Mindössze öt állami egyetem maradhat az országban: tízből hat hallgató már most modellváltó intézményben tanul

Ellenszavazat nélkül, két tartózkodás mellett bólintott rá a Testnevelési Egyetem szenátusa a modellváltásra a hét elején. A döntés azt jelenti, hogy ez az intézmény hivatalosan is kérvényezi az Innovációs és Technológiai Minisztériumnál az átalakítást, így néhány hónapon belül alapítványi fenntartásba kerülhet.

A Testnevelési Egyetem volt a tizenhatodik állami felsőoktatási intézmény, amely - alighanem erőteljes kormányzati nyomásra - úgy döntött, hogy alapítványi formában folytatja tovább a működést. Három további intézményben – az Óbudai Egyetemen, a Magyar Táncművészeti Egyetemen és a Nyíregyházi Egyetemen – a hírek szerint szintén fontolgatják a modellváltást, illetve a korábbi hírek szerint 2021. szeptember 1-jétől a Pannon Egyetem is átalakul.

Ez azt jelenti, hogy mindössze hat állami felsőoktatási intézmény maradhat az országban:

1. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem
2. Eötvös Loránd Tudományegyetem
3. Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem
4. Magyar Képzőművészeti Egyetem
5. Nemzeti Közszolgálati Egyetem
6. Eötvös József Főiskola

Ebben a hat állami felsőoktatási intézményben a magyar hallgatók körülbelül ötöde, egészen pontosan 22 százaléka tanult a 2018/2019-es tanévben - ez az utolsó tanév, amelyről felsőoktatási statisztika található az Oktatási Hivatal oldalán. A pontos számok természetesen változtak azóta, de az arányok nagyjából most is ilyenek: az elmúlt egy év felsőoktatási átalakítása miatt tíz hallgató közül mindössze ketten tanulnak majd állami fenntartású egyetemen vagy főiskolán.

A 2018/2019-es tanévben még más volt a helyzet, akkor összesen 281 461-en tanultak a felsőoktatásban. Ebből 243 840-en – azaz a diákok közel 87 százaléka – valamilyen állami intézményben, 23 467-en egyházi, 14 154-en pedig magánintézményben.

Hogyan jutottunk idáig?

A modellváltások sorozata a Budapesti Corvinus Egyetem átalakításával kezdődött, az intézmény 2019. július elsejétől került alapítványi fenntartásba. Ezt követően, több mint egy év kihagyás után az Országgyűlés hat újabb egyetem modellváltásáról döntött, így 2020. augusztus 1-jétől az Állatorvostudományi Egyetem, a Miskolci Egyetem, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem, a Neumann János Egyetem, a Soproni Egyetem és a Széchenyi István Egyetem is alapítványi fenntartásba került.

Az eddig felsorolt egyetemeken zökkenőmentesen zajlott az átállás, de aztán jött a Színház- és Filmművészeti Egyetem (SZFE) modellváltása. A hallgatók és az oktatók is tiltakozásba kezdtek a 2020 szeptemberétől érvényes új forma ellen. A hallgatók szeptember elsejétől 71 napig őrizték a Vas utcai épületet, a blokádot végül a koronavírus miatt kellett feladniuk.

A 2020-as nyár egyébként is mozgalmas volt, az átalakítások mellett több összeolvadás is történt. A Szent István Egyetem Ybl Miklós Építéstudományi Kara kivált a Szent István Egyetem szervezetéből, és az Óbudai Egyetembe olvadt be. Szintén ettől a naptól olvadt be a Pannon Egyetem szervezetébe a Budapesti Gazdasági Egyetem Gazdálkodástudományi Kara (Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg). Emellett a Kaposvári Egyetem, a Pannon Egyetem keszthelyi kara, az Eszterházy Károly Egyetem Gyöngyösi Károly Róbert Campusa és a Szent István Egyetem összeolvadt, amely 2021-ben új nevet és alapítványi fenntartót is kapott. Az új név: Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem.

A pécsi, a szegedi, a debreceni egyetemen, valamint a Semmelweis Egyetemen idén januárban szavazták meg a fenntartóváltást. Hasonlóan fentartót váltott januárban a Dunaújvárosi Egyetem is. Februárban pedig a Budapesti Gazdasági Egyetem szenátusa is rábólintott az átalakításra, néhány napja pedig a Testnevelési Egyetem csatlakozott a modellváltókhoz. 

Alapítványi, magán- és egyházi egyetemek

Több tucat felsőoktatási intézmény – 2018-ban egészen pontosan 36 – persze korábban is magán- vagy egyházi kézben volt, ilyen például a Budapesti Metropolitan Egyetem, a Kodolányi János Egyetem, az Edutus Egyetem, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem, a Károli Gáspár Református Egyetem, illetve a számos, elsősorban hittudományi képzést kínáló kisebb egyházi főiskola. Ezeken az egyetemeken és főiskolákon 2018-ban összesen 37 621-en tanultak.

A tömeges fenntartóváltás miatt egyébként a Magyar Rektori Konferencia Magánintézményi Tagozatának is át kellett alakulnia, egészen pontosan létrejött az ún. Modellváltó Szekció, amely a vagyonkezelői alapítványi fenntartásba került, korábban állami fenntartású egyetemeket tömöríti. Az MRK oldalán közzétett tájékoztató szerint a szekció célja az egyetemek "jó gyakorlatainak megismerése és a problémás kérdések megvitatása".