Professzorok és hallgatók is tiltakoznak a Debreceni Egyetem átalakítása ellen

A modellváltást ellenző hallgatók szerint hiányzott a tájékoztatás és az érdekképviselet is.

  • Eduline

Professzorok és hallgatók is tiltakoznak a Debreceni Egyetem alapítványi formába való kiszervezése ellen, amit jauár 21-én 65 igen és nulla nem szavazattal a szenátus már eldöntött. A fenntartóváltással azonban nem mindenki ért egyet.

Tekintve, hogy hiányzott a tájékoztatás és az érdekképviselet, illetve hogy ennyire rövid idő alatt, esetenként szinte titkolózva intézték ezt el, mind a szenátus, mind a hallgatói önkormányzat részéről szégyen

– írták a 24.hu-nak a SzabaDEgyetem Facebook-oldalt működtető, a Debreceni Egyetem modellváltását ellenző hallgatók. Az oldal szerint a HÖK viszont nem tart attól, hogy az oktatásra bármiféle hatással lenne a modellváltás. Állításuk szerint, ha úgy látták volna, hogy a hallgatói jogokat valós veszély fenyegeti, szélesebb körben tárgyalták volna a kérdést.

Az oktatók között is akadnak ellenzők. A szenátusi szavazás után néhány nappal a 21 Debreceni Professzor Facebook-oldal mögött álló egyetemi oktatók is közzétettek egy nyílt levelet, amelyben a modellváltás módja ellen tiltakoznak. Az aláírók szerint semmi sem indokolta a szenátus január közepén tartott rendkívüli ülését: egy ilyen súlyú kérdés széleskörű és nyilvános előkészítést igényel. Mint írták: az egyetem átvitele állami alapítványi formába – bár sok szempontból nem tűnik logikusnak – akár még elfogadható is lehetne az egyetemi polgárság többségének, de ha ez szinte titokban, diskurzus nélkül, a széles nyilvánosság kizárásával és néhány nap alatt történik, akkor erős a gyanú, hogy az átalakítás elsődleges célja nem az oktatás és tudományos színvonal emelése.

Ahogy azt korábban már megírtuk, az utóbbi hetekben a Debreceni Egyetem mellett Szegeden, Pécsen és a Semmelweis Egyetemen is szavaztak a modellváltásról. Mindhárom intézményben a fenntartóváltás mellett döntöttek.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Magyarországon a legsúlyosabb az iskolai szegregáció az EU-ban a legfrissebb országjelentés szerint

Magyarországon a legmagasabb a különböző társadalmi hátterű diákok iskolák közötti elkülönülése az Európai Unióban – derül ki az Európai Bizottság friss jelentéséből. A dokumentum szerint az oktatási egyenlőtlenségek továbbra is súlyos problémát jelentenek: a szegregáció a tanulmányi eredményektől kezdve a továbbtanulási esélyeken át egészen a későbbi munkaerőpiaci lehetőségekig meghatározza a gyerekek életútját.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.