Újabb információkat csepegtetett el az egyetemi modellváltásokról Stumpf István

A modellváltók esetében továbbra is a költségvetés több mint 50 százalékát fogja biztosítani az állam, a fennmaradó részt pedig az egyetemeknek - pontosabban a fenntartó alapítványoknak - kell majd előteremteniük – többek között erről is beszélt az egyetemi modellváltásokért felelős kormánybiztos egy szakmai fórumon péntek este.

  • Eduline

Stumpf István szerint az utolsó percekben vagyunk a felsőoktatás átalakításával, hogy ez versenyképes maradjon – mondta el azon a fórumon, amit az MTA köztestületi tagjaiból álló Stádium 28 Kör szervezett, írja a hvg.hu. Az egyetemi modellváltásokért felelős kormánybiztos emlékeztetett, hogy soha egyetlen kormány sem szánt ennyi pénzt az egyetemi struktúra és infrastruktúra megújítására. Figyelmeztetett azonban, hogy ez nem fogja megoldani a problémákat, ahogy önmagában a modellváltás sem, hanem esélyt kínál rá, azzal, hogy kiszabadítja az egyetemeket az állami béklyóból, mozgásba hozza a felsőoktatás megújítását kívánó erőket.

Utalt az újabb modellváltó egyetemekre vonatkozó szabályozásra, amelyet március 30-án fognak benyújtani, illetve az is kiderült, hogy egy olyan “sui generis” kétharmados jogszabályt is benyújtanak, ami összefoglalja az egyetemek fenntartásával megbízott közfeladatokat ellátó alapítványokra vonatkozó szabályokat. 

A modellváltásért felelős kormánybiztos az egyetemek finanszírozásáról is beszélt. Mint mondta, továbbra is a költségvetés több mint 50 százalékát fogja biztosítani az állam, a fennmaradó részt pedig az egyetemeknek - pontosabban a fenntartó alapítványoknak - kell majd előteremteniük. A hosszabb távú finanszírozásról nem árult el sokat, de annyi kiderült, hogy sokcsatornás, nem csak az állami költségvetést terhelő finanszírozásról gondolkodnak. Konktérumot is említett: az egyetemi kötvényeket és egyetemi taót. Azt mondta hogy ezeken már dolgoznak a Pénzügyminisztériumban.

Ismét felmerült a kuratóriumi tagok leválthatósága is. Ezzel kapcsolatban Stumpf István elmondta, hogy szerinte nem szabad őket választásonként rángatni, mert az egyetemek hosszú távú érdekének ez nem tesz jót. Szerinte fontosabb kérdés a vagyonátadás, a képzési szerződések megkötése és az új struktúra kialakítása.

A fórumon elhangzottakról itt olvashattok bővebben.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.