Egyetemkezdő kisokos gólyáknak: mutatjuk, hogy jelentkezhettek kollégiumba

A legtöbb helyen már javában zajlik az egyetemi kollégiumi jelentkezések első fordulója. Összeszedtük, milyen dokumentumokra lesz szükségetek, ha kollégiumi férőhelyre pályáztok, és megmutatjuk, hogyan zajlik a folyamat.

  • Kazinczy Bálint

A kollégiumi felvételi sokban hasonlít az egyetemi felvételihez: pontok alapján állítanak fel az egyetemek, kollégiumok egy rangsort a jelentkezők között és így szerezhettek férőhelyeket. A kollégiumi jelentkezéseteket egy bizottság fogja elbírálni, amely többek közt a szociális és anyagi helyzetetek alapján, valamint attól függően dönt, mekkora távolságra laktok az egyetemtől. Az ELTE kollégiumaiban például egy budapesti diák 0 pontot, addig a fővárostól 250-275 kilométerről érkezők 10 pontot kaphatnak erre a szempontra. 

A jelentkezési időszak a legtöbb egyetemen július közepétől augusztusig tart, de a pontos határidőkről az adott intézmény honlapján érdemes informálódni.

Hogyan és hol kell jelentkezni?

A kollégiumi jelentkezést általában online, a Neptunon keresztül kell leadni. Fontos, hogy előre nézzetek utána az adott egyetemen kért formanyomtatványokról. Fontos, hogy mindent időben és pontosan tudjsatok leadni, mert ezen akár a végleges pontszámotok is múlhat. Ha véletlenül mégis kimaradt valami, a hiánypótlási időszakban még mellékelni lehet.

Az elbírálásnál szociális szempontként figyelembe veszik például, hogy valaki tanulási zavarral küzd-e. Ide tartozik a családi háttér is (például hány keresettel rendelkező szülő áll mögöttetek, ők alkalmazottak vagy vállalkozók-e, vannak-e testvérek, stb.). A szociális helyzet igazolásához tanulási zavarok esetén a Pedagógiai Szakszolgálat által kiadott dokumentumokra lehet szükségetek. Ha valamilyen okból csak egy szülő tud gondoskodni rólatok, erről szóló igazolást például a helyi önkormányzatnál lehet kérni. Ezen kívül szükség lehet még szüleid munkáltatója által kiállított igazolásra, és ha van testvéretek, akkor az ő iskolájából az iskolalátogatási igazolásra is.

A tanulmányi pontokat elsőéveseknél az érettségi eredmények alapján ítélik meg, de pluszpontot ér(het) az is, ha nappali és állami ösztöndíjas képzésben folytatjátok majd tanulmányaitokat. Elsőévesként az érettségi eredményt az ELTE-n például az egyetem által kiküldött besorolási határozattal lehet igazolni, a nappali tagozatos, állami ösztöndíjas státuszt pedig a tanulmányi rendszer automatikusan továbbítja a jelentkezéssel.

Többletpontot ér, ha kiemelkedő sporteredményt vagy tanulmányi versenyen elért döntős helyezést tudtok felmutatni. A kiemelkedő sporteredményekről a szövetségnél kell hivatalos igazolást kérnetek. Ha az Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyen döntős helyezést értetek el, az oklevél bemutatásával igazolhatjátok. Ha később úgy döntenétek, hogy a Hallgatói Önkormányzatban vállaltok feladatokat, a közösségért végzett tevékenységért is pluszpontot ítélnek majd meg a következő jelentkezési időszakban. Erről az adott egyetemi diákbizottság elnöke adhat igazolást.

Az albérlettel szemben a kollégium nagy előnye, hogy olcsón biztosít lakhatást, a Debreceni Egyetemen például havonta 12 000- 23 000 forintot, míg Szegeden 10 000- 16 000 közötti összeget kell fizetni havonta a kollégiumi szobáért.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.