Hamarosan jönnek a következő lépések az átalakuló egyetemek kapcsán, azonban ha nemzetközi helyezésekről van szó, a modellváltás sem csodaszer – többek között ezek a témák is előkerültek az ELTE PPK FTI Társadalmi Kommunikációs Kutatócsoportjának eseményén, ahol Stumpf István egyetemi modellváltásokért felelős kormánybiztos is megszólalt.
Március 30-án benyújtják az újabb modellváltó egyetemekre vonatkozó szabályozást – mondta Stumpf István egyetemi modellváltásokért felelős kormánybiztos tegnap az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Karának online szakmai webináriumonán, írja a hvg.hu.
A kormánybiztos szerint a napokban tájékoztatták az egyetemi vezetőket az új jogszabályról, és az intézményeket érintő, az átalakulással járó vagyonjuttatásokról is. Az új rendszerek felépítésével kapcsolatban hozzátette: az alapítványok kuratóriumainak megüresedő felügyelő bizottsági helyeire az egyetemi szenátusoknak lesz joga tagot delegálni.
Hogy áll majd össze a kuratórium?
Ez a kérdés az SZFE esetében nagyon sok port kavart. A többi modellváltó egyetem kapcsán Stumpf István szerint jenleg is zajlik a vita, de úgy látja, hogy április végére, május elejére, amikor megindul az új alapítványok bejegyzése, már tudni fogják a neveket. A kormánybiztos szerint megjelennek majd közöttük az üzleti szféra, a tudományos élet, az egyetemi szféra képviselői, de lesznek bennük politikusok is – idézi a hvg.hu.
A kormánybiztos azt is elmondta, hogy az állam továbbra is jelentős szereplőként lesz jelen a felsőoktatásban, és fontosnak tartja, hogy az állam, az egyetemi szenátusok, és a kuratóriumok együttműködése harmonikus legyen.
Nemzetközi kitekintő magyar szemmel
A beszélgetés központjában alapvetően a rangsorhelyezések álltak, Fábri György, az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Karának egyetemi docense, a webinárium házigazdája elmondta: a rangsorokon elért helyezéseknél a publikációs teljesítmény dominál, a tudományos kimenetet mérik, de közben olyan fontos terület például, mint az oktatói munka, nem jelenik meg bennük. Ez alapján nem feltétlenül alkalmasak az egyetemek valós teljesítményének az összehasonlítására.
A témában Stumpf István azt mondta, a helyezés javítása a modellváltás minimális célkitűzése, de Magyarország jövője is múlik azon, hogy merre megy a felsőoktatás. A kormánybiztos elismerte ugyanakkor, hogy a modellváltás nem csodaszer, és ettől még sok alapprobléma nem fog megváltozni.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
Egyetértés volt abban, hogy erősíteni kell a gyógypedagógusok bölcsődei jelenlétét, javítani kell a fejlesztő szolgáltatásokhoz való hozzáférést, illetve minél korábban fel kell ismerni a kisgyermekkori fejlődési nehézségeket, hogy az érintett gyerekek időben megkaphassák a szükséges fejlesztést.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
