A hallgatók tíz héten keresztül segítenek a járványügyi intézkedésekben, éppen ezért őket is rendszeresen tesztelik, azt azonban nem hozták nyilvánosságra, hogy közülük hányan fertőződtek meg koronavírussal.
Naponta átlagosan mintegy 500 egyetemi hallgató segíti a járványügyi munkát országszerte – közölte a Népszavával Győrfi Pál, az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) kommunikációs vezetője.
Ahogy arról már mi is beszámoltunk, hétfőtől indult a nagy tesztelés az óvodákban és az iskolákban. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) múlt hét csütörtökön az egyetemi informatikai rendszeren keresztül tájékoztatta az orvosi, egészségügyi képzésekben részt vevő hallgatókat arról, hogy a kormányhivatalok szervezésével hétfőtől egyetemenként két-két diákot rendelnek ki a gyorstesztelésekhez és a járvány elleni védekezéshez. Az egyetemisták ezt gyakorlati tevékenységként is elszámoltathatják. Arról, hogy a diákok hogyan vélekednek a tesztelésekről, itt írtunk.
Győrfi Pál tájékoztatása szerint a feladatellátásba bekapcsolódó egyetemistákat az OMSZ képzésben részesíti, ami kiterjed a védőeszközök használatára, a beavatkozás szakmai protokolljára, a fertőtlenítésre és a szükséges adminisztrációra is, valamint külön baleset és munkavédelmi oktatásban is részesülnek.
A mintavételezésben részt vevő önkénteseket minden nap tesztelik, melynek eredményétől függően azonnal megteszik a szükséges lépéseket. A lapnak arra a kérdésre azonban nem érkezett válasz, hogy az egyetemisták között találtak-e fertőzötteket, és ha igen, hányan kapták el a vírust.
Annyi diák és tanár koronavírusos, hogy több iskolában nem tudják megszervezni a tanítást
Sok általános iskolában is már csak digitális oktatás van a felsőtagozaton. Annyian betegednek meg a diákok és a tanárok közül, hogy nem tudják normál rendben megszervezni az oktatást.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A CKP szerint a Nemzeti alaptantervnek jóval kevésbé részletes, valódi alaptantervvé kellene válnia: konkrét tantárgyak, merev követelmények és kötelező óraszámok helyett csak a műveltségi területeket, közös fejlesztési célokat és a heti maximális tanítási időt határozná meg.
Volt, ahol a tantestületnek és az iskolában dolgozóknak mindössze egy napjuk volt arra, hogy átnézzék a tankerületi igazgatói pályázatokat, véleményt pedig csak egy szűk, előre meghatározott időintervallumban nyilváníthattak. Mivel ez tanítási időre esett, több pedagógusnak lehetősége sem volt részt venni a véleményezésben. Az ADOM Diákmozgalom szerint ilyen körülmények között nem lehetett érdemben véleményt mondani a pályázatokról.
A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖÖSZ) felmérése szerint a települések több mint 63 százaléka készen állna arra, hogy újra nagyobb szerepet vállaljon a helyi iskolák működtetésében.
Kimondták, hogy a beavatkozás „nem volt szükséges egy demokratikus társadalomban”.
Mutatjuk, a magyarérettségi közép- és emelt szintű feladatsorait és a hivatalos javítási-értékelési útmutatókat.
Nehéz helyzetbe került sok pedagógus, aki munkahelyet váltott a nyáron, mert sokan a korábbiakhoz képest kevesebb fizetést kaptak – hívta fel a problémára a figyelmet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ). Ezen kívül azt is kiemelték, hogy a NOKS-és egyéb munkakörben dolgozók fizetésemelése kapcsán még nincsenek konkrét határidők, ezért, ha szükséges lesz, akkor sztrájkolni fognak.
A 2027-es költségvetés az igazságosság és a fejlődés költségvetése lesz – jelentette ki Magyar Péter miniszterelnök hétfőn az Országgyűlésben. Hangsúlyozta: „nem tudunk és nem is szeretnénk osztogatni, szemben az Orbán-kormánnyal nincsenek kedvenc társadalmi csoportjaink, nincsenek kegyeltjeink”.
A korábban már sokat tárgyalt oktatáspolitikai változtatási javaslatok mellett több új megközelítést is megfogalmazott a Történelemtanárok Egylete az oktatási rendszer átalakításáról.
