Egymás után teszik kötelezővé a maszkviselést az egyetemek: mutatjuk a listát

Egyre szigorúbbak a járványügyi szabályok a felsőoktatási intézményekben: a debreceni, a pécsi egyetem, az ELTE és a Pázmány mellett ma már az egri egyetemen, a kecskeméti Neumann János Egyetemen, a Kodolányi János Egyetem budapesti campusán és a Zeneakadémián is kötelező maszkot viselni. Van, ahol újra mérik az épületekbe belépők testhőmérsékletét, máshol az egyetemi rendezvényekre csak védettségi igazolvánnyal engedik be a résztvevőket.

  • Szabó Fruzsina

"Sajnos a közelmúltban megjelent a COVID vírus a budapesti campusunkon. Szerencsére az érintett nagyon fegyelmezett együttműködése miatt, úgy tűnik, sikerült izolálni, de a ránk vonatkozó szabályoknak megfelelően ahhoz, hogy hallgatóink rendes egyetemi életet élhessenek, az oktatás normálisan folytatódjon, a mai naptól mindenkinek, a beoltottaknak is maszkot kell viselnie mindenhol, a közösségi tereken és az órákon is"

- még a múlt héten tájékoztatta erről hallgatóit a Kodolányi János Egyetem. Az intézmény a tanévet még más járványügyi szabályokkal indította el, akkor még csak azoknak a hallgatóknak és dolgozóknak kellett felvenniük a maszkot, akik nem kapták meg a koronavírus elleni oltást, a védettségi igazolványokat a portaszolgálat és az órák elején az oktatók is kérték. A budapesti campuson most már mindenkinek maszkot kell viselnie, a tanároknak is: csak az az oktató veheti le a maszkot, aki éppen órát tart, és megfelelő távolságot tud tartani a hallgatóktól.

A kecskeméti Neumann János Egyetemen is kötelezővé tették a maszkviselést: minden hallgatónak kötelező felvennie a maszkot a folyosókon, az előadótermekben, a büfében és más közösségi helyiségekben. Az egyetem dolgozóira más szabályok vonatkoznak: akiknek nincs védettségi igazolványuk, azoknak egész nap kell hordaniuk a maszkot, míg a beoltott oktatók, dolgozók a közös irodákban levehetik a maszkot, de ott a helyiség méretétől függően „maximum 2-4 fő tartózkodhat a megfelelő szociális távolság biztosításával”.

Az egri Eszterházy Károly Katolikus Egyetemen szeptember 27-től kötelező maszkot viselni – egyedül a kollégiumi szobákban és sportolás közben lehet levenni, és olyan rendezvényeken sem kell eltakarni az orrot és a szájat, ahová csak védettségi igazolvánnyal engedik be a résztvevőket. Az oktatókra (részben) más szabályok vonatkoznak: előadásuk, tanórájuk idejére levehetik a maszkot, ahogy az órához hozzászóló hallgatók is. Az egri egyetemen emellett az épületekbe belépők testhőmérsékletét is újra mérik. 

A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem különböző szabályokat hozott az egyéni és a csoportos órákra: utóbbiakon a másfél méteres távolság tartása ajánlott, de a maszk viselése – az énekesek és a fúvós hangszereken játszók kivételével – mindenki számára kötelező.

Négy nagy egyetemen már korábban kötelezővé tették a maszkviselést

Szerda óta a Debreceni Egyetem összes karán kötelező maszkot viselni – korábban csak a Bölcsészettudományi Kar, valamint a Természettudományi és Technológiai Kar épületeiben volt kötelező a maszkviselés. A szeptember 21-i rektori körlevél szerint azok sem kapnak „felmentést”, akik már megkapták a koronavírus elleni oltást, mert „a Covid-19 járvány mellett egyre jobban terjednek az adenovírus, a parainfluenza és a rhinovírus okozta megbetegedések”. Az órákon csak az oktatók vehetik le a maszkot, ha a terem elég nagy ahhoz, hogy a hallgatóktól legalább három méter távolságot tudnak tartani.

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem eleve úgy indította el a tanévet, hogy a tantermekben, a folyosókon, az ügyfélfogadási helyiségekben mindenkinek hordania kell a maszkot, az egyetemi rendezvényeken pedig csak olyanok vehetnek részt, akik be tudják mutatni a védettségi igazolványukat. Az ELTE egyébként hetente anonim kérdőívvel méri fel, hogy mekkora az átoltottság a hallgatók és a dolgozók körében.

A Pécsi Tudományegyetem operatív stábja szeptember közepén döntött úgy, hogy kötelezővé teszi a maszkhasználatot az előadásokon, szemináriumokon, gyakorlati órákon, az értekezleteken, tantestületi üléseken. Nem kötelező, de „erősen ajánlott” a maszk használata a közösségi terekben, a folyosókon, a kollégiumokban, az irodákban és a zárt térben tartott rendezvényeken.

„Kötelező az orrot és a szájat folyamatosan elfedő orvosi maszk, munkavédelmi maszk, textil vagy más anyagból készült maszk viselése” – a Pázmány Péter Katolikus Egyetem intézkedési tervében is ez olvasható, a szabály szeptember 13-a óta érvényes. Az egyetemisták csak sportolás közben és a kollégiumi szobájukban vehetik le a maszkot. Az előadásokon és a szemináriumokon csak az órát tartó oktató és a hozzászóló hallgatók vehetik le a maszkot, a legtöbb egyetemi rendezvényen pedig védettségi igazolványt kérnek a résztvevőktől.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.