Novembertől újabb egyetemen kötelező a maszkviselés: szigorít a BME is

A tanévkezdés óta nem a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) az első, ahol a kötelező maszkhasználat mellett döntöttek.

  • Csik Veronika

A járványhelyzet változása miatt 2021. november 2. napjáról az egyetem belső, zárt tereiben a szájat és orrot egyaránt eltakaró maszk viselése kötelező

- írja az egyetem a hallgatóknak kedd este kiküldött tájékoztatóban. A szabály vonatkozik a folyosókra, irodákra és a tantermekre is. Az egyetemen a maszkviselés alól - hasonlóan a többi felsőoktatási intézmény döntéséhez - csak az éppen órát tartó oktató mentesülhet.

Az egyetem kiemeli azt is, hogy a maszkot nem viselő hallgatók

"tanórán, teljesítményértékelésen, vizsgán való részvétele megtagadható".

Egyre több egyetemen kötelező a maszk

Nem a BME az első egyetem, ahol kötelező lesz a maszkviselés. Ahogy arról korábban beszámoltunk, egyre szigorúbbak a járványügyi szabályok a felsőoktatási intézményekben. A debreceni, a miskolci, a szegedi, a pécsi egyetem, az ELTE és a Pázmány mellett ma már az egri egyetemen, a kecskeméti Neumann János Egyetemen, a Gál Ferenc Egyetemen, a Kodolányi János Egyetem budapesti campusán, a Semmelweis Egyetemen, a Testnevelési Egyetemen és a Zeneakadémián is kötelező maszkot viselni.

Egy-két egyetemen emellett hibrid oktatást vezettek be, a Zeneakadémián a 20 fő feletti órákat például vegyes oktatási rendben tartják, „a csoport fele személyes jelenléttel, míg a többi hallgató online módon vehet részt az órákon”. „A tanórákat lehetőség szerint úgy kell megszervezni, hogy a hallgatók azon csoportja, amely az egyik héten személyesen vett részt az órán, a következő héten online formában csatlakozzon, míg a korábban online csatlakozók személyes jelenléttel vegyenek részt - figyelemmel a hallgatók egyéb tanulmányi kötelezettségeire is (pl. az online órák előtti és utáni jelenléti tanórák)” – olvasható a rektori utasításban. Kivételek persze vannak, a zeneakadémia oldalán részletesen felsorolják azokat a tantárgyakat, amelyeknek az óráit hagyományos, jelenléti formában tartják meg.

Hasonló megoldást használnak a tanév eleje óta az ELTE Informatikai Karán is - ott névsor szerint osztották két csoportba a hallgatókat, a névsor első fele az egyik héten, másik fele a másik héten járhat be az egyetemre, a többiek online csatlakozhatnak az órákhoz.

Van, ahol tízből nyolc hallgató már megkapta az oltást

Több egyetemen azt is felmérték, hogy a hallgatók és a dolgozók hány százaléka oltatta be magát koronavírus ellen. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem szeptember eleji adatai alapján az oktatóik és kutatóik 97 százaléka, a hallgatók 87 százaléka, más egyetemi munkatársak 90 százaléka kapta meg a védőoltást. Akkor az egyetemi kérdőívet kitöltők 7 százaléka nyilatkozott úgy, hogy nem oltatta be magát, és nem is tervezi.

A Testnevelési Egyetemen a hallgatók 85 százaléka, a dolgozók 90,7 százaléka rendelkezik védettségi igazolvánnyal, de az egyetemen múlt héten oltónapot tartottak, akkor negyvennyolcan kapták meg a vakcinát – számolt be az intézmény oldalán.

A győri Széchenyi István Egyetem október közepén közölt adatokat az átoltottságról. A hallgatók 80 százaléka kapta meg a védőoltást, az arány minden karon magas, de a legtöbben az Egészség- és Sporttudományi Kar, valamint a Művészeti Kar hallgatói közül kérték a vakcinát, ott 85, illetve 84 százalékos az átoltottság.

Hozzászólások

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.