Egyre több közép-európai egyetem segít az Ukrajnából menekülteknek

Kelet- és közép-európai egyetemek támogatják a háború elől menekülő hallgatókat, oktatókat és kutatókat. Van, ahol jogi tanácsadást biztosítanak, máshol pénzzel segítenek.

  • Bezzeg Hanna

Egyre többen menekülnek Ukrajnából, egyetemisták, kutatók és oktatók is – írja a Sciencebusiness. A pozsonyi Comenius Egyetemen több ukrán kutatót is befogadtak, az egyetem rektorhelyettese, Radomír Masaryk úgy fogalmaz, „Több kérés is érkezett felénk hallgatóktól és oktatóktól, akik szeretnék folytatni tanulmányaikat vagy kutatásukat az egyetemünkön, mi pedig mindent megteszünk, hogy ezt biztosítani tudjuk”. A rektorhelyettes hozzátette, a legtöbb menekült lakhatást és adminisztratív támogatást kér, és szinte mindannyian csak rövid időre maradnának Pozsonyban, hamarosan szeretnének visszatérni Ukrajnába.

Hasonló a helyzet a lengyel Wrocławi Egyetemen is. A legtöbb, Ukrajnából érkező menekültet eddig Lengyelország fogadta be, az egyetem rektora azt nyilatkozta „meg sem tudjuk számolni, hány diák lesz az országban rövid időn belül, és azt sem tudjuk, hányan maradnak itt közülük”.

A litván Vilniusi Egyetem azt is felajánlotta, hogy megosztja erőforrásait az ukrán felsőoktatási intézményekkel, ha azokat más országokba helyeznék a háborús körülmények miatt. Ez azonban egyelőre úgy tűnik, csak a legrosszabb esetben történhet meg.

Az ukrán oktatók és hallgatók segítésére egy nemzetközi kampány is szerveződött, a Science for Ukraine oldalon állásajánlatokat és kutatási lehetőségeket is meghirdetnek: néhány egyetem a megüresedett pozícióit tölti be ukrán szakemberekkel, míg máshol új helyeket nyitottak a háborús országból érkezőknek.

Hasonló kihívással nem először kell szembenézni, korábban Szíriából és Afganisztánból is számos egyetemi oktató és hallgató menekült.

Hozzászólások

Könnyebb bejutás, ösztöndíj, nagyobb lemaradás: így kerül a hátrányos helyzetű diákok 89 százaléka a szakképzésbe

Tízből kilenc hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában tanul. Közülük valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szerezhetnek szakmát. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés szerint a szakképző iskolákban tanuló 15 évesek jelentős része súlyos kompetenciahiánnyal küzd.

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.