Tízből négy 25-34 évesnek van diplomája - ez az európai uniós átlag, amelytől Magyarország még mindig jócskán lemarad. Legalábbis erre utalnak a 2020-as statisztikák.
2020-ban a magyar 25-34 évesek alig harmadának, pontosan 31 százalékának volt diplomája. Ennél a legalacsonyabb arányt csak Romániában (25 százalék) és Olaszországban (29 százalék) regisztráltak.
Ezzel Magyarország az Európai Unió egyik sereghajtója - derül ki az Eurostat friss statisztikáiból. Pedig az Európai Unió célkitűzése szerint a felsőfokú tanulmányokat befejező 25–34 évesek arányát 2030-ra 45 százalékra kellene növelni. Az EU-átlag most egyébként 41 százalék, vagyis a magyar adat még ettől is bőven elmarad, ahogy az OECD-átlagtól is, amely már 2019-ben 45 százalék volt.
Tizenegy EU-tagállam már most elérte a 2030-ra tervezett célt: Belgiumban, Dániában, Írországban, Spanyolországban, Franciaországban, Cipruson, Litvániában, Luxemburgban, Hollandiában, Szlovéniában és Svédországban is elérte a 45 százalékot a diplomás 25-34 évesek aránya. Sőt, ezek közül néhány országban extrém magas a diplomások aránya: Luxemburgban a korosztály 61 százaléka, Írországban és Cipruson 58, Litvániában 56, Hollandiában pedig 52 százalékuk kapott egyetemi diplomát.
| Pedig 2020-ban sokan kaptak diplomát |
2020 a "diplomaszerzés éve" volt, ez mégsem látszik a statisztikákban. Tavaly ugyanis közel 110 ezer diplomát állítottak ki az egyetemek a nyelvvizsgamentesség miatt - akik ugyanis augusztus 31-ig záróvizsgát tettek, nyelvvizsga nélkül is megkaphatták oklevelüket. Akik a záróvizsgán átmentek, idén is átvehetik a bőrkötéses bizonyítványt: a kormány múlt heti döntés alapján ismét "felmentést" azok, akik a járványhelyzet miatt nem tudták megszerezni a diplomához szükséges nyelvvizsgát. |
Ha a megszerzett az egyetemi végzettséget korcsoportokra vetítve nézzük, kiderül, hogy az EU-ban a 25–54 évesek 36 százaléka rendelkezett 2020-ban felsőfokú végzettséggel, míg az 55–74 éveseknél ez az arány csupán 22 százalék.
A korcsoportok között a legnagyobb különbség Írországban van, itt a két korosztály között 25 százalék az eltérés. Magyarországon 9 százalékkal magasabb a felsőfokú végzettségűek aránya a 25-54 éveseknél, mint az ennél idősebbeknél. Ennél egyébként már csak Németországban és Észtországban kisebb a korcsoportok közötti szakadék, a két országban összesen 6 százalékkal vezetnek a 25–54 évesek.
Kik tanulnak többet?
A statisztika nemcsak korosztályokra, hanem nemekre bontva is érdekes. A 2020-as adatok szerint a 25-34 éves nők 46 százaléka végzett a felsőfokú tanulmányaival, míg a férfiaknál ez az arány 35 százalék. Bár a felsőfokú végzettséggel rendelkező férfiak aránya is növekedett az elmúlt tíz évben, a növekedés üteme lassabb, mint a nőknél.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Kedden 8 órakor kezdődik az emelt szintű biológiaérettségi. A tavalyi pontszámok tükrében legalább 60-70 százalékos emelt szintű bioszérettségire van szüksége azoknak a diákoknak, akik valamelyik orvosi szakra készülnek. És ez is csak akkor lehet elég, ha a középiskolai bizonyítványuk színötös volt, a főtárgyakból a középszintű érettségijük 90 százalék körüli és kimaxolják az összes intézményi pontot.
Gyermekközpontú szemléletet, gyors intézkedéseket és három hónapos akciótervet ígér Lannert Judit, a leendő oktatási miniszter frissen létrehozott Facebook-oldalán megosztott első bejegyzésében.
Lannert Judit a meghallgatásán arról beszélt, hogy a koragyermekkori nevelés területe az elmúlt években elhanyagolódott, miközben számos későbbi hátrány már ebben az időszakban kialakul. Ezért az első hónapok egyik fontos feladata lesz az óvodai nevelés országos alapprogramjának és személyi feltételeinek felülvizsgálata.
A Nobel-díjas magyar kutató is szerepet kap az új egészségügyi vezetés munkájában. Hegedűs Zsolt leendő egészségügyi miniszter hétfőn jelentette be, hogy felkérte Karikót a minisztérium mellett létrejövő tanácsadó testületben való részvételre. A kutató a felkérést elfogadta.
Dr. Tölgyesi Csaba elnyerte a rangos Frontiers Planet Prize nemzeti bajnoki címét, amellyel bekerült a fenntarthatóságért dolgozó tudósok globális elitjébe.
Több gyakorló tanár, iskolaigazgató és oktatási szakember mellett a frissen végzett orvos, Dr. Kincse Csongor is tagja lesz az Országgyűlés nyolcfős Oktatási Bizottságának.
Tarr Zoltán arra is utalt, végül miért döntöttek másképpen.
