Novembertől újabb egyetemen kötelező a maszkviselés: szigorít a BME is

A tanévkezdés óta nem a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) az első, ahol a kötelező maszkhasználat mellett döntöttek.

  • Csik Veronika

A járványhelyzet változása miatt 2021. november 2. napjáról az egyetem belső, zárt tereiben a szájat és orrot egyaránt eltakaró maszk viselése kötelező

- írja az egyetem a hallgatóknak kedd este kiküldött tájékoztatóban. A szabály vonatkozik a folyosókra, irodákra és a tantermekre is. Az egyetemen a maszkviselés alól - hasonlóan a többi felsőoktatási intézmény döntéséhez - csak az éppen órát tartó oktató mentesülhet.

Az egyetem kiemeli azt is, hogy a maszkot nem viselő hallgatók

"tanórán, teljesítményértékelésen, vizsgán való részvétele megtagadható".

Egyre több egyetemen kötelező a maszk

Nem a BME az első egyetem, ahol kötelező lesz a maszkviselés. Ahogy arról korábban beszámoltunk, egyre szigorúbbak a járványügyi szabályok a felsőoktatási intézményekben. A debreceni, a miskolci, a szegedi, a pécsi egyetem, az ELTE és a Pázmány mellett ma már az egri egyetemen, a kecskeméti Neumann János Egyetemen, a Gál Ferenc Egyetemen, a Kodolányi János Egyetem budapesti campusán, a Semmelweis Egyetemen, a Testnevelési Egyetemen és a Zeneakadémián is kötelező maszkot viselni.

Egy-két egyetemen emellett hibrid oktatást vezettek be, a Zeneakadémián a 20 fő feletti órákat például vegyes oktatási rendben tartják, „a csoport fele személyes jelenléttel, míg a többi hallgató online módon vehet részt az órákon”. „A tanórákat lehetőség szerint úgy kell megszervezni, hogy a hallgatók azon csoportja, amely az egyik héten személyesen vett részt az órán, a következő héten online formában csatlakozzon, míg a korábban online csatlakozók személyes jelenléttel vegyenek részt - figyelemmel a hallgatók egyéb tanulmányi kötelezettségeire is (pl. az online órák előtti és utáni jelenléti tanórák)” – olvasható a rektori utasításban. Kivételek persze vannak, a zeneakadémia oldalán részletesen felsorolják azokat a tantárgyakat, amelyeknek az óráit hagyományos, jelenléti formában tartják meg.

Hasonló megoldást használnak a tanév eleje óta az ELTE Informatikai Karán is - ott névsor szerint osztották két csoportba a hallgatókat, a névsor első fele az egyik héten, másik fele a másik héten járhat be az egyetemre, a többiek online csatlakozhatnak az órákhoz.

Van, ahol tízből nyolc hallgató már megkapta az oltást

Több egyetemen azt is felmérték, hogy a hallgatók és a dolgozók hány százaléka oltatta be magát koronavírus ellen. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem szeptember eleji adatai alapján az oktatóik és kutatóik 97 százaléka, a hallgatók 87 százaléka, más egyetemi munkatársak 90 százaléka kapta meg a védőoltást. Akkor az egyetemi kérdőívet kitöltők 7 százaléka nyilatkozott úgy, hogy nem oltatta be magát, és nem is tervezi.

A Testnevelési Egyetemen a hallgatók 85 százaléka, a dolgozók 90,7 százaléka rendelkezik védettségi igazolvánnyal, de az egyetemen múlt héten oltónapot tartottak, akkor negyvennyolcan kapták meg a vakcinát – számolt be az intézmény oldalán.

A győri Széchenyi István Egyetem október közepén közölt adatokat az átoltottságról. A hallgatók 80 százaléka kapta meg a védőoltást, az arány minden karon magas, de a legtöbben az Egészség- és Sporttudományi Kar, valamint a Művészeti Kar hallgatói közül kérték a vakcinát, ott 85, illetve 84 százalékos az átoltottság.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.