Bár a koronavírus elleni védőoltással kapcsolatban számos tudományos publikáció született már az elmúlt bő egy évben, még mindig sok a kérdés. Most ezekre válaszol a Magyar Tudományos Akadémia.
A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) négy tudósa: Falus András immunológus, Jakab Ferenc virologus, Kulcsár Andrea infektológus és Szekanecz Zoltán immunológus egy cikkben szedte össze, melyek a legfontosabb tudnivalók az oltásról, írta meg a hvg.hu.
Meddig véd egy védőoltás?
A kutatók szerint egy vakcinát akkor lehet hatásosnak tekinteni, ha több mint 50 százalékos védettséget biztosít. A Magyarországon elérhető oltások az eredeti vuhani vírusra 76–95 százalékos védettséget biztosítanak, és bár a különböző variánsok – alfa, béta, gamma, delta és omikron – esetében ez a mérték csökkenhet, összességében még így is 50 százalék felett teljesítenek.
Kinek ajánlott?
A szakemberek úgy látják, hogy az egészséges emberekkel kapcsolatban nem merül fel komolyabb probléma, "egyedül az oltóanyag összetevői, például a Pfizer vakcina esetén a polietilén-glikol elleni ismert allergia lehet ellenjavallat". Más jellegű allergia esetében nincs ellenjavallat, de a vakcinát ilyenkor ellenőrzött környezetben kell beadni.
Mi a helyzet a gyerekek oltásával kapcsolatban? Az MTA cikkében elolvashatjátok a részleteket.
A ponthatárok kihirdetése után minden évben sokan szembesülnek azzal, hogy hajszálon múlt a felvételük. Van, aki két-három ponttal, mások mindössze egyetlen ponttal maradnak le a kiszemelt szakról. Ilyenkor szinte azonnal felmerül a kérdés: lehet fellebbezni? Kérhető a pontszám újraszámítása? Módosulhat még a besorolási döntés?
Miskovits Marcit, Kovács Kristófot és Belanót kérdeztük a Pont Ott Partin.
Csak a maximális 500 ponttal lehetett ezekre az állami ösztöndíjas képzésekre bekerülni.
Idén Sanghajban rendezték meg az eseményt, aminek jövőre Budapest ad helyet.
Jelenleg 256 csecsemő és kisgyerek rekedt a kórházban azért, mert nem sikerült nekik időben megfelelő gondozási helyet találni.
Több PDSZ-javaslat is bekerülhet a köznevelési törvény módosításába, de nem minden indítványukat támogatta az Országgyűlés Oktatási Bizottsága. A szakszervezet szerint a sztrájkszabályozás több pontja továbbra is problémás.
Azoknak, akiket sikeresen felvettek valamelyik egyetem szeptemberben induló képzésére, a ponthatárhúzást követően is vannak teendőik.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A legtöbb jelentkezőt ezúttal is a gazdasági, az orvosi, a társadalomtudományi és a jogi képzések vonzották. A Felvi adatai alapján nappali, államilag finanszírozott képzésre első helyen a legtöbben a gazdálkodási és menedzsment, az általános orvos, a pszichológia, a jogász, valamint a kereskedelem és marketing szakokat jelölték meg.
