Novembertől újabb egyetemen kötelező a maszkviselés: szigorít a BME is

A tanévkezdés óta nem a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) az első, ahol a kötelező maszkhasználat mellett döntöttek.

  • Csik Veronika

A járványhelyzet változása miatt 2021. november 2. napjáról az egyetem belső, zárt tereiben a szájat és orrot egyaránt eltakaró maszk viselése kötelező

- írja az egyetem a hallgatóknak kedd este kiküldött tájékoztatóban. A szabály vonatkozik a folyosókra, irodákra és a tantermekre is. Az egyetemen a maszkviselés alól - hasonlóan a többi felsőoktatási intézmény döntéséhez - csak az éppen órát tartó oktató mentesülhet.

Az egyetem kiemeli azt is, hogy a maszkot nem viselő hallgatók

"tanórán, teljesítményértékelésen, vizsgán való részvétele megtagadható".

Egyre több egyetemen kötelező a maszk

Nem a BME az első egyetem, ahol kötelező lesz a maszkviselés. Ahogy arról korábban beszámoltunk, egyre szigorúbbak a járványügyi szabályok a felsőoktatási intézményekben. A debreceni, a miskolci, a szegedi, a pécsi egyetem, az ELTE és a Pázmány mellett ma már az egri egyetemen, a kecskeméti Neumann János Egyetemen, a Gál Ferenc Egyetemen, a Kodolányi János Egyetem budapesti campusán, a Semmelweis Egyetemen, a Testnevelési Egyetemen és a Zeneakadémián is kötelező maszkot viselni.

Egy-két egyetemen emellett hibrid oktatást vezettek be, a Zeneakadémián a 20 fő feletti órákat például vegyes oktatási rendben tartják, „a csoport fele személyes jelenléttel, míg a többi hallgató online módon vehet részt az órákon”. „A tanórákat lehetőség szerint úgy kell megszervezni, hogy a hallgatók azon csoportja, amely az egyik héten személyesen vett részt az órán, a következő héten online formában csatlakozzon, míg a korábban online csatlakozók személyes jelenléttel vegyenek részt - figyelemmel a hallgatók egyéb tanulmányi kötelezettségeire is (pl. az online órák előtti és utáni jelenléti tanórák)” – olvasható a rektori utasításban. Kivételek persze vannak, a zeneakadémia oldalán részletesen felsorolják azokat a tantárgyakat, amelyeknek az óráit hagyományos, jelenléti formában tartják meg.

Hasonló megoldást használnak a tanév eleje óta az ELTE Informatikai Karán is - ott névsor szerint osztották két csoportba a hallgatókat, a névsor első fele az egyik héten, másik fele a másik héten járhat be az egyetemre, a többiek online csatlakozhatnak az órákhoz.

Van, ahol tízből nyolc hallgató már megkapta az oltást

Több egyetemen azt is felmérték, hogy a hallgatók és a dolgozók hány százaléka oltatta be magát koronavírus ellen. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem szeptember eleji adatai alapján az oktatóik és kutatóik 97 százaléka, a hallgatók 87 százaléka, más egyetemi munkatársak 90 százaléka kapta meg a védőoltást. Akkor az egyetemi kérdőívet kitöltők 7 százaléka nyilatkozott úgy, hogy nem oltatta be magát, és nem is tervezi.

A Testnevelési Egyetemen a hallgatók 85 százaléka, a dolgozók 90,7 százaléka rendelkezik védettségi igazolvánnyal, de az egyetemen múlt héten oltónapot tartottak, akkor negyvennyolcan kapták meg a vakcinát – számolt be az intézmény oldalán.

A győri Széchenyi István Egyetem október közepén közölt adatokat az átoltottságról. A hallgatók 80 százaléka kapta meg a védőoltást, az arány minden karon magas, de a legtöbben az Egészség- és Sporttudományi Kar, valamint a Művészeti Kar hallgatói közül kérték a vakcinát, ott 85, illetve 84 százalékos az átoltottság.

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.