Van, ami már nem lesz olyan, mint azelőtt – egyetemek a távoktatásban

Hogyan valósult meg a távoktatás a magyar egyetemeken? Megnéztük, ki-hogyan oldotta meg az online órákat, vizsgákat és az egyetemi élet 2.0-t.

  • Szponzor tartalom

Az egyik pillanatban még bent ültek az egyetemen és hallgatták az oktatók előadásait, a másikban már online órákra és vizsgákra csatlakoztak be otthonról az egyetemisták. Volt, aki postán vette át a diplomáját is. Váratlan helyzeteket hozott a világjárvány a felsőoktatásban (is). És bár a közoktatással ellentétben itt volt némi idő a tervezésre a rögtönzött - előrehozott - tavaszi szünetnek köszönhetően, azért nem volt egyszerű egy teljesen új működésre átállni.

Ez jól látszik abból a diák beszámolóból is, amelyből az derült ki, hogy a tananyagot bár feltöltötték a Moodle-be, de az órák egy-két kivétellel egyáltalán nem voltak megtartva. "Még közgazdaságtanból sincs óránk, pedig annak a nagyrésze számolásos feladatokból áll” – mesélte korábban egy diák.

Aztán voltak, aki bár tartottak órát, de az meg a hallgatók számára volt emészthetetlen: "a legtöbb oktató az órai anyagok többszörösét adja le, illetve minden héten újabbnál újabb feladatokat és követelményeket kell teljesíteni” – részletezték a szorgalmi időszak idején olvasóink.

Olyan is előfordult, hogy egy gyakorló teszthez túl rövid időkorlátot kaptak, egészen pontosan mindössze harminc másodpercet. Volt persze pozitív példa is, amikor az oktató hanganyagot vagy tutorial videót készített, az előadás anyagát pedig feltöltötte diasorba. "Ezekkel együtt épp olyan volt, mintha órán lennénk, nagyon hasznos volt” – tették hozzá.

A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) kérdőívét 17 600 hallgató töltötte ki a távoktatás menetéről és hatásairól. 40 százalékuk összességében elégedett volt a távoktatással, de kétharmaduk azért hatékonyabbnak tartja a hagyományos órákat.

Vizsga előtti roomtour

A vizsgaidőszak aztán újabb megoldásokat követelt: hogyan lehet ennyi diákot viszonylag rövid idő alatt levizsgáztatni online? Nem is beszélve a végzősök záróvizsgájáról, aminek nagyon komoly tétje van. Az online platformok és rendszerfelületek biztosítása mellett a legnagyobb kihívás talán az volt, hogy megőrizzék a vizsgák tisztaságát – intézményi és hallgatói oldalról is.

Egészen meglepő hírek is keringtek az ellenőrző módszerekről, az egyik budapesti intézményben például állítólag a hallgatóknak tükörrel maguk mögött kellett vizsgázniuk. De bevett módszerré vált a vizsga előtti roomtour is vagyis a diák szobájának bemutatása kamerával – így biztosítva, hogy minden a szabályok szerint működjön.

Másfél méteres távolság

Végül – a feloldások következtében – sok helyen személyes megjelenéssel is sikerült megoldani a vizsgázást. A vírushelyzet enyhülésével ugyanis fokozatosan jelentek meg a B opciók, választható lehetőségek vagy éppen halasztások – főleg már a diplomaosztókra vonatkozóan is.

Vizsgákat tehát néhány egyetemen személyesen is tartottak – szigorú szabályok betartása mellett. Másfél méteres távolság, maszk, esetenként kesztyű, de a bizottság számát is – a záróvizsgák esetén – általánosan három főről kettőre csökkentették a fertőzés terjedésének kockázata miatt.

Diplomaosztó is volt már a nyáron, ezt van, ahol szigorú szabályokkal egy nagy stadionban oldották meg úgy, hogy karonként két hallgató vehette át személyesen a diplomákat a többiek jelenlétében. Van azonban olyan vidéki egyetem, ahol a doktori avatók elmaradása miatt sztrájkolnak a hallgatók.

Azokon az egyetemeken pedig, ahol végül elmaradtak a diplomaosztók, igyekeztek kárpótolni a diákokat és egészen egyedi ötletekkel álltak elő – például rektori videós köszöntőkkel, vagy interaktív, adott egyetem saját nevét viselő Instagram- vagy éppen Facebook-filterekkel.

De hogyan tovább ősztől?

Nemzetközi szinten a Cambridge Egyetem volt az első, ahol bejelentették, 2021-ig marad a távoktatás, de Magyarországon is készülnek erre a lehetőségre. Az elmúlt félév tapasztalatai alapján születtek új megoldások, amelyek visszafordíthatatlanul be is épültek az egyetemek életébe. A Budapesti Gazdasági Egyetem (BGE) rektora, Prof. Dr. Heidrich Balázs arról számolt be, van olyan kurzus, amit a következő tanévtől már csak online fognak indítani levelezős mesterképzésen. Szintén változás lesz a szakdolgozatok esetében, hogy náluk ezek után elég lesz online beadni őket.

