Szeretne azonnal értesülni a legfontosabb hírekről?
Az értesítések bekapcsolásához kattintson a "Kérem" gombra!
Az értesítés funkció az alábbi böngészőkben érhető el: Chrome 61+, Firefox 57+, Safari 10.1+
Köszönjük, hogy feliratkozott!
Hoppá!
Valami hiba történt a feliratkozás során, az oldal frissítése után kérjük próbálja meg újra a fejlécben található csengő ikonnal.
Már feliratkozott!
A böngészőjében az értesítés funkció le van tiltva!
Ha értesítéseket szeretne, kérjük engedélyezze a böngésző beállításai között, majd az oldal frissítése után kérjük próbálja meg újra a fejlécben található csengő ikonnal.
Hogyan valósult meg a távoktatás a magyar egyetemeken? Megnéztük, ki-hogyan oldotta meg az online órákat, vizsgákat és az egyetemi élet 2.0-t.
Az egyik pillanatban még bent ültek az egyetemen és hallgatták az oktatók előadásait, a másikban már online órákra és vizsgákra csatlakoztak be otthonról az egyetemisták. Volt, aki postán vette át a diplomáját is. Váratlan helyzeteket hozott a világjárvány a felsőoktatásban (is). És bár a közoktatással ellentétben itt volt némi idő a tervezésre a rögtönzött - előrehozott - tavaszi szünetnek köszönhetően, azért nem volt egyszerű egy teljesen új működésre átállni.
Ez jól látszik abból a diák beszámolóból is, amelyből az derült ki, hogy a tananyagot bár feltöltötték a Moodle-be, de az órák egy-két kivétellel egyáltalán nem voltak megtartva. "Még közgazdaságtanból sincs óránk, pedig annak a nagyrésze számolásos feladatokból áll” – mesélte korábban egy diák.
Aztán voltak, aki bár tartottak órát, de az meg a hallgatók számára volt emészthetetlen: "a legtöbb oktató az órai anyagok többszörösét adja le, illetve minden héten újabbnál újabb feladatokat és követelményeket kell teljesíteni” – részletezték a szorgalmi időszak idején olvasóink.
Olyan is előfordult, hogy egy gyakorló teszthez túl rövid időkorlátot kaptak, egészen pontosan mindössze harminc másodpercet. Volt persze pozitív példa is, amikor az oktató hanganyagot vagy tutorial videót készített, az előadás anyagát pedig feltöltötte diasorba. "Ezekkel együtt épp olyan volt, mintha órán lennénk, nagyon hasznos volt” – tették hozzá.
A vizsgaidőszak aztán újabb megoldásokat követelt: hogyan lehet ennyi diákot viszonylag rövid idő alatt levizsgáztatni online? Nem is beszélve a végzősök záróvizsgájáról, aminek nagyon komoly tétje van. Az online platformok és rendszerfelületek biztosítása mellett a legnagyobb kihívás talán az volt, hogy megőrizzék a vizsgák tisztaságát – intézményi és hallgatói oldalról is.
Egészen meglepő hírek is keringtek az ellenőrző módszerekről, az egyik budapesti intézményben például állítólag a hallgatóknak tükörrel maguk mögött kellett vizsgázniuk. De bevett módszerré vált a vizsga előtti roomtour is vagyis a diák szobájának bemutatása kamerával – így biztosítva, hogy minden a szabályok szerint működjön.
Másfél méteres távolság
Végül – a feloldások következtében – sok helyen személyes megjelenéssel is sikerült megoldani a vizsgázást. A vírushelyzet enyhülésével ugyanis fokozatosan jelentek meg a B opciók, választható lehetőségek vagy éppen halasztások – főleg már a diplomaosztókra vonatkozóan is.
Vizsgákat tehát néhány egyetemen személyesen is tartottak – szigorú szabályok betartása mellett. Másfél méteres távolság, maszk, esetenként kesztyű, de a bizottság számát is – a záróvizsgák esetén – általánosan három főről kettőre csökkentették a fertőzés terjedésének kockázata miatt.
