Akár 18-szor annyit is kereshet egy külföldi vendégoktató, mint az ELTE adjunktusa

Hatalmas különbségek vannak az állami egyetemek oktatóinak osztott fizetések és a kormányközeli Mathias Corvinus Collegiumon kiosztott vendégoktatói ösztöndíjak között.

  • Csik Veronika

Akár havi 10 000 euró ösztöndíjat is kaphat egy vendégoktató a kormányközeli Mathias Corvinus Collegiumtól, de a fiatalabbak (35 év alatt) is 5000 eurónyi fizetésre számíthatnak – szúrta ki a Telex az intézmény honlapján. Az ösztöndíj időtartama két héttől legfeljebb egy évig tart.

Az Orbán Balázs által vezetett, Mathias Corvinus Collegium (MCC), százmilliárdokkal megtámogatott tehetséggondozó vendégoktatói között felbukkantak olyan nevek is, akiknek tudományos munkássága erősen homályos.

Mindeközben a magyar egyetemeken

Rengetegen osztották meg a Facebookon annak az egyetemi docensnek a posztját, aki arról írt: 192 ezer forintot keres doktori végzettséggel.

Nem igazán tudom eldönteni, hogy ez a saját szégyenem kell hogy legyen (hogy ELTE-n tanítok) vagy inkább a magyar társadalom szégyene, hogy „ennyire (meg)becsüli” az egyetemi oktatókat. 542 EUR (192.506 ft), ennyit keres ma Magyarországon egy egyetemi adjunktus, doktori végzettséggel, folyamatos kutatói és publikálási kötelezettséggel"

- állt a posztban. Ez pedig nem egyedi eset, a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetének (FDSZ) elnöke korábban azt mondta, egy egyetemi adjunktus valóban csak 190 ezer forintot kap kézhez havonta. Egy egyetemi tanársegéd, aki doktori iskolába jár, vagy már el is végezte azt, 147 477 forint nettót keres. Órabérben ez 883 forint.

Az egyetemi fizetésekkel kapcsolatban Gulyás Gergely azt mondta nemrég: szeptember 1-jével 15 százalékos, január 1-jével újabb 15 százalékos fizetésemelés lesz az állami fenntartású egyetemeken. Ez azonban még így sem érné el az MCC-n osztott fizetéseket.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

Megszűnnének a kötelező tartalmi megújító képzések, nem kellene NAT-vizsga a gyakornokoknak – társadalmi egyeztetésen a pedagógus-továbbképzés átalakítása

Az iskolák és óvodák nagyobb szerepet kaphatnának saját pedagógusaik továbbképzésében és megszűnnének a központilag szervezett tartalmi megújító képzések. A 120 kredites, ötéves továbbképzési kötelezettség továbbra is megmaradna, de változna, hogyan lehet teljesíteni. A kormány terve szerint az intézmények saját belső képzéseket is szervezhetnének.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.