Előbb egy szakma, aztán az egyetem: plusz önbizalmat adhat

Azoknak, akik esetleg nem jelentkeztek vagy nem kerültek be egyetemre idén, az érettségi utáni szakképzés jó választás lehet.

  • Eduline

Miután július 22-én kiderültek az idei felsőoktatási ponthatárok, sokaknál, akiknek nem sikerült bekerülniük egyetemre, felmerülhet, hogy az érettségi utáni szakképzésben folytassák a tanulmányaikat.

De hol szerezhető most szakma?

A jogszabályok szerint ugyanis 2021. január 1-jétől nem indulhat több OKJ-s képzés sem tanfolyami formában, sem iskolarendszerű nappali vagy esti tagozaton. A szakképzés rendszere tulajdonképpen kettévált: az iskolai szakmai oktatásra és a tanfolyami formában zajló felnőttképzésre.

Az OKJ után bevezetett Szakmajegyzék már csak 174 szakmát tartalmaz. Ezeket a jogszabály szerint kizárólag iskolai rendszerű oktatásban, 2-3 év alatt lehet tanulni, a felnőttképző intézmények ezekre már nem készíthetnek fel.

A hvg360-nak nyilatkozó Salusinszky András szerint egyes felnőttképzési cégek még mindig hirdetnek OKJ-s képzéseket. Tavaly év vége előtt szokatlanul megnövekedett a felnőttképzések iránti kereslet, nem függetlenül attól, hogy december 31-éig lehetett elindítani a régi alapon OKJ-s képzéseket.

A szakember szerint azok a fiatalok, akik nem nagyon hiszik el magukról, hogy helyt tudnának állni a felsőoktatásban, egy jó szakképzésben megtanulnak tanulni, és utána sikeresen továbbmennek az egyetemekre. Fontos, emellett, hogy egy-egy szakirányú szakmai végzettségért 28 pluszpontot adnak a felvételin, továbbá beszámíthatnak a kreditekbe szakképzésben tanult tartalmakat.

A hvg360 teljes cikkét a témában itt olvashatjátok el.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

„A lelkesedés és a bizalmatlanság furcsa elegye van a fiatalokban” – ezt tapasztalja az oktatási tárca párbeszédért felelős vezetője

Van, aki húszoldalas, kidolgozott javaslattal érkezik, mások attól tartanak, hogy az egész csak „látványpékség” vagy „youthwashing”. Kaderják Anita, az oktatási minisztérium társadalmi párbeszédért és részvételért felelős főosztályvezetője szerint önmagában az, hogy a diákok elmondhatják a véleményüket, még csak a nulladik lépés. A bizalomhoz az kell, hogy lássák, mi változik a javaslataik hatására.

„Abszurd hungarikum, hogy egy diáknak ma sokszor nehezebb bekerülnie egy úgynevezett elitgimnáziumba, mint néhány évvel később egy színvonalas egyetemre”

A hatosztályos gimnázium rengeteg lehetőséget ad a tehetséges gyerekeknek, a felvételik körül kialakult harc és az igazságtalan rendszer viszont komoly gond – véli Molnár Péter, a budapesti Toldy Ferenc Gimnázium igazgatója. Szerinte az iskolája ugyan a jelenlegi helyzet egyik nyertese, de a rendszer így is sok tehetséges gyereket hagy cserben.