Minden felvételizőnek kötelező emelt szintű érettségit tennie? Mikor jár többletpont a vizsgáért? A legfontosabb kérdésekre válaszolunk.
Ha alap- vagy osztatlan képzésre jelentkeztek, kötelező emelt szintű érettségit szereznetek, bár az egyetemet/főiskolát vagy felsőoktatási szakképzés végzettek felmentést kapnak.
Vannak kivételek
A fenti szabály nem érvényes, ha olyan képzésre jelentkeztek, amelyen a felvételi összpontszámot kizárólag a gyakorlati vizsga alapján kalkulálják – ilyen például az edző és szakoktató alapszak, a művészet és művészetközvetítés terület szakjai, valamint azok az egy- és kétszakos, osztatlan tanárképzések, ahol csak gyakorlati vizsga van.
Nem kell emelt szintű érettségi a kétéves (diplomát nem adó) felsőoktatási szakképzésekhez sem, és ezeken a szakokon a minimumponthatár is alacsonyabb: az emelt szintű érettségiért (ha szereztetek ilyen típusú bizonyítványt) kapható többletpontokkal együtt, de más jogcímen adható többletpontok nélkül minimum 240 pontot kell gyűjtenetek. A végleges ponthatárok ennél persze magasabbak is lehetnek.
Hány többletpont jár az emelt szintű érettségiért?
Az emelt érettségin minimum 45 százalékot kell elérnetek ahhoz, hogy 50 többletpontot kapjatok. Természetesen attól még lehet sikeres a felvételitek, bekerülhettek egyetemre, ha nem éritek el a 45 százalékot az emelt szintű érettségin. Viszont azt sem szabad elfelejtenetek, hogy ez az 50 pont sem jár minden esetben_ fontos, hogy a kiválasztott szakon az adott tárgy kötelező vagy választható érettségi tárgy legyen.
Azt, hogy a különböző szakokon melyek a kötelező vagy választható tárgyak, ebben a táblázatban nézhetitek meg. Az emelt szintű érettségi egyébként akkor sikeres, ha legalább 25 százalékot értek el - ugyanakkor fontos, hogy az elégséges eredményhez az összes vizsgarészen együttesen kell elérni a 25%-ot.
Idén már szóbeli vizsgákat is szerveznek
Két év után újra megszervezik az emelt szintű szóbeli vizsgákat. Hogy könnyebb legyen a felkészülés, összegyűjtöttük, hogy egyes tárgyakból milyen tételekre és témakörökre számíthattok – ezeket ide kattintva nézhetitek meg.
Kevesebben jelentkeztek idén, mint tavaly, de vajon ez elég lesz ahhoz, hogy csökkenjenek a ponthatárok az állami pszichológia alapszakokon? Megnéztük, hogyan alakult az érdeklődés a képzés iránt, és az idei érettségik alapján mire számíthatnak a felvételizők.
Még csak most ballagott el az általános iskolából, de már tudományos kutatóként készül a mesterséges intelligencia egyik legfontosabb nemzetközi konferenciájára. A 15 éves kecskeméti Tóth-Pócs Gáspár saját, önállóan készített tanulmányát fogják bemutatni az AGI 2026 konferencián San Franciscóban, ahol a világ vezető AI-kutatói is előadnak.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
A korábbi területfejlesztési miniszter szerint központi utasításról lehet szó. Emlékezetes, hogy a tankerületek által indoklás nélkül elutasított pályázatokból az előző Orbán-kormány alatt volt probléma.
Nyílt levelet tett közzé az MCC egy szülőtől, aki Magyar Péternek és Ruff Bálintnak címezte sorait. Arra kéri a döntéshozókat, hogy a tehetséggondozó programokat továbbra is biztosítsák a mintegy 8000 érintett diáknak.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Felsőfokú végzettséget és többéves szakmai tapasztalatot vár el az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium azon a nyílt pályázaton, amelyet a modellváltó egyetemeket fenntartó alapítványok új kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagjainak kiválasztására írt ki. A kiválasztott szakemberek egyik legfontosabb feladata lesz, hogy közreműködjenek az alapítványok megszüntetésében és az egyetemek új fenntartói struktúrára való átállásában.
