A tanévkezdés óta nem a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) az első, ahol a kötelező maszkhasználat mellett döntöttek.
A járványhelyzet változása miatt 2021. november 2. napjáról az egyetem belső, zárt tereiben a szájat és orrot egyaránt eltakaró maszk viselése kötelező
- írja az egyetem a hallgatóknak kedd este kiküldött tájékoztatóban. A szabály vonatkozik a folyosókra, irodákra és a tantermekre is. Az egyetemen a maszkviselés alól - hasonlóan a többi felsőoktatási intézmény döntéséhez - csak az éppen órát tartó oktató mentesülhet.
Az egyetem kiemeli azt is, hogy a maszkot nem viselő hallgatók
"tanórán, teljesítményértékelésen, vizsgán való részvétele megtagadható".
Egyre több egyetemen kötelező a maszk
Nem a BME az első egyetem, ahol kötelező lesz a maszkviselés. Ahogy arról korábban beszámoltunk, egyre szigorúbbak a járványügyi szabályok a felsőoktatási intézményekben. A debreceni, a miskolci, a szegedi, a pécsi egyetem, az ELTE és a Pázmány mellett ma már az egri egyetemen, a kecskeméti Neumann János Egyetemen, a Gál Ferenc Egyetemen, a Kodolányi János Egyetem budapesti campusán, a Semmelweis Egyetemen, a Testnevelési Egyetemen és a Zeneakadémián is kötelező maszkot viselni.
Egy-két egyetemen emellett hibrid oktatást vezettek be, a Zeneakadémián a 20 fő feletti órákat például vegyes oktatási rendben tartják, „a csoport fele személyes jelenléttel, míg a többi hallgató online módon vehet részt az órákon”. „A tanórákat lehetőség szerint úgy kell megszervezni, hogy a hallgatók azon csoportja, amely az egyik héten személyesen vett részt az órán, a következő héten online formában csatlakozzon, míg a korábban online csatlakozók személyes jelenléttel vegyenek részt - figyelemmel a hallgatók egyéb tanulmányi kötelezettségeire is (pl. az online órák előtti és utáni jelenléti tanórák)” – olvasható a rektori utasításban. Kivételek persze vannak, a zeneakadémia oldalán részletesen felsorolják azokat a tantárgyakat, amelyeknek az óráit hagyományos, jelenléti formában tartják meg.
Hasonló megoldást használnak a tanév eleje óta az ELTE Informatikai Karán is - ott névsor szerint osztották két csoportba a hallgatókat, a névsor első fele az egyik héten, másik fele a másik héten járhat be az egyetemre, a többiek online csatlakozhatnak az órákhoz.
Van, ahol tízből nyolc hallgató már megkapta az oltást
Több egyetemen azt is felmérték, hogy a hallgatók és a dolgozók hány százaléka oltatta be magát koronavírus ellen. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem szeptember eleji adatai alapján az oktatóik és kutatóik 97 százaléka, a hallgatók 87 százaléka, más egyetemi munkatársak 90 százaléka kapta meg a védőoltást. Akkor az egyetemi kérdőívet kitöltők 7 százaléka nyilatkozott úgy, hogy nem oltatta be magát, és nem is tervezi.
A Testnevelési Egyetemen a hallgatók 85 százaléka, a dolgozók 90,7 százaléka rendelkezik védettségi igazolvánnyal, de az egyetemen múlt héten oltónapot tartottak, akkor negyvennyolcan kapták meg a vakcinát – számolt be az intézmény oldalán.
A győri Széchenyi István Egyetem október közepén közölt adatokat az átoltottságról. A hallgatók 80 százaléka kapta meg a védőoltást, az arány minden karon magas, de a legtöbben az Egészség- és Sporttudományi Kar, valamint a Művészeti Kar hallgatói közül kérték a vakcinát, ott 85, illetve 84 százalékos az átoltottság.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
