Megvan, ki lesz a Tisza oktatási minisztere
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
A tanévkezdés óta nem a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) az első, ahol a kötelező maszkhasználat mellett döntöttek.
A járványhelyzet változása miatt 2021. november 2. napjáról az egyetem belső, zárt tereiben a szájat és orrot egyaránt eltakaró maszk viselése kötelező
- írja az egyetem a hallgatóknak kedd este kiküldött tájékoztatóban. A szabály vonatkozik a folyosókra, irodákra és a tantermekre is. Az egyetemen a maszkviselés alól - hasonlóan a többi felsőoktatási intézmény döntéséhez - csak az éppen órát tartó oktató mentesülhet.
Az egyetem kiemeli azt is, hogy a maszkot nem viselő hallgatók
"tanórán, teljesítményértékelésen, vizsgán való részvétele megtagadható".
Egyre több egyetemen kötelező a maszk
Nem a BME az első egyetem, ahol kötelező lesz a maszkviselés. Ahogy arról korábban beszámoltunk, egyre szigorúbbak a járványügyi szabályok a felsőoktatási intézményekben. A debreceni, a miskolci, a szegedi, a pécsi egyetem, az ELTE és a Pázmány mellett ma már az egri egyetemen, a kecskeméti Neumann János Egyetemen, a Gál Ferenc Egyetemen, a Kodolányi János Egyetem budapesti campusán, a Semmelweis Egyetemen, a Testnevelési Egyetemen és a Zeneakadémián is kötelező maszkot viselni.
Egy-két egyetemen emellett hibrid oktatást vezettek be, a Zeneakadémián a 20 fő feletti órákat például vegyes oktatási rendben tartják, „a csoport fele személyes jelenléttel, míg a többi hallgató online módon vehet részt az órákon”. „A tanórákat lehetőség szerint úgy kell megszervezni, hogy a hallgatók azon csoportja, amely az egyik héten személyesen vett részt az órán, a következő héten online formában csatlakozzon, míg a korábban online csatlakozók személyes jelenléttel vegyenek részt - figyelemmel a hallgatók egyéb tanulmányi kötelezettségeire is (pl. az online órák előtti és utáni jelenléti tanórák)” – olvasható a rektori utasításban. Kivételek persze vannak, a zeneakadémia oldalán részletesen felsorolják azokat a tantárgyakat, amelyeknek az óráit hagyományos, jelenléti formában tartják meg.
Hasonló megoldást használnak a tanév eleje óta az ELTE Informatikai Karán is - ott névsor szerint osztották két csoportba a hallgatókat, a névsor első fele az egyik héten, másik fele a másik héten járhat be az egyetemre, a többiek online csatlakozhatnak az órákhoz.
Van, ahol tízből nyolc hallgató már megkapta az oltást
Több egyetemen azt is felmérték, hogy a hallgatók és a dolgozók hány százaléka oltatta be magát koronavírus ellen. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem szeptember eleji adatai alapján az oktatóik és kutatóik 97 százaléka, a hallgatók 87 százaléka, más egyetemi munkatársak 90 százaléka kapta meg a védőoltást. Akkor az egyetemi kérdőívet kitöltők 7 százaléka nyilatkozott úgy, hogy nem oltatta be magát, és nem is tervezi.
A Testnevelési Egyetemen a hallgatók 85 százaléka, a dolgozók 90,7 százaléka rendelkezik védettségi igazolvánnyal, de az egyetemen múlt héten oltónapot tartottak, akkor negyvennyolcan kapták meg a vakcinát – számolt be az intézmény oldalán.
A győri Széchenyi István Egyetem október közepén közölt adatokat az átoltottságról. A hallgatók 80 százaléka kapta meg a védőoltást, az arány minden karon magas, de a legtöbben az Egészség- és Sporttudományi Kar, valamint a Művészeti Kar hallgatói közül kérték a vakcinát, ott 85, illetve 84 százalékos az átoltottság.
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Történelem az irodalomban, költői hitvallás Babits költészetében – többek között ilyen témák is szerepeltek az érettségin magyarból az esszék között az elmúlt években. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a magyarérettségi pontozásáról, a műértelmezésről és az esszéfeladatról.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Szalai Zoltán ma állománygyűlést hívott össze, mert sok dolgozó érdeklődött, hogy mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.
Az alsó tagozat végén a diákok mintegy 45 százaléka nem éri el a második képességszintet, vagyis lényegében funkcionális analfabéta a 2025-ös kompetenciamérés eredményei szerint.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.