Kötelező az emelt szintű érettségi a felvételin. De kik kapnak felmentést, és mikor jár pluszpont?

Minden felvételizőnek kötelező emelt szintű érettségit tennie? Mikor jár többletpont a vizsgáért? A legfontosabb kérdésekre válaszolunk.

  • Bezzeg Hanna

Ha alap- vagy osztatlan képzésre jelentkeztek, kötelező emelt szintű érettségit szereznetek, bár az egyetemet/főiskolát vagy felsőoktatási szakképzés végzettek felmentést kapnak.

Vannak kivételek

A fenti szabály nem érvényes, ha olyan képzésre jelentkeztek, amelyen a felvételi összpontszámot kizárólag a gyakorlati vizsga alapján kalkulálják – ilyen például az edző és szakoktató alapszak, a művészet és művészetközvetítés terület szakjai, valamint azok az egy- és kétszakos, osztatlan tanárképzések, ahol csak gyakorlati vizsga van.

Nem kell emelt szintű érettségi a  kétéves (diplomát nem adó) felsőoktatási szakképzésekhez sem, és ezeken a szakokon a minimumponthatár is alacsonyabb: az emelt szintű érettségiért (ha szereztetek ilyen típusú bizonyítványt) kapható többletpontokkal együtt, de más jogcímen adható többletpontok nélkül minimum 240 pontot kell gyűjtenetek. A végleges ponthatárok ennél persze magasabbak is lehetnek.

Hány többletpont jár az emelt szintű érettségiért?

Az emelt érettségin minimum 45 százalékot kell elérnetek ahhoz, hogy 50 többletpontot kapjatok. Természetesen attól még lehet sikeres a felvételitek, bekerülhettek egyetemre, ha nem éritek el a 45 százalékot az emelt szintű érettségin. Viszont azt sem szabad elfelejtenetek, hogy ez az 50 pont sem jár minden esetben_ fontos, hogy a kiválasztott szakon az adott tárgy kötelező vagy választható érettségi tárgy legyen.

Azt, hogy a különböző szakokon melyek a kötelező vagy választható tárgyak, ebben a táblázatban nézhetitek meg. Az emelt szintű érettségi egyébként akkor sikeres, ha legalább 25 százalékot értek el - ugyanakkor fontos, hogy az elégséges eredményhez az összes vizsgarészen együttesen kell elérni a 25%-ot.

Idén már szóbeli vizsgákat is szerveznek

Két év után újra megszervezik az emelt szintű szóbeli vizsgákat. Hogy könnyebb legyen a felkészülés, összegyűjtöttük, hogy egyes tárgyakból milyen tételekre és témakörökre számíthattok – ezeket ide kattintva nézhetitek meg.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.