Minden felvételizőnek kötelező emelt szintű érettségit tennie? Mikor jár többletpont a vizsgáért? A legfontosabb kérdésekre válaszolunk.
Ha alap- vagy osztatlan képzésre jelentkeztek, kötelező emelt szintű érettségit szereznetek, bár az egyetemet/főiskolát vagy felsőoktatási szakképzés végzettek felmentést kapnak.
Vannak kivételek
A fenti szabály nem érvényes, ha olyan képzésre jelentkeztek, amelyen a felvételi összpontszámot kizárólag a gyakorlati vizsga alapján kalkulálják – ilyen például az edző és szakoktató alapszak, a művészet és művészetközvetítés terület szakjai, valamint azok az egy- és kétszakos, osztatlan tanárképzések, ahol csak gyakorlati vizsga van.
Nem kell emelt szintű érettségi a kétéves (diplomát nem adó) felsőoktatási szakképzésekhez sem, és ezeken a szakokon a minimumponthatár is alacsonyabb: az emelt szintű érettségiért (ha szereztetek ilyen típusú bizonyítványt) kapható többletpontokkal együtt, de más jogcímen adható többletpontok nélkül minimum 240 pontot kell gyűjtenetek. A végleges ponthatárok ennél persze magasabbak is lehetnek.
Hány többletpont jár az emelt szintű érettségiért?
Az emelt érettségin minimum 45 százalékot kell elérnetek ahhoz, hogy 50 többletpontot kapjatok. Természetesen attól még lehet sikeres a felvételitek, bekerülhettek egyetemre, ha nem éritek el a 45 százalékot az emelt szintű érettségin. Viszont azt sem szabad elfelejtenetek, hogy ez az 50 pont sem jár minden esetben_ fontos, hogy a kiválasztott szakon az adott tárgy kötelező vagy választható érettségi tárgy legyen.
Azt, hogy a különböző szakokon melyek a kötelező vagy választható tárgyak, ebben a táblázatban nézhetitek meg. Az emelt szintű érettségi egyébként akkor sikeres, ha legalább 25 százalékot értek el - ugyanakkor fontos, hogy az elégséges eredményhez az összes vizsgarészen együttesen kell elérni a 25%-ot.
Idén már szóbeli vizsgákat is szerveznek
Két év után újra megszervezik az emelt szintű szóbeli vizsgákat. Hogy könnyebb legyen a felkészülés, összegyűjtöttük, hogy egyes tárgyakból milyen tételekre és témakörökre számíthattok – ezeket ide kattintva nézhetitek meg.
Mintegy 150-180 ponttal csökkentek a ponthatárok több nappali tagozatos, állami ösztöndíjas alap-és osztatlan képzésen a 2026-os felvételin. Mutatjuk a tíz szakot, ahol legjobban estek vissza idén a pontok.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
