Megint meghosszabbították a veszélyhelyzet, ez érinti a diákigazolványok érvényességét is
2022. június 1-jéig meghosszabbította a koronavírus-járvány miatt elrendelt veszélyhelyzetet a kormány javaslatára az Országgyűlés.
A mostani jogrendhosszabbítás a nyelvvizsga-mentességgel kapcsolatban csak azt mondja ki, hogy azok, akik 2021 augusztusáig záróvizsgáztak, továbbra is átvehetik az oklevelüket nyelvvizsga nélkül
- mondta az Eduline-nak Budai Marcell, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) sajtófőnöke. A hallgatói érdekképviseletet és az Eduline-t is rengeteg egyetemista kereste meg az elmúlt napokban azzal a kérdéssel, valóban lesz-e újabb nyelvvizsga-amnesztia.
A kedden elfogadott jogszabályban arról nincs szó, hogy a 2022-ben diplomázók is megkapják a diplomájukat a nyelvvizsga bemutatása nélkül, a 2021-es évszám a rendeletben nem elírás, csupán azt jelenti, hogy azok, akik eddig jogosultak voltak a kedvezményre, ezután is azok lesznek. A kormány ezt Facebook-oldalán is (több-kevesebb sikerrel) hangsúlyozza: a mostani döntés értelmében „a 2021. augusztus 31-ig sikeres záróvizsgát tett felsőoktatási hallgatók továbbra is nyelvvizsga nélkül vehetik át diplomájukat”.
A rendelet csupán annyit tesz lehetővé, hogy az egyetemek bármikor kiállítsák és átadják azoknak az oklevelét, akik 2021. augusztus végéig befejezték az egyetemet, de még nem jelentkeztek a bizonyítványukért. Az amnesztiáról egyébként 2020-ban és 2021-ben is külön döntöttek.
Kétszer volt Budán kutyavásár
Bár a 2020-as és az idei felmentés egy időre megoldotta az egyetemeken „bennragadt” diplomák problémáját, szakemberek szerint egyértelmű, hogy a felsőoktatásban tanulók nyelvtudásával (pontosabban annak hiányával) foglalkozni kell. Tavaly majdnem 110 ezer diplomát állítottak ki az egyetemek a nyelvvizsgamentesség miatt. Idén azonban sokáig úgy tűnt, az ITM nem számol újabb nyelvvizsga-amnesztiával, legalábbis február elején ezt írta a tárca az Eduline kérdésére.
Az első felmentést a járvány miatt rendelte el a kormány 2020-ban, a nyelvvizsgaközpontok és a nyelviskolák ugyanis jó időre bezártak. Egy évvel később hasonló indokok álltak a döntés mögött, a hallgatók több petíciót is indítottak a témában - úgy érezték, nincsenek jobb helyzetben, mint azok, akik 2020-ban fejezték be az egyetemet. Hosszú hónapok után született meg a döntés, amellyel második körben közel 25 ezer diplomát állítottak ki a felsőoktatási intézmények.
Nem mindenki örült a döntésnek
Évről évre csökken a nyelvvizsgázók száma Magyarországon, tavaly 86 ezren próbálkoztak, közülük 59 ezren jártak sikerrel. A Nyelvtudásért Egyesület szerint a nyelvvizsga nélküli egyetemisták magas számára nem a nyelvvizsga-amnesztia, hanem a megfelelő nyelvi képzés biztosítása lenne a megoldás.
Ahhoz, hogy valaki egy nyelvvizsgáig eljusson, hatékony nyelviskolai környezetben 600 nyelvi órára van szüksége, miközben a közoktatásban csaknem 1000 órán vesznek részt a diákok.
Annak hátterében, hogy sokan mégsem képesek nyelvvizsgát tenni, a tanítás minősége mellett a nyelvtanárhiány is állhat. Légrádi Tamás, a Nyelviskolák Szakmai Egyesületének elnöke szerint alacsony a szakmai, anyagi megbecsülés, ezért könnyen elcsábítja a tanárokat a munkaerőpiac több szegmense is, ahol a nyelvtudásuk aranyat ér.
