Bár az innovációs minisztérium nem tette kötelezővé a maszkviselést az egyetemeken, egy héttel a félévkezdés után már van már olyan intézmény, ahol csak maszkban lehet részt venni az előadásokon és a szemináriumokon.
Orvosi maszkot, munkavédelmi maszkot, illetve textil vagy más anyagból készült maszkot bárki jogosult használni, és a maszkhasználat senki számára sem tiltható meg
- áll az Innovációs és Technológiai Minisztérium ajánlásában, amelyet az egyetemek augusztus utolsó napjaiban kaptak meg. A tárca nem tette kötelezővé a maszkviselést az egyetemeken, az intézmények gyakorlatilag szabad kezet kaptak, ennél szigorúbb szabályokat is bevezethetnek. Van olyan egyetem, ahol egy hét után szigorítottak: a tanévkezdés tapasztalataira alapozva a Pécsi Tudományegyetem operatív stábjának döntése alapján szeptember 13-tól kötelező a maszkviselés.
Nem kerülhet le a maszk a Központi Klinikában, a zárt térben tartott, jelenléti órákon - előadásokon, szemináriumokon és gyakorlati órákon egyaránt -, egyedül az előadást tartó veheti le. Kell maszk a zárt térben tartott értekezleteken, testületi üléseken is, ha nem lehet biztosítani a távolságtartást és/vagy a helyiség megfelelő szellőztetését. Nem kötelező, ugyanakkor erősen ajánlott a maszk használata a közösségi terekben, a folyosókon, a kollégiumokban, az irodákban, illetve a zárt térben tartott rendezvényeken - közölte az egyetem korábban.
Kötelező az oltás
Múlt héten jelentette be a Semmelweis Egyetem, hogy nem kezdheti el a félévet az a hallgató, aki elutasítja az oltást. Az intézmény közleményében kiemelte, hogy az orvosi- és egészségtudományi oktatás elképzelhetetlen gyakorlati képzés nélkül - és ott nem kockáztathatják meg a fertőzésveszélyt.
Azok a hallgatók, akik valós, szakorvosi véleménnyel igazolt egészségügyi indok nélkül utasítják el az oltást, beiratkozhatnak a Semmelweis Egyetemre, de nem kezdhetik meg tanulmányaikat.
Az oltások lebonyolítását az intézmény saját maga intézi, soron kívül oltják hallgatóikat, így közel 100 százalékos az oltottság. Azokat, akik egészségügyi ok miatt nem kérhetik az oltást, ötnaponta térítésmentesen tesztelik.
Van, ahol már százalékokban is látjuk a hallgatók átoltottságát |
Az ELTE hetente anonim kérdőívvel méri fel az intézményi átoltottságot: az első héten beérkezett adatok szerint a hallgatók 87 százaléka védett, ez az arány az oktatók és a kutatók körében 97 százalékos.  Az összes válaszadó 7 százaléka nyilatkozott úgy, hogy nem kapott oltást, és nem is tervezi beadatni. A kitöltök kétharmada úgy véli, nem esett át koronavírus-fertőzésen. |
Budapest mellett Pécsen, Miskolcon és Debrecenben is
Nemcsak a Semmelweisen kell vállalniuk az oltást az egészségügyi szakos hallgatóknak: a Debreceni Egyetemen, a Pécsi Tudományegyetemen és a Miskolci Egyetemen is kötelezővé tették a koronavírus elleni oltást. A többi karon viszont nem kötik oltáshoz a tanulmányok folytatását.
Az eddigi számok alapján egyébként nem sok hallgató fog kiszorulni a döntés miatt - jelentette a hallgatói önkormányzat az érintett egyetemeken -, hiszen szinte százszázalékos az átoltottság.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Az elmaradt jubileumi jutalmakról, illetve a NOKS- és egyéb munkakörben dolgozók béremeléséről is egyeztetett a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete Lannert Judittal. A törvénytervezetet hamarosan benyújtják.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
