Megvan, ki lesz a Tisza oktatási minisztere
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Minden felvételizőnek kötelező emelt szintű érettségit tennie? Mikor jár többletpont a vizsgáért? A legfontosabb kérdésekre válaszolunk.
Ha alap- vagy osztatlan képzésre jelentkeztek, kötelező emelt szintű érettségit szereznetek, bár az egyetemet/főiskolát vagy felsőoktatási szakképzés végzettek felmentést kapnak.
Vannak kivételek
A fenti szabály nem érvényes, ha olyan képzésre jelentkeztek, amelyen a felvételi összpontszámot kizárólag a gyakorlati vizsga alapján kalkulálják – ilyen például az edző és szakoktató alapszak, a művészet és művészetközvetítés terület szakjai, valamint azok az egy- és kétszakos, osztatlan tanárképzések, ahol csak gyakorlati vizsga van.
Nem kell emelt szintű érettségi a kétéves (diplomát nem adó) felsőoktatási szakképzésekhez sem, és ezeken a szakokon a minimumponthatár is alacsonyabb: az emelt szintű érettségiért (ha szereztetek ilyen típusú bizonyítványt) kapható többletpontokkal együtt, de más jogcímen adható többletpontok nélkül minimum 240 pontot kell gyűjtenetek. A végleges ponthatárok ennél persze magasabbak is lehetnek.
Hány többletpont jár az emelt szintű érettségiért?
Az emelt érettségin minimum 45 százalékot kell elérnetek ahhoz, hogy 50 többletpontot kapjatok. Természetesen attól még lehet sikeres a felvételitek, bekerülhettek egyetemre, ha nem éritek el a 45 százalékot az emelt szintű érettségin. Viszont azt sem szabad elfelejtenetek, hogy ez az 50 pont sem jár minden esetben_ fontos, hogy a kiválasztott szakon az adott tárgy kötelező vagy választható érettségi tárgy legyen.
Azt, hogy a különböző szakokon melyek a kötelező vagy választható tárgyak, ebben a táblázatban nézhetitek meg. Az emelt szintű érettségi egyébként akkor sikeres, ha legalább 25 százalékot értek el - ugyanakkor fontos, hogy az elégséges eredményhez az összes vizsgarészen együttesen kell elérni a 25%-ot.
Idén már szóbeli vizsgákat is szerveznek
Két év után újra megszervezik az emelt szintű szóbeli vizsgákat. Hogy könnyebb legyen a felkészülés, összegyűjtöttük, hogy egyes tárgyakból milyen tételekre és témakörökre számíthattok – ezeket ide kattintva nézhetitek meg.
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Történelem az irodalomban, költői hitvallás Babits költészetében – többek között ilyen témák is szerepeltek az érettségin magyarból az esszék között az elmúlt években. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a magyarérettségi pontozásáról, a műértelmezésről és az esszéfeladatról.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Szalai Zoltán ma állománygyűlést hívott össze, mert sok dolgozó érdeklődött, hogy mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.
Az alsó tagozat végén a diákok mintegy 45 százaléka nem éri el a második képességszintet, vagyis lényegében funkcionális analfabéta a 2025-ös kompetenciamérés eredményei szerint.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.