Megvan, ki lesz a Tisza oktatási minisztere
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Több egyetemen indul óvodapedagógus, gyógypedagógus vagy tanító szak. De vajon melyik felsőoktatási intézményben tanulnak a legjobb teljesítményű diákok? Kiderül a következő rangsorokból.
Az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kara, az ELTE Tanárképző Központja és a Szegedi Tudományegyetem Tanárképző Központja vezeti azt a felsőoktatási rangsort, amelyet a HVG a hallgatók teljesítménye alapján állított össze a pedagógusképzéseket kínáló egyetemekről, főiskolákról.
A készítők számos szempontot vettek figyelembe: az elsőhelyes jelentkezők számát, a felvettek pontátlagát, a nyelvvizsgával felvettek arányát és a tanulmányi versenyen helyezettek számát.
A HVG Diploma különszámában megjelenő UnivPress Ranking az összesített, a kari és a képzésterületi rangsorai mellett több szakos rangsort is készített, ezeket a ranking.elte.hu oldalon lehet megtalálni Fábri György habilitált egyetemi docens, az ELTE Pedagógiai Pszichológiai Karán működő Társadalmi Kommunikációs Kutatócsoport vezetőjének elemzéseivel. Ezekből szemezgettünk most, mutatjuk, melyik felsőoktatási intézményben a legerősebb az óvodapedagógus, a gyógypedagógus és a tanítóképzés.
Óvodapedagógus
Az óvodapedagógus képzés évről évre a legnépszerűbb alapszakok közé kerül a felvételin: a legtöbb jelentkezőt az ELTE Tanító- és Óvóképző Kara vonzotta, ezt az egyetemet 165 jelentkező első helyen jelölte meg, és 61 százalékos a nyelvvizsgával felvettek aránya is. Szintén népszerű a Soproni Egyetem és a Károli Gáspár Református Egyetem pedagógusképzései is, előbbit 106, utóbbit pedig 90 hallgató jelölte meg első helyen. A felvettek pontátlaga (364) és a nyelvvizsgák aránya (77%) azonban az Eötvös József Főiskolán a legmagasabb, ugyanakkor szinte erre az egyetemre felvételiztek a legkevesebben.
A szakos rangsor első öt helyén álló egyetemek:
Gyógypedagógia
A gyógypedagógiai képzések rangsorában az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kara vezet. Ide adta be első helyen a jelentkezését a legtöbb hallgató (291 fő) és ebben az intézményben a legmagasabb a felvettek pontátlaga (416) is, ráadásul a felvételizők 96 százaléka nyelvvizsgával is rendelkezett. 91 elsőhelyes vonzott és szintén erős hallgatói bázissal bír a Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kara: ebben az intézményben 373 volt a jelentkezők ponthatára, a jelentkezők háromnegyede pedig nyelvvizsgával került be a képzésre.
A szakos rangsor első öt helyén álló egyetemek:
Tanító
A tanító szakra jelentkezők közül a legtöbben az ELTE Tanító- és Óvóképző Karát jelölték meg. A győri Széchenyi István Egyetem Apáczai Csere János Kara valamennyi kategóriában jól teljesített, a nyelvvizsgák aránya azonban a Pécsi Tudományegyetem pedagógusképzésén a legjobb (73 százalék), a legmagasabb felvételi pontátlaggal pedig a Gál Ferenc Egyetem Pedagógiai Kara büszkélkedhet.
A szakos rangsor első öt helyén álló egyetemek:
Az UnivPress Ranking weboldalán más képzési terület szakos rangsorait is megtaláljátok, megnézhetitek például, hogy melyik egyetemen a legerősebb az orvosi vagy a jogi képzés a hallgatói kiválóság alapján.
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Történelem az irodalomban, költői hitvallás Babits költészetében – többek között ilyen témák is szerepeltek az érettségin magyarból az esszék között az elmúlt években. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a magyarérettségi pontozásáról, a műértelmezésről és az esszéfeladatról.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Szalai Zoltán ma állománygyűlést hívott össze, mert sok dolgozó érdeklődött, hogy mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.
Az alsó tagozat végén a diákok mintegy 45 százaléka nem éri el a második képességszintet, vagyis lényegében funkcionális analfabéta a 2025-ös kompetenciamérés eredményei szerint.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.