Kérdések és válaszok az oltásról: az MTA kutatói válaszoltak

Bár a koronavírus elleni védőoltással kapcsolatban számos tudományos publikáció született már az elmúlt bő egy évben, még mindig sok a kérdés. Most ezekre válaszol a Magyar Tudományos Akadémia.

  • Eduline

A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) négy tudósa: Falus András immunológus, Jakab Ferenc virologus, Kulcsár Andrea infektológus és Szekanecz Zoltán immunológus egy cikkben szedte össze, melyek a legfontosabb tudnivalók az oltásról, írta meg a hvg.hu.

Meddig véd egy védőoltás?

A kutatók szerint egy vakcinát akkor lehet hatásosnak tekinteni, ha több mint 50 százalékos védettséget biztosít. A Magyarországon elérhető oltások az eredeti vuhani vírusra 76–95 százalékos védettséget biztosítanak, és bár a különböző variánsok – alfa, béta, gamma, delta és omikron – esetében ez a mérték csökkenhet, összességében még így is 50 százalék felett teljesítenek.

Kinek ajánlott?

A szakemberek úgy látják, hogy az egészséges emberekkel kapcsolatban nem merül fel komolyabb probléma, "egyedül az oltóanyag összetevői, például a Pfizer vakcina esetén a polietilén-glikol elleni ismert allergia lehet ellenjavallat". Más jellegű allergia esetében nincs ellenjavallat, de a vakcinát ilyenkor ellenőrzött környezetben kell beadni.

Mi a helyzet a gyerekek oltásával kapcsolatban? Az MTA cikkében elolvashatjátok a részleteket.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.