Diplomaosztó is volt már a nyáron, ezt van, ahol szigorú szabályokkal egy nagy stadionban oldották meg úgy, hogy karonként két hallgató vehette át személyesen a diplomákat a többiek jelenlétében. Van azonban olyan vidéki egyetem, ahol a doktori avatók elmaradása miatt sztrájkolnak a hallgatók.
Azokon az egyetemeken pedig, ahol végül elmaradtak a diplomaosztók, igyekeztek kárpótolni a diákokat és egészen egyedi ötletekkel álltak elő – például rektori videós köszöntőkkel, vagy interaktív, adott egyetem saját nevét viselő Instagram- vagy éppen Facebook-filterekkel.
De hogyan tovább ősztől?
Nemzetközi szinten a Cambridge Egyetem volt az első, ahol bejelentették, 2021-ig marad a távoktatás, de Magyarországon is készülnek erre a lehetőségre. Az elmúlt félév tapasztalatai alapján születtek új megoldások, amelyek visszafordíthatatlanul be is épültek az egyetemek életébe. A Budapesti Gazdasági Egyetem (BGE) rektora, Prof. Dr. Heidrich Balázs arról számolt be, van olyan kurzus, amit a következő tanévtől már csak online fognak indítani levelezős mesterképzésen. Szintén változás lesz a szakdolgozatok esetében, hogy náluk ezek után elég lesz online beadni őket.
"A felsőoktatás a digitális megoldások tekintetében eleve jobb helyzetben volt, mint a közoktatás, többek között a nemzetközi e-learning tananyagfejlesztések miatt. Emellett megtapasztalhattuk, hogy az előadásszerű blokkok kifejezetten jól működnek online, akár előzetesen feltöltött tananyagokkal, de a nagy létszámú vizsgák is jól lebonyolíthatóak ilyen formában. Ez a lendkerék tehát már megy, a jó megoldásokat megtartjuk” – mondta el a BGE rektora.
„Lehet, hogy egyszer csak újra távoktatásban kell működni.”
A rektor szerint szeptembertől eleve minden kurzushoz két forgatókönyvvel kell készülni. "Ugyanakkor az is nagyon fontos, hogy az elsőéves egyetemistákat nem lehet kizárólag online szocializálni, hanem egyetemi közösségi élményt is biztosítani kell számukra" – tette hozzá. A BGE hallgatói felméréséből kiderült, hogy a többség élvezte az online tanulás adta szabadságot, de akadtak olyanok is, akik inkább személyesen szerettek volna bent lenni az egyetemen, ahol segítenek nekik abban, hogyan tanuljanak.
A rektor szerint ugyanakkor fontos, hogy a diákok kimozduljanak a komfortzónájukból és az órákon ne csak passzívan vegyenek részt. "Elengedhetetlen, hogy kritikai szemlélettel, önállóan gondolkodjanak, valamint, hogy együtt tudjunk dolgozni, hiszen ez az elvárás később a munkaerőpiacon is. Ezeket a készségeket az online térben különösen nehéz fejleszteni".
Hozzátette, hogy az oktatóknak is nagy kihívás érdekesnek maradni a digitális órákon. "Nagyon sokat kell készülni az előadásokra, még interaktívabbá, izgalmasabbá kell tenni az órák egy részét, ez pedig nem egyszerű, ráadásul
„nem úgy van, hogy bemegyek és beszélek másfél órát.”
A rektor szerint ugyanis ez a módszer már nehezen értelmezhető a hallgatóknak. "Mi az elmúlt időszakot lehetőségként éltük meg, sokat fejlődtünk, tanultunk belőle. Már nagyon várjuk a következő félév kihívásait is” – tette hozzá Heidrich Balázs.
A cikk a Budapesti Gazdasági Egyetem támogatásával jött létre, előállításában és szerkesztésében az eduline.hu szerkesztősége nem vett részt.