Felvételizők, figyelem! Mutatjuk, mit kell tudni az ügyintézési időszakról

Április 20-tól fontos feladatok várnak az egyetemre, főiskolára jelentkezőkre, ekkor indul a tavaszi ügyintézési időszak.

  • Bezzeg Hanna

Mutatjuk, kinek lehet szüksége adatmódosításra, és mikor érdemes változtatni a megjelölt szakok sorrendjén.

Adatmódosítás

Ez a feladat akkor érint titeket, ha a jelentkezésetek óta módosult valamelyik személyes adatototok (például a nevetek vagy az állampolgárságotok), illetve, ha hibás adatokat szeretnétek javítani.

Dokumentumpótlás

Az alapszabály szerint minden, már meglévő dokumentumot február 15-ig kellett rögzítenetek az E-felvételi rendszerben. Ha a határidő lejárta után szereztetek olyan bizonyítványt vagy nyelvvizsgát, amely többletpontot ér, azokat ebben az időszakban rögzíthetitek.

Sorrendmódosítás

Ha a jelentkezés leadása óta változtak a tervek, és már nem az első helyre rangsorolt képzésen tanulnának legszívesebben, változtassátok meg a szakok sorrendjét. Sorrendet csak egy alkalommal módosíthattok, új képzést azonban már nem jelölhettek meg (ez alól kivétel, ha ugyanannak a képzésnek az önköltséges párját szeretnétek megjelölni).

Ha nem sikerült az akalmassági vizsgátok, nem érdemes a sorrendmódosítással foglalkoznotok, hiszen a sikertelen vizsga miatt egyébként sem kerülhettek be az adott szakra.

Jelentkezés visszavonása

Ha meggondoltátok magatokat, és mégsem szeretnétek egy adott szakon továbbtanulni (vagy legalábbis nem most), akkor érdemes visszavonni azt a jelentkezési helyet. Fontos: a visszavont jelentkezés később már nem változtatható meg, és arra sincs lehetőségetek, hogy helyette új képzést jelöljetek meg. Sőt, a már korábban befizetett kiegészítő eljárási díj összegét sem igényelhetitek vissza.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.