Megvan, ki lesz a Tisza oktatási minisztere
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Az idei tanévre látványosan lecsökkent az informatikus lemorzsolódók száma, ennek ellenére összességében még mindig jóval több félbehagyott képzés van, mint befejezett. Fizetési adatokról is beszámol egy frissen megjelent felmérés.
Csökkent a lemorzsolódás az informatikai képzéseken, legalábbis ami az egyetemisták kezdő tanévét illeti - derül ki a Felsőoktatási Elemzési Jelentések friss számából, amely az informatikai képzési terület képzéseit és végzőseinek adatait elemzi.
A 2014/15-ös tanévben még az informatikai képzésen tanulók közel fele (47 százalékuk) már az első félévben otthagyta az egyetemet, ez a szám az idei tanévre mindössze 4 százalékra csökkent. Vagyis ezek alapján már nem jellemző ezeken a szakokon a lemorzsolódás, ami az első tanévet illeti.

A lemorzsolódás egyébként leginkább az első két félévben jellemző a felsőoktatásban - számoltunk be róla korábban -, az adatok alapján tehát úgy tűnik, évről évre sikerült visszaszorítani ezt az említett képzéseken.
Ennek ellenére, ha a már lezárt alapképzéseket nézzük, összességében még mindig jóval több a lemorzsolódások száma, mint a sikeresen végzetteké.

Az ábrán is látszik, hogy a legnagyobb elcsúszás a programtervező informatikus szaknál van: az összes lezárt alapképzés csupán 30 százaléka jelent diplomát, vagyis sikeres végzést. A megszerzett diploma azonban még mindig többet ér, legalábbis ezen a területen még mindig a diplomások viszik a legtöbbet haza havonta.
2017-ben a mesterdiplomát szerzett informatikusok fizetése havi bruttó 659 585 forint volt, de az alapdiplomásoké is 600 ezer forint fölé rúgott, míg a lemorzsolódott hallgatóké 300-400 ezer forint között alakult. Ugyanígy egy abszolvált informatikus sem keresett ettől többet, vagyis ezen adatok szerint diplomával még mindig jóval többet lehet keresni ebben a szektorban is.
Friss kutatás: inkább külföldön állnának munkába a magyar orvostanhallgatók
Még mindig inkább külföldre terveznek a pályakezdő orvosok, az egyetemi képzésen is akadnak megoldandó problémák.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Történelem az irodalomban, költői hitvallás Babits költészetében – többek között ilyen témák is szerepeltek az érettségin magyarból az esszék között az elmúlt években. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a magyarérettségi pontozásáról, a műértelmezésről és az esszéfeladatról.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Szalai Zoltán ma állománygyűlést hívott össze, mert sok dolgozó érdeklődött, hogy mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.
Az alsó tagozat végén a diákok mintegy 45 százaléka nem éri el a második képességszintet, vagyis lényegében funkcionális analfabéta a 2025-ös kompetenciamérés eredményei szerint.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.