Újabb egyetemen gondolkoznak a modellváltáson

A Magyar Táncművészeti Egyetemnél is vizsgálják a modellváltás lehetőségét, a BME-nél, az NKE-nél és a Zeneakadémián nincs napirenden a kérdés.

  • Eduline

A hvg.hu megkereste azokat a felsőoktatási intézményeket, amelyeknél az eddigi hírek szerint nem vetődött fel, hogy alapítványi tulajdonba kerülnének.

Így derült ki, hogy a Magyar Táncművészeti Egyetemnél is vizsgálják a kérdést.

Bolvári-Takács Gábor rektor arról tájékoztatta az oldalt, hogy január 27-én az ő javaslatára határozatot fogadott el az egyetem szenátusa, amelynek értelmében az intézmény megvizsgálja az alapítványi fenntartású felsőoktatási intézménnyé történő átalakulás szakmai, szervezeti és gazdasági vonatkozásait.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem azt közölték, hogy nincs napirenden a felsőoktatási modellváltás, hasonlóan a Zeneakadémiához, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemhez, ahol azonban hozzátették, hogy a jövőre vonatkozóan egyetemi álláspontot az átalakulások felhalmozódó tapasztalatainak ismeretében lehet kialakítani, vagyis figyelni fogják a többi intézményben zajló folyamatokat.

Komoly mozgás a felsőoktatásban

A pécsi, a szegedi, a debreceni, illetve a Semmelweis Egyetem idén januárban megszavazták a fenntartóváltást. Sőt azóta kiderült, hogy újabb egyetemek kerülnének alaptványi kézbe, mégpedig a Budapesti Gazdasági Egyetem és az Óbudai Egyetem. Miközben egymást érik a modellváltással kapcsolatos döntések, addig úgy tűnik az tervek szerint állam mégsem vonul ki teljesen a felsőoktatásból - az elsősorban szőlészeket és borászokat képző Tokaj Egyetem központja a hírek szerint Sárospatak lenne.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

Megszűnnének a kötelező tartalmi megújító képzések, nem kellene NAT-vizsga a gyakornokoknak – társadalmi egyeztetésen a pedagógus-továbbképzés átalakítása

Az iskolák és óvodák nagyobb szerepet kaphatnának saját pedagógusaik továbbképzésében és megszűnnének a központilag szervezett tartalmi megújító képzések. A 120 kredites, ötéves továbbképzési kötelezettség továbbra is megmaradna, de változna, hogyan lehet teljesíteni. A kormány terve szerint az intézmények saját belső képzéseket is szervezhetnének.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.