Megvan, ki lesz a Tisza oktatási minisztere
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Bár a koronavírus elleni védőoltással kapcsolatban számos tudományos publikáció született már az elmúlt bő egy évben, még mindig sok a kérdés. Most ezekre válaszol a Magyar Tudományos Akadémia.
A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) négy tudósa: Falus András immunológus, Jakab Ferenc virologus, Kulcsár Andrea infektológus és Szekanecz Zoltán immunológus egy cikkben szedte össze, melyek a legfontosabb tudnivalók az oltásról, írta meg a hvg.hu.
Meddig véd egy védőoltás?
A kutatók szerint egy vakcinát akkor lehet hatásosnak tekinteni, ha több mint 50 százalékos védettséget biztosít. A Magyarországon elérhető oltások az eredeti vuhani vírusra 76–95 százalékos védettséget biztosítanak, és bár a különböző variánsok – alfa, béta, gamma, delta és omikron – esetében ez a mérték csökkenhet, összességében még így is 50 százalék felett teljesítenek.
Kinek ajánlott?
A szakemberek úgy látják, hogy az egészséges emberekkel kapcsolatban nem merül fel komolyabb probléma, "egyedül az oltóanyag összetevői, például a Pfizer vakcina esetén a polietilén-glikol elleni ismert allergia lehet ellenjavallat". Más jellegű allergia esetében nincs ellenjavallat, de a vakcinát ilyenkor ellenőrzött környezetben kell beadni.
Mi a helyzet a gyerekek oltásával kapcsolatban? Az MTA cikkében elolvashatjátok a részleteket.
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Történelem az irodalomban, költői hitvallás Babits költészetében – többek között ilyen témák is szerepeltek az érettségin magyarból az esszék között az elmúlt években. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a magyarérettségi pontozásáról, a műértelmezésről és az esszéfeladatról.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Szalai Zoltán ma állománygyűlést hívott össze, mert sok dolgozó érdeklődött, hogy mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.
Az alsó tagozat végén a diákok mintegy 45 százaléka nem éri el a második képességszintet, vagyis lényegében funkcionális analfabéta a 2025-ös kompetenciamérés eredményei szerint.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.