Mi a helyzet a nyelvvizsgamentességgel és a kötelező nyelvvizsgákkal?

A tavaszi időszakban nyelvvizsga nélkül kiadták azoknak a diplomáját, akiknek a vizsga hiánya miatt nem sikerült megszerezni az oklevelet. Vajon most is lesz ilyen lehetőség? A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciáját kérdeztük.

  • Eduline

Palkovics László innovációs és technológiai miniszter áprilisban bejelentette, hogy mentesítést kapnak a nyelvvizsgakötelezettség alól, azok, akiknek a nyelvvizsga hiánya miatt nincs diplomájuk. A rendkívüli intézkedés csak arra az időszakra vonatkozott, most annak próbáltunk utánajárni, hogy lesz-e még ilyen lehetőség.

A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) kérdésünkre azt válaszolta, hogy egyelőre nincs tudomásuk újabb nyelvvizsgamentességről.

A helyzet lényegesen kevesebb embert érint, mint tavaly, hiszen az elmúlt fél évben az online nyelvvizsgák száma jelentősen megszaporodott. Ettől függetlenül természetesen napirenden van a kormánnyal folytatott egyeztetéseinken, de nincs még egyértelmű döntés az ügyben.

- írták válaszukban.

Kíváncsiak voltunk arra is, hogy mi lesz a kötelező nyelvvizsga követelménnyel, ezzel kapcsolatban azt az információt kaptuk, hogy jelenleg nincs is napirendben.

"A nyelvvizsga 2020 visszavonásának fő jogi indoka az volt, hogy nem illeszkedik a NAT-hoz, és amíg a NAT nem rendezi azt, hogy a középiskola végére B2-es szintre készítse fel a diákokat, addig nem lehet felsőoktatási bemeneti követelményként meghatározni. Mivel a NAT-módosítás csak felmenő rendszerben vezethető be, így leghamarabb 4 év múlva lehet ismét aktuális a kérdés” - vélekedik a HÖOK.

Minden nap tesztelik a mintavételezésben részt vevő egyetemistákat

A hallgatók tíz héten keresztül segítenek a járványügyi intézkedésekben, éppen ezért őket is rendszeresen tesztelik, azt azonban nem hozták nyilvánosságra, hogy közülük hányan fertőződtek meg koronavírussal.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.