Bulgáriában bezárják a felsőoktatási intézményeket

A bezárásnak itt is a koronavírus az oka.

  • Eduline/MTI

Bulgáriában is bezárják a felsőoktatási intézményeket a koronavírusos esetek elszaporodása miatt - jelentette be kedden az egészségügyi minisztérium Szófiában. A tárca tájékoztatása szerint a főiskolák és egyetemek október 29-étől legalább két hétre távoktatásra állnak át.

A bulgáriai oktatási minisztérium azt már korábban bejelentette: a legfertőzöttebb térségekben - például Szófiában - az iskolaigazgatók dönthetnek arról, hogy átállnak-e digitális tanrendre, ha a fertőzésszám vagy karanténkötelezettség miatt túl sok lesz a hiányzó. A minisztérium azt javasolta, hogy először a középiskolák álljanak át az online oktatásra, a szakértők pedig azt, hogy a kisiskolásoknál csak akkor vezessék be a digitális oktatást, ha nem maradt más választás.

Folyamatosak a bezárások

Korábban már beszámoltunk róla, hogy Szlovákiában visszavonásig bezárták a középiskolákat és távoktatásra álltak át. Az általános iskolák összes osztályainak tanulói számára kötelezővé tették az arcmaszkok viselését oktatás közben. A tanítás utáni szakköri tevékenységeket pedig visszavonásig felfüggesztették. Az óvodák működését egyelőre nem korlátozták, de a három évnél idősebb gyerekeknél itt is ajánlott a maszkviselés. Szlovákia után Csehország is bejelentette, hogy november elsejéig bezárják az általános iskolákat, amelyek a felső tagozaton áttérnek a távoktatásra. De Szlovéniában sem váratott magára sokáig a döntés, október 19-étől az egész ország területén 5. osztálytól fölfelé, az általános iskolák és a középiskolák is digitális oktatásra álltak át.

Egy hete írtunk róla, hogy a lengyelországi felsősök is vegyes vagy távoktatásban folytatják a tanulást. A középiskolák és a felsőoktatási intézmények egyébként már múlt hétfőn áttértek távoktatásra azokban a lengyelországi járásokban, amelyeket a fertőzöttek magas száma miatt veszélyeztetett, piros övezetnek minősítettek - vagyis az ország területének mintegy felén. Romániában pedig - az október 26-ai adatok szerint - 3014 iskolában zajlik kizárólag online az oktatás.

Ugyanakkor egyes országokban épp ellenkező döntések születtek. Izraelben jövő vasárnaptól térhetnek vissza a diákok az iskolákba. Persze szabályok itt is lesznek: csakis kis csoportokban, és mindvégig egy pedagógus vezetésével, egy helyiségben engedélyezték a tantermi oktatást.

A németországi iskolákat pedig szinte teljesen elkerülte a koronavírus. A tartományi kormányok adatai szerint a tanév kezdetétől az őszi szünetig országos átlagban a tanulók 98 százaléka részt tudott venni az iskolai, tantermi oktatáson. Az IZA kutatói szerint a jelenség részben az igen szigorú - a többi között a tantermek óránkénti háromszori szellőztetését előíró - iskolai fertőzéshigiéniai szabályoknak tulajdonítható, és annak is fontos szerepe lehet, hogy a szülők óvatosabbak lettek, már egy enyhe meghűlés esetén is inkább otthon tartják a gyereket néhány napig, hogy csökkentsék az egész családnak terhes távoktatás újraindításának veszélyét.

Mindeközben itthon

Maruzsa Zoltán, az Emberi Erőforrások Minisztériumának köznevelésért felelős államtitkára szerint nálunk nincs szükség változtatásra, "az iskolákban korábban bevezetett preventív intézkedések elegendőek a koronavírus elleni védekezéshez". Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a múlt csütörtöki kormányinfón elmondta: normális rendben kívánják fenntartani az oktatást, nem állítják át az iskolákat digitális tanrendre az őszi szünet után sem.

A családja szerint nem koronavírusban hunyt el az újlipótvárosi tanárnő

A család szerint a Pedagógusok Szakszervezete hamis információkat közölt a tanárnőről, az 52 éves nő ugyanis nem koronavírusban, hanem hosszan tartó, súlyos betegségben hunyt el.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.