Az SZTE is elismerte, zajlanak tárgyalások a fenntartóváltásról

A Szegedi Tudományegyetem a következő, 2021-2024. közötti időszakra vonatkozó - most készülő - Intézményfejlesztési Terve keretében vizsgálja az intézmény lehetséges, legoptimálisabb működési modelljeit.

  • Eduline

A Dékáni Kollégium egyhangúan támogatja a tárgyalások megkezdését a lehetséges új működési modell kialakításáról, jelenleg a belső egyeztetések és a kérdéskör vizsgálata zajlik - áll az egyetem oldalán.

A közlemény azután jelent meg, hogy a hvg.hu megírta, információik szerint a Szegedi Tudományegyetem (SZTE), a Pécsi Tudományegyetem (PTE) és a Debreceni Egyetem (DE) is fenntartóváltásra készülhet. Azóta a Debreceni Egyetem is reagált az átszervezési hírekre. Azt írták: jelenleg az új működési felállás vizsgálata zajlik, amelyet egyébként a 14 kar vezetői és a hallgatók képviselőinek javaslatára kezdtek meg. Mindeközben a Szabad Pécs birtokába került belső levél szerint a PTE vezetése és a dékáni kar tájékozódó megbeszélést folytatott Bódis József államtitkárral arról, hogy a pécsi egyetem is bekapcsolódik a modellváltási folyamatba. 

De az eddigi intézményeken túl újabb egyetem is csatlakozhat az átalakulók listájába. A Népszava információi szerint Merkely Béla rektor a rektori értekezletet és a szakszervezeteket is tájékoztatta csütörtökön arról, hogy a Semmelweis Egyetem 2022. januárjától már alapítványi formában működhet, a váltás konkrét tervei pedig nyárig elkészülnek.

A hvg.hu az Innovációs és Technológiai Minisztériumot is felkereste, hogy megtudja, miért tartják fontosnak a fenntartóváltásokat. Az ITM azt válaszolta, a kormány a gazdaságfejlesztés és az innováció központi szereplőiként kezeli az egyetemeket, amelyek "rugalmasabb keretek között, versenyképesebben működhetnek alapítványi fenntartásban, gyorsabban reagálnak a térség gazdasági igényeire, így a diákok a munkaerőpiacon is értékesebb oktatásban részesülnek".

Hol voltak korábban fenntartóváltások?

Az egyetemek közül elsőként a Corvinus Egyetem működését választották le az állami költségvetésről 2019 nyarán, majd több egyetem 2020 nyarán került az államtól alapítványi fenntartóhoz. Tavaly szeptemberben történt a Színház- és Filmművészeti Egyetem váltása is, melynek során többek között az egyetemi autonómia nyomtalanul eltűnt, és a vezetésre felállított alapítvány kuratóriuma az intézménytől teljesen függetlenül rendelkezik a SZFE működéséről. 

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

A 27 nyelvvizsgát szerzett Gaál Ottó szerint „azért nem tanulnak meg tíz év alatt beszélni a gyerekek az iskolában, mert nem jutnak szóhoz”

Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.