Prof. Dr. Heidrich Balázs

"A felsőoktatás a digitális megoldások tekintetében eleve jobb helyzetben volt, mint a közoktatás, többek között a nemzetközi e-learning tananyagfejlesztések miatt. Emellett megtapasztalhattuk, hogy az előadásszerű blokkok kifejezetten jól működnek online, akár előzetesen feltöltött tananyagokkal, de a nagy létszámú vizsgák is jól lebonyolíthatóak ilyen formában. Ez a lendkerék tehát már megy, a jó megoldásokat megtartjuk” – mondta el a BGE rektora.

„Lehet, hogy egyszer csak újra távoktatásban kell működni.”

A rektor szerint szeptembertől eleve minden kurzushoz két forgatókönyvvel kell készülni. "Ugyanakkor az is nagyon fontos, hogy az elsőéves egyetemistákat nem lehet kizárólag online szocializálni, hanem egyetemi közösségi élményt is biztosítani kell számukra" – tette hozzá. A BGE hallgatói felméréséből kiderült, hogy a többség élvezte az online tanulás adta szabadságot, de akadtak olyanok is, akik inkább személyesen szerettek volna bent lenni az egyetemen, ahol segítenek nekik abban, hogyan tanuljanak.

A rektor szerint ugyanakkor fontos, hogy a diákok kimozduljanak a komfortzónájukból és az órákon ne csak passzívan vegyenek részt. "Elengedhetetlen, hogy kritikai szemlélettel, önállóan gondolkodjanak, valamint, hogy együtt tudjunk dolgozni, hiszen ez az elvárás később a munkaerőpiacon is. Ezeket a készségeket az online térben különösen nehéz fejleszteni".

Hozzátette, hogy az oktatóknak is nagy kihívás érdekesnek maradni a digitális órákon. "Nagyon sokat kell készülni az előadásokra, még interaktívabbá, izgalmasabbá kell tenni az órák egy részét, ez pedig nem egyszerű, ráadásul

„nem úgy van, hogy bemegyek és beszélek másfél órát.”

A rektor szerint ugyanis ez a módszer már nehezen értelmezhető a hallgatóknak. "Mi az elmúlt időszakot lehetőségként éltük meg, sokat fejlődtünk, tanultunk belőle. Már nagyon várjuk a következő félév kihívásait is” – tette hozzá Heidrich Balázs.

A cikk a Budapesti Gazdasági Egyetem támogatásával jött létre, előállításában és szerkesztésében az eduline.hu szerkesztősége nem vett részt.

Hozzászólások

Felvételi 2026: mutatjuk, hol emelkedhetnek és hol csökkenhetnek a ponthatárok az orvosi szakokon

Már csak néhány hét van hátra a ponthatárok kihirdetéséig, de a jelentkezési adatok alapján már most sejthető, melyik orvosi egyetemre lesz a legnehezebb bekerülni. Megnéztük, hogyan változott a jelentkezők száma a négy orvosképző intézményben, mit árulnak el az idei érettségikről érkező első visszajelzések, és ezek alapján megbecsültük, hol emelkedhetnek, hol maradhatnak változatlanok, illetve hol csökkenhetnek a 2026-os általános orvosi ponthatárok.

A NOKS-dolgozók bérrendezését és az elmaradt jutalmak kifizetését kéri a kormánytól a PDSZ és a PSZ

A jubileumi jutalmak visszamenőleges kifizetését, valamint a nevelést-oktatást segítő dolgozók (NOKS) bérrendezését sürgeti a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) és a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ), ezért nyílt levelet írtak Magyar Péternek és Lannert Juditnak. A szakszervezetek szerint mindkét intézkedés rövid időn belül megvalósítható lenne, és fontos üzenetet küldene a köznevelésben dolgozóknak az oktatásirányítás szemléletváltásáról.

Szűcs Dóra: „A tanároknak nem újabb elvárásokra, hanem több területre kiterjedő támogatásra van szükségük”

Nem attól digitális egy tanóra, hogy frontális oktatásban digitális tartalmakat vetítünk ki egy digitális táblán – vallja Szűcs Dóra, az Országgyűlés tizenhat év után ismét önálló oktatási bizottságának elnöke. Szerinte a magyar közoktatásban a technológia már jelen van, de sok helyen még hiányzik a szakmai támogatás, a diákokat és tanárokat érintő jóléti támogatás és az infrastruktúra. Az oktatási bizottság elnökével a közoktatás helyzetéről, a digitális kompetenciák szerepéről és a testület előtt álló feladatokról beszélgettünk.

Ezeken a balatoni szabadstrandokon lehet ingyen csobbanni

A balatoni strandbelépők ára idén is emelkedett, de továbbra sem kell mindenhol fizetni a fürdőzésért. A Balaton körül 2026-ban is több mint 40 ingyenesen látogatható szabadstrand várja a nyaralókat, főként a déli parton.

Helyettes államtitkár lett a TASZ korábbi szakmai vezetője

Zeller Judit, a TASZ Esélyegyenlőségi és Önrendelkezési Programjának korábbi vezetője a miniszterelnök döntése alapján a Szociális és Családügyi Minisztérium helyettes államtitkára lett. A jogvédő szervezet szerint kinevezése fontos visszajelzés az emberi jogi szemlélet kormányzati szerepvállalására.