Megvan, ki lesz a Tisza oktatási minisztere
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Szembetűnő azonban, hogy a világ összes egyeteme közül még mindig csak néhányat vezetnek a nők. Egy olyan listát hoztunk, ahol megnézhetitek, hol és melyik intézményeket vezetik női kancellárok.
A neves nemzetközi egyetemi rangsorösszeállító csapat, a Times Higher Education (THE) nézett utána annak (alapvetően nőnap alkalmából), hogy a világ legnevesebb egyetemi közül hány intézmény élén állnak női vezetők .
Az elemzésükből kiderült, hogy az összesített 2021-es rangsor top 200 intézményéből mindössze 41-et nők vezetnek. Ezt alapvetően ígéretesnek értékelik, tavaly ugyais csak 39 nők által vezetett egyetem volt, most viszont a világ 200 legfontosabb egyetemének ötödét nők vezetik.
Az női vezetők számában az Egyesült Államok, Németország, Hollandia és az Egyesült Királyság is az élen jár, de nézzük me, hogy melyik egyetemekről is van szó:

A negyvenegy női vezetőből az amerikai és brit nagy egyetemek mellett van egy olasz, két francia, négy holland, négy német női vezető is, de vannak svédek, svájciak, finnek és egy dél-afrikai is.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Történelem az irodalomban, költői hitvallás Babits költészetében – többek között ilyen témák is szerepeltek az érettségin magyarból az esszék között az elmúlt években. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a magyarérettségi pontozásáról, a műértelmezésről és az esszéfeladatról.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Szalai Zoltán ma állománygyűlést hívott össze, mert sok dolgozó érdeklődött, hogy mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.
Az alsó tagozat végén a diákok mintegy 45 százaléka nem éri el a második képességszintet, vagyis lényegében funkcionális analfabéta a 2025-ös kompetenciamérés eredményei szerint.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.