Már az első hét után szigorítanak az egyetemek: van, ahol a maszkot, máshol az oltást tették kötelezővé

Bár az innovációs minisztérium nem tette kötelezővé a maszkviselést az egyetemeken, egy héttel a félévkezdés után már van már olyan intézmény, ahol csak maszkban lehet részt venni az előadásokon és a szemináriumokon.

  • Csik Veronika

Orvosi maszkot, munkavédelmi maszkot, illetve textil vagy más anyagból készült maszkot bárki jogosult használni, és a maszkhasználat senki számára sem tiltható meg

- áll az Innovációs és Technológiai Minisztérium ajánlásában, amelyet az egyetemek augusztus utolsó napjaiban kaptak meg. A tárca nem tette kötelezővé a maszkviselést az egyetemeken, az intézmények gyakorlatilag szabad kezet kaptak, ennél szigorúbb szabályokat is bevezethetnek. Van olyan egyetem, ahol egy hét után szigorítottak: a tanévkezdés tapasztalataira alapozva a Pécsi Tudományegyetem operatív stábjának döntése alapján szeptember 13-tól kötelező a maszkviselés.

Nem kerülhet le a maszk a Központi Klinikában, a zárt térben tartott, jelenléti órákon - előadásokon, szemináriumokon és gyakorlati órákon egyaránt -, egyedül az előadást tartó veheti le. Kell maszk a zárt térben tartott értekezleteken, testületi üléseken is, ha nem lehet biztosítani a távolságtartást és/vagy a helyiség megfelelő szellőztetését. Nem kötelező, ugyanakkor erősen ajánlott a maszk használata a közösségi terekben, a folyosókon, a kollégiumokban, az irodákban, illetve a zárt térben tartott rendezvényeken - közölte az egyetem korábban.

Kötelező az oltás

Múlt héten jelentette be a Semmelweis Egyetem, hogy nem kezdheti el a félévet az a hallgató, aki elutasítja az oltást. Az intézmény közleményében kiemelte, hogy az orvosi- és egészségtudományi oktatás elképzelhetetlen gyakorlati képzés nélkül - és ott nem kockáztathatják meg a fertőzésveszélyt.

Azok a hallgatók, akik valós, szakorvosi véleménnyel igazolt egészségügyi indok nélkül utasítják el az oltást, beiratkozhatnak a Semmelweis Egyetemre, de nem kezdhetik meg tanulmányaikat.

Az oltások lebonyolítását az intézmény saját maga intézi, soron kívül oltják hallgatóikat, így közel 100 százalékos az oltottság. Azokat, akik egészségügyi ok miatt nem kérhetik az oltást, ötnaponta térítésmentesen tesztelik.

Van, ahol már százalékokban is látjuk a hallgatók átoltottságát

Az ELTE hetente anonim kérdőívvel méri fel az intézményi átoltottságot: az első héten beérkezett adatok szerint a hallgatók 87 százaléka védett, ez az arány az oktatók és a kutatók körében 97 százalékos.

Az összes válaszadó 7 százaléka nyilatkozott úgy, hogy nem kapott oltást, és nem is tervezi beadatni. A kitöltök kétharmada úgy véli, nem esett át koronavírus-fertőzésen.

Budapest mellett Pécsen, Miskolcon és Debrecenben is

Nemcsak a Semmelweisen kell vállalniuk az oltást az egészségügyi szakos hallgatóknak: a Debreceni Egyetemen, a Pécsi Tudományegyetemen és a Miskolci Egyetemen is kötelezővé tették a koronavírus elleni oltást. A többi karon viszont nem kötik oltáshoz a tanulmányok folytatását.

Az eddigi számok alapján egyébként nem sok hallgató fog kiszorulni a döntés miatt - jelentette a hallgatói önkormányzat az érintett egyetemeken -, hiszen szinte százszázalékos az átoltottság.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.