A modellváltók esetében továbbra is a költségvetés több mint 50 százalékát fogja biztosítani az állam, a fennmaradó részt pedig az egyetemeknek - pontosabban a fenntartó alapítványoknak - kell majd előteremteniük – többek között erről is beszélt az egyetemi modellváltásokért felelős kormánybiztos egy szakmai fórumon péntek este.
Stumpf István szerint az utolsó percekben vagyunk a felsőoktatás átalakításával, hogy ez versenyképes maradjon – mondta el azon a fórumon, amit az MTA köztestületi tagjaiból álló Stádium 28 Kör szervezett, írja a hvg.hu. Az egyetemi modellváltásokért felelős kormánybiztos emlékeztetett, hogy soha egyetlen kormány sem szánt ennyi pénzt az egyetemi struktúra és infrastruktúra megújítására. Figyelmeztetett azonban, hogy ez nem fogja megoldani a problémákat, ahogy önmagában a modellváltás sem, hanem esélyt kínál rá, azzal, hogy kiszabadítja az egyetemeket az állami béklyóból, mozgásba hozza a felsőoktatás megújítását kívánó erőket.
Utalt az újabb modellváltó egyetemekre vonatkozó szabályozásra, amelyet március 30-án fognak benyújtani, illetve az is kiderült, hogy egy olyan “sui generis” kétharmados jogszabályt is benyújtanak, ami összefoglalja az egyetemek fenntartásával megbízott közfeladatokat ellátó alapítványokra vonatkozó szabályokat.
A modellváltásért felelős kormánybiztos az egyetemek finanszírozásáról is beszélt. Mint mondta, továbbra is a költségvetés több mint 50 százalékát fogja biztosítani az állam, a fennmaradó részt pedig az egyetemeknek - pontosabban a fenntartó alapítványoknak - kell majd előteremteniük. A hosszabb távú finanszírozásról nem árult el sokat, de annyi kiderült, hogy sokcsatornás, nem csak az állami költségvetést terhelő finanszírozásról gondolkodnak. Konktérumot is említett: az egyetemi kötvényeket és egyetemi taót. Azt mondta hogy ezeken már dolgoznak a Pénzügyminisztériumban.
Ismét felmerült a kuratóriumi tagok leválthatósága is. Ezzel kapcsolatban Stumpf István elmondta, hogy szerinte nem szabad őket választásonként rángatni, mert az egyetemek hosszú távú érdekének ez nem tesz jót. Szerinte fontosabb kérdés a vagyonátadás, a képzési szerződések megkötése és az új struktúra kialakítása.
A fórumon elhangzottakról itt olvashattok bővebben.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
2025-ben alsó hangon legalább 73-76 pontos központi írásbelire volt szükség ahhoz, hogy valaki elmehessen egy fővárosi topgimnázium szóbelijére hatodikban. Az eddig közzétett adatokból látszik, hogy a hatodikosok átlagpontszáma magasabb lett matekból és magyarból, így könnyen előfordulhat, hogy idén még magasabbak lesznek a szóbeli behívási ponthatárok.
A tanulmányi- illetve az érettségi pontok számításánál szakonként előfordulhatnak kisebb eltérések, például, hogy milyen tárgyakat vesznek figyelembe, ezért érdemes még egyszer megnézni a Felvi tájékoztatóját. Összegyűjtöttük, hogy az ELTE melyik karán mire járhat intézményi pont az idei, 2026-os felvételin.
Nem titok, hogy bizonyos művészeti pályákon a megélhetés komoly kihívást jelenthet. Ugyanakkor a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen megszerezhető tudás iránt egyre nagyobb az igény, hiszen a körülöttünk lévő világ minden részlete a tudatos tervezés és a vizuális gondolkodás eredménye. A művészeti képzésekről Kovács Csaba megbízott rektorral beszélgettünk. Az interjú a HVG Diploma 2026 különszámában jelent meg.
Az egyetemisták tájékozódásának segítésére A4-es méretű, nyomtatott infografikákat helyeztek ki a Gödöllői vasútállomásra, Hankó Balázs szerint így már sokkal átláthatóbb lesz a közlekedés.
Fontos kérdésre válaszolunk a 2026-os középiskolai felvételivel kapcsolatban.
Körülbelül 12 ezer tanár és oktatási dolgozó csatlakozott csütörtökön az országos sztrájkhoz a magasabb bérekért. A sztrájk több nagyváros egyetemeit, kutatóintézeteit és állami iskoláit érintette.
Egyre több, a HVG 2026-os százas középiskolai rangsorában szereplő gimnázium teszi közzé, hogy hány pontot szereztek azok a diákok, akik náluk írták a központi felvételit. Mutatjuk a listát.
