Szinte teljesen elkerülte az iskolákat az új típusú koronavírus (SARS-Cov-2) a tanév első szakaszában Németországban egy pénteken ismertetett felmérés szerint.
A tartományi kormányok adatai szerint a tanév kezdetétől az őszi szünetig országos átlagban a tanulók 98 százaléka részt tudott venni az iskolai, tantermi oktatáson.
A legnépesebb tartományban, Észak-Rajna-Vesztfáliában a tanulók 0,04 százaléka - a mintegy kétmillió iskolás közül 853 - fertőződött meg, vagyis tízezer tanulóra négy igazolt fertőzés jut. Ugyancsak 0,04 százalékos arányt regisztráltak Bajorországban és Schleswig-Holsteinben. Szász-Anhalt tartományban egyetlen fertőzöttet sem találtak az őszi szünetig, és a legkevésbé jó helyzetben lévő Berlinben is csupán a tanulók 0,07 százaléka - tízezerből hét - kapta el a vírust október közepéig.
A tartományi oktatási minisztériumoktól összegyűjtött adatok szerint a tanári kart sem érinti a járvány más foglalkozási csoportoknál erősebben. Észak-Rajna-Vesztfáliában például a tanárok 0,1 százaléka, Berlinben 0,14 százaléka fertőződött meg.
Az IZA kutatói szerint a jelenség részben az igen szigorú - a többi között a tantermek óránkénti háromszori szellőztetését előíró - iskolai fertőzéshigiéniai szabályoknak tulajdonítható, és annak is fontos szerepe lehet, hogy a szülők óvatosabbak lettek, már egy enyhe meghűlés esetén is inkább otthon tartják a gyereket néhány napig, hogy csökkentsék az egész családnak terhes távoktatás újraindításának veszélyét.
Itt a HVG 2021-es középiskolai rangsora: trónfosztás a legjobbak között
Ma jelent meg a HVG kiadványa az ország száz legjobb gimnáziumáról, mely több kategória szerint rangsorolja a legjobb gimnáziumokat.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Az elmaradt jubileumi jutalmakról, illetve a NOKS- és egyéb munkakörben dolgozók béremeléséről is egyeztetett a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete Lannert Judittal. A törvénytervezetet hamarosan benyújtják.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
