Kérdések és válaszok az oltásról: az MTA kutatói válaszoltak

Bár a koronavírus elleni védőoltással kapcsolatban számos tudományos publikáció született már az elmúlt bő egy évben, még mindig sok a kérdés. Most ezekre válaszol a Magyar Tudományos Akadémia.

  • Eduline

A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) négy tudósa: Falus András immunológus, Jakab Ferenc virologus, Kulcsár Andrea infektológus és Szekanecz Zoltán immunológus egy cikkben szedte össze, melyek a legfontosabb tudnivalók az oltásról, írta meg a hvg.hu.

Meddig véd egy védőoltás?

A kutatók szerint egy vakcinát akkor lehet hatásosnak tekinteni, ha több mint 50 százalékos védettséget biztosít. A Magyarországon elérhető oltások az eredeti vuhani vírusra 76–95 százalékos védettséget biztosítanak, és bár a különböző variánsok – alfa, béta, gamma, delta és omikron – esetében ez a mérték csökkenhet, összességében még így is 50 százalék felett teljesítenek.

Kinek ajánlott?

A szakemberek úgy látják, hogy az egészséges emberekkel kapcsolatban nem merül fel komolyabb probléma, "egyedül az oltóanyag összetevői, például a Pfizer vakcina esetén a polietilén-glikol elleni ismert allergia lehet ellenjavallat". Más jellegű allergia esetében nincs ellenjavallat, de a vakcinát ilyenkor ellenőrzött környezetben kell beadni.

Mi a helyzet a gyerekek oltásával kapcsolatban? Az MTA cikkében elolvashatjátok a részleteket.

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.