Kelet- és közép-európai egyetemek támogatják a háború elől menekülő hallgatókat, oktatókat és kutatókat. Van, ahol jogi tanácsadást biztosítanak, máshol pénzzel segítenek.
Egyre többen menekülnek Ukrajnából, egyetemisták, kutatók és oktatók is – írja a Sciencebusiness. A pozsonyi Comenius Egyetemen több ukrán kutatót is befogadtak, az egyetem rektorhelyettese, Radomír Masaryk úgy fogalmaz, „Több kérés is érkezett felénk hallgatóktól és oktatóktól, akik szeretnék folytatni tanulmányaikat vagy kutatásukat az egyetemünkön, mi pedig mindent megteszünk, hogy ezt biztosítani tudjuk”. A rektorhelyettes hozzátette, a legtöbb menekült lakhatást és adminisztratív támogatást kér, és szinte mindannyian csak rövid időre maradnának Pozsonyban, hamarosan szeretnének visszatérni Ukrajnába.
Hasonló a helyzet a lengyel Wrocławi Egyetemen is. A legtöbb, Ukrajnából érkező menekültet eddig Lengyelország fogadta be, az egyetem rektora azt nyilatkozta „meg sem tudjuk számolni, hány diák lesz az országban rövid időn belül, és azt sem tudjuk, hányan maradnak itt közülük”.
A litván Vilniusi Egyetem azt is felajánlotta, hogy megosztja erőforrásait az ukrán felsőoktatási intézményekkel, ha azokat más országokba helyeznék a háborús körülmények miatt. Ez azonban egyelőre úgy tűnik, csak a legrosszabb esetben történhet meg.
Az ukrán oktatók és hallgatók segítésére egy nemzetközi kampány is szerveződött, a Science for Ukraine oldalon állásajánlatokat és kutatási lehetőségeket is meghirdetnek: néhány egyetem a megüresedett pozícióit tölti be ukrán szakemberekkel, míg máshol új helyeket nyitottak a háborús országból érkezőknek.
Hasonló kihívással nem először kell szembenézni, korábban Szíriából és Afganisztánból is számos egyetemi oktató és hallgató menekült.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
