Megvan, ki lesz a Tisza oktatási minisztere
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Egyre szigorúbbak a járványügyi szabályok a felsőoktatási intézményekben: a debreceni, a pécsi egyetem, az ELTE és a Pázmány mellett ma már az egri egyetemen, a kecskeméti Neumann János Egyetemen, a Kodolányi János Egyetem budapesti campusán és a Zeneakadémián is kötelező maszkot viselni. Van, ahol újra mérik az épületekbe belépők testhőmérsékletét, máshol az egyetemi rendezvényekre csak védettségi igazolvánnyal engedik be a résztvevőket.
"Sajnos a közelmúltban megjelent a COVID vírus a budapesti campusunkon. Szerencsére az érintett nagyon fegyelmezett együttműködése miatt, úgy tűnik, sikerült izolálni, de a ránk vonatkozó szabályoknak megfelelően ahhoz, hogy hallgatóink rendes egyetemi életet élhessenek, az oktatás normálisan folytatódjon, a mai naptól mindenkinek, a beoltottaknak is maszkot kell viselnie mindenhol, a közösségi tereken és az órákon is"
- még a múlt héten tájékoztatta erről hallgatóit a Kodolányi János Egyetem. Az intézmény a tanévet még más járványügyi szabályokkal indította el, akkor még csak azoknak a hallgatóknak és dolgozóknak kellett felvenniük a maszkot, akik nem kapták meg a koronavírus elleni oltást, a védettségi igazolványokat a portaszolgálat és az órák elején az oktatók is kérték. A budapesti campuson most már mindenkinek maszkot kell viselnie, a tanároknak is: csak az az oktató veheti le a maszkot, aki éppen órát tart, és megfelelő távolságot tud tartani a hallgatóktól.
A kecskeméti Neumann János Egyetemen is kötelezővé tették a maszkviselést: minden hallgatónak kötelező felvennie a maszkot a folyosókon, az előadótermekben, a büfében és más közösségi helyiségekben. Az egyetem dolgozóira más szabályok vonatkoznak: akiknek nincs védettségi igazolványuk, azoknak egész nap kell hordaniuk a maszkot, míg a beoltott oktatók, dolgozók a közös irodákban levehetik a maszkot, de ott a helyiség méretétől függően „maximum 2-4 fő tartózkodhat a megfelelő szociális távolság biztosításával”.
Az egri Eszterházy Károly Katolikus Egyetemen szeptember 27-től kötelező maszkot viselni – egyedül a kollégiumi szobákban és sportolás közben lehet levenni, és olyan rendezvényeken sem kell eltakarni az orrot és a szájat, ahová csak védettségi igazolvánnyal engedik be a résztvevőket. Az oktatókra (részben) más szabályok vonatkoznak: előadásuk, tanórájuk idejére levehetik a maszkot, ahogy az órához hozzászóló hallgatók is. Az egri egyetemen emellett az épületekbe belépők testhőmérsékletét is újra mérik.
A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem különböző szabályokat hozott az egyéni és a csoportos órákra: utóbbiakon a másfél méteres távolság tartása ajánlott, de a maszk viselése – az énekesek és a fúvós hangszereken játszók kivételével – mindenki számára kötelező.
Négy nagy egyetemen már korábban kötelezővé tették a maszkviselést
Szerda óta a Debreceni Egyetem összes karán kötelező maszkot viselni – korábban csak a Bölcsészettudományi Kar, valamint a Természettudományi és Technológiai Kar épületeiben volt kötelező a maszkviselés. A szeptember 21-i rektori körlevél szerint azok sem kapnak „felmentést”, akik már megkapták a koronavírus elleni oltást, mert „a Covid-19 járvány mellett egyre jobban terjednek az adenovírus, a parainfluenza és a rhinovírus okozta megbetegedések”. Az órákon csak az oktatók vehetik le a maszkot, ha a terem elég nagy ahhoz, hogy a hallgatóktól legalább három méter távolságot tudnak tartani.
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem eleve úgy indította el a tanévet, hogy a tantermekben, a folyosókon, az ügyfélfogadási helyiségekben mindenkinek hordania kell a maszkot, az egyetemi rendezvényeken pedig csak olyanok vehetnek részt, akik be tudják mutatni a védettségi igazolványukat. Az ELTE egyébként hetente anonim kérdőívvel méri fel, hogy mekkora az átoltottság a hallgatók és a dolgozók körében.
A Pécsi Tudományegyetem operatív stábja szeptember közepén döntött úgy, hogy kötelezővé teszi a maszkhasználatot az előadásokon, szemináriumokon, gyakorlati órákon, az értekezleteken, tantestületi üléseken. Nem kötelező, de „erősen ajánlott” a maszk használata a közösségi terekben, a folyosókon, a kollégiumokban, az irodákban és a zárt térben tartott rendezvényeken.
„Kötelező az orrot és a szájat folyamatosan elfedő orvosi maszk, munkavédelmi maszk, textil vagy más anyagból készült maszk viselése” – a Pázmány Péter Katolikus Egyetem intézkedési tervében is ez olvasható, a szabály szeptember 13-a óta érvényes. Az egyetemisták csak sportolás közben és a kollégiumi szobájukban vehetik le a maszkot. Az előadásokon és a szemináriumokon csak az órát tartó oktató és a hozzászóló hallgatók vehetik le a maszkot, a legtöbb egyetemi rendezvényen pedig védettségi igazolványt kérnek a résztvevőktől.
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Történelem az irodalomban, költői hitvallás Babits költészetében – többek között ilyen témák is szerepeltek az érettségin magyarból az esszék között az elmúlt években. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a magyarérettségi pontozásáról, a műértelmezésről és az esszéfeladatról.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Szalai Zoltán ma állománygyűlést hívott össze, mert sok dolgozó érdeklődött, hogy mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.
Az alsó tagozat végén a diákok mintegy 45 százaléka nem éri el a második képességszintet, vagyis lényegében funkcionális analfabéta a 2025-ös kompetenciamérés eredményei szerint.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.