Négy fontos dolog, amit minden elsőévesnek el kell intéznie a következő hetekben

Jön a beiratkozás, gólyatábor, diákigazolvány-igénylés és tantárgyfelvétel. Mutatjuk, mire kell figyelnetek a következő hetekben, ha szeptemberben kezditek az egyetemet.

  • Csik Veronika

1. Jön a beiratkozás - mi kell hozzá, mikor lesz?

Kis túlzással ez a következő pár hét legfontosabb teendője, ezért időben nézzétek meg az egyetemi-főiskolai tájékoztatóban, hogy milyen formában kell beiratkozni, milyen igazolványokat, dokumentumokat kell bemutatni. Azt, hogy az egyetemek mikor tartják a regisztrációs időszakot és a beiratkozást, itt írtunk, arról pedig itt olvashattok el mindent, miket szoktak kérni tőletek.

2. Diákigazolvány-igénylés - kezdeni már most lehet

Október 31-ig használhatjátok a középiskolai diákigazolványotokat, ezért fontos, hogy időben indítsátok el a diákigazolvány-igénylést. Ehhez először egy okmányirodába kell bemennetek, ahol fotót készítenek rólatok és rögzítik az aláírásotokat. Nem tudjátok, hogyan kezdjetek hozzá? Ebben a cikkünkben lépésről lépésre vezetünk benneteket a diákigazolvány-igénylésen.

Mikor lesznek a gólytáborok? Itt gyűjtöttük össze őket.

3. Támogatás, ösztöndíj - ezt is fel kell térképezni

Az egyetem elkezdése még akkor is sok kiadással jár, ha állami ösztöndíjas helyet szereztetek a 2022-es felvételin. Ezért érdemes már most megnézni, milyen ösztöndíjakra és támogatásokra pályázhattok – ezek közül néhányat az önköltséges képzéseken tanulók is megkaphatnak. Itt gyűjtöttük össze, mikre pályázhattok a szoctámon kívül.

4. Kollégiumi jelentkezés - a lakhatásról is gondoskodni kell

A legtöbb helyen már javában zajlik az egyetemi kollégiumi jelentkezések első fordulója. Összeszedtük, milyen dokumentumokra lesz szükségetek, ha kollégiumi férőhelyre pályáztok, és megmutatjuk, hogyan zajlik a folyamat.

+1 Tantárgyfelvétel és órarendek - érdemes felkészülni

A nulladik lépés, hogy nem kell pánikolni! Sok egyetemen a sikeres felvételi-értesítéssel együtt a Neptun-kódok is megérkeztek, a leendő egyetemisták pedig - igazi gólyaként - meg is kezdték az első kört a rendszerben (de ez sok esetben pánikolással végződött). Azért, hogy ne trauma legyen az első Neptun-utatok, összeszedtünk pár fontos dolgot nulladik lépésnek.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.