A hallgatók tíz héten keresztül segítenek a járványügyi intézkedésekben, éppen ezért őket is rendszeresen tesztelik, azt azonban nem hozták nyilvánosságra, hogy közülük hányan fertőződtek meg koronavírussal.
Naponta átlagosan mintegy 500 egyetemi hallgató segíti a járványügyi munkát országszerte – közölte a Népszavával Győrfi Pál, az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) kommunikációs vezetője.
Ahogy arról már mi is beszámoltunk, hétfőtől indult a nagy tesztelés az óvodákban és az iskolákban. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) múlt hét csütörtökön az egyetemi informatikai rendszeren keresztül tájékoztatta az orvosi, egészségügyi képzésekben részt vevő hallgatókat arról, hogy a kormányhivatalok szervezésével hétfőtől egyetemenként két-két diákot rendelnek ki a gyorstesztelésekhez és a járvány elleni védekezéshez. Az egyetemisták ezt gyakorlati tevékenységként is elszámoltathatják. Arról, hogy a diákok hogyan vélekednek a tesztelésekről, itt írtunk.
Győrfi Pál tájékoztatása szerint a feladatellátásba bekapcsolódó egyetemistákat az OMSZ képzésben részesíti, ami kiterjed a védőeszközök használatára, a beavatkozás szakmai protokolljára, a fertőtlenítésre és a szükséges adminisztrációra is, valamint külön baleset és munkavédelmi oktatásban is részesülnek.
A mintavételezésben részt vevő önkénteseket minden nap tesztelik, melynek eredményétől függően azonnal megteszik a szükséges lépéseket. A lapnak arra a kérdésre azonban nem érkezett válasz, hogy az egyetemisták között találtak-e fertőzötteket, és ha igen, hányan kapták el a vírust.
Annyi diák és tanár koronavírusos, hogy több iskolában nem tudják megszervezni a tanítást
Sok általános iskolában is már csak digitális oktatás van a felsőtagozaton. Annyian betegednek meg a diákok és a tanárok közül, hogy nem tudják normál rendben megszervezni az oktatást.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A diákok szerint a két-háromszoros ösztöndíjak miatt a mostani rendszerben kevesebbet kell az egyetem mellett dolgozniuk, az oktatók nagyobb önállóságot szeretnének, a többi dolgozó pedig örülne már annak, ha már az egyeztetésekbe is aktívan belevonnák őket - ez derült ki azon a fórumon, melyet a Corvinuson tartottak azzal kapcsolatban, hogyan működjön az egyetem a KEKVA-időszak után.
A tanév utolsó heteiben vonat- és buszpályaudvarok telnek meg izgatott iskoláscsoportokkal, akik néhány napra kiszakadhatnak a megszokott iskolai rutinból. Az osztálykirándulások felszabadult hangulatában azonban váratlan helyzetek is adódhatnak.
A roma fiatalok továbbtanulását támogató „Irány az Egyetem!” program idén szeptembertől nem indul el. A szervezet szerint a döntés hátterében a bizonytalan finanszírozási helyzet áll, ezért egyelőre nem tudják vállalni egy új évfolyam teljes támogatását.
Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.
21 igazolatlan hiányzás felett csak a tanulót, 30 óra felett már a családot is retorzió éri a mulasztás miatt.
Sok iskolában már nem nagyon foglalkoznak a pedagógusok TÉR-értékelésével, de még mindig akadnak olyan intézmények, ahol még mindig komolyan veszik.
A 2026-os CWUR top 2000-es listájára hét magyar egyetem került be, közülük négy a legjobb ezerbe is bejutott.
