Kelet- és közép-európai egyetemek támogatják a háború elől menekülő hallgatókat, oktatókat és kutatókat. Van, ahol jogi tanácsadást biztosítanak, máshol pénzzel segítenek.
Egyre többen menekülnek Ukrajnából, egyetemisták, kutatók és oktatók is – írja a Sciencebusiness. A pozsonyi Comenius Egyetemen több ukrán kutatót is befogadtak, az egyetem rektorhelyettese, Radomír Masaryk úgy fogalmaz, „Több kérés is érkezett felénk hallgatóktól és oktatóktól, akik szeretnék folytatni tanulmányaikat vagy kutatásukat az egyetemünkön, mi pedig mindent megteszünk, hogy ezt biztosítani tudjuk”. A rektorhelyettes hozzátette, a legtöbb menekült lakhatást és adminisztratív támogatást kér, és szinte mindannyian csak rövid időre maradnának Pozsonyban, hamarosan szeretnének visszatérni Ukrajnába.
Hasonló a helyzet a lengyel Wrocławi Egyetemen is. A legtöbb, Ukrajnából érkező menekültet eddig Lengyelország fogadta be, az egyetem rektora azt nyilatkozta „meg sem tudjuk számolni, hány diák lesz az országban rövid időn belül, és azt sem tudjuk, hányan maradnak itt közülük”.
A litván Vilniusi Egyetem azt is felajánlotta, hogy megosztja erőforrásait az ukrán felsőoktatási intézményekkel, ha azokat más országokba helyeznék a háborús körülmények miatt. Ez azonban egyelőre úgy tűnik, csak a legrosszabb esetben történhet meg.
Az ukrán oktatók és hallgatók segítésére egy nemzetközi kampány is szerveződött, a Science for Ukraine oldalon állásajánlatokat és kutatási lehetőségeket is meghirdetnek: néhány egyetem a megüresedett pozícióit tölti be ukrán szakemberekkel, míg máshol új helyeket nyitottak a háborús országból érkezőknek.
Hasonló kihívással nem először kell szembenézni, korábban Szíriából és Afganisztánból is számos egyetemi oktató és hallgató menekült.
Szerdán reggel 8 órakor kezdődik a közép- és emelt szintű franciaérettségi. Mutatjuk a legfontosabb tudnivalókat a vizsgáról, a pontozásról, a feladattípusokról és a szóbeliről. A franciaérettségi nap szakmai támogatását köszönjük a Budapesti Francia Intézetnek.
A következő négy évben is az Alföldi Nyomda készítheti és szállíthatja a tankönyveket, miután a tankönyvellátásért felelős cég újabb hosszú távú szerződést kötött a nyomdával. A mostani, 45 milliárd forintos keretösszeg jelentősen meghaladja a korábbi tenderek értékét: a 2020-as közbeszerzés még 20,8 milliárd forintról szólt.
A Jászai Mari-díjas színészre megemlékezett alma matere, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem is. Egy korábbi videót osztottak meg róla, amelyben a vasúttanszéki folyosókon sétálva mesél az egyetemi éveiről, kedvenc tantárgyairól és egy rosszul sikerült vizsgájáról.
A Miskolci Egyetem rektora szerint a 2020-2021-es átalakítás „vitathatatlanul egy túlpolitizált környezetben ment végbe”, de szerinte hiba lenne teljesen visszafordítani a rendszert. Horváth Zita úgy látja, hogy az elmúlt években az egyetemek pénzügyi mozgástere jelentősen nőtt, ugyanakkor az autonómia kérdése továbbra is rendezetlen maradt.
Évekig bántalmazta a gondjaira bízott gyerekeket egy tatabányai nevelőszülő, de ez csak azután derült ki, hogy az egyik gyerek elkerült tőle, és beszélni kezdett.
Sok diák már tizedik osztály után nem tanul fizikát, a középiskolák pedig inkább a felvételi pontszám maximalizálására készítenek fel, mint a valódi tudás megszerzésére – mondta Dr. Tevesz Gábor, a BME Villamosmérnöki és Informatikai Karának címzetes egyetemi tanára az Eduline-nak, akivel a közép-és emelt szintű fizikaérettségi kapcsán beszélgettünk.
