Diplomamentés 2020-ban - ezeken a képzéseken ragadt be a legtöbb diploma

A 2020-as nyelvvizsgamentes oklevélkiadások elkezdődtek, de melyik tudományterület diplomásainak száma nőtt meg a legjobban az intézkedés miatt? Itt vannak a bennragadt diplomások statisztikái.

  • Talabér Dominika

75 ezerrel legalább több a frissdiplomás idén amiért a kormány mentesítést adott a „bennragadt diplomásoknak”, vagyis azoknak, akik nyelvvizsga híján nem tudták átvenni az oklevelüket az elmúlt évek alatt. Vajon melyik szakterület diplomásainak száma ugrott meg a legjobban a döntés miatt? Bár konkrét adatok csak hiányosan vannak az egyébként nagy létszámról, az Oktatási Hivatal által közzétett Felsőoktatási Elemzési Jelentések számaiból kiderül néhány infó.

A kiadvány több száma is foglalkozott a hiányzó oklevelekkel, érintve a bölcsészettudományi, a társadalomtudományi, az agrár, a természettudományi, az egészségügyi, a gazdálkodástudományi és a műszaki képzéseket. Mivel a lista nem teljes, így egyértelműen nem lehet megállapítani, melyik szakterület bővülhetett a legtöbb frissdiplomással, de közelítő becslések azért akadnak.

Az említettek közül kiugróan a gazdaságtudományi területen volt a legtöbb bennragadt diploma, közel húszezer új gazdasági diplomás örülhet az oklevelének – az idei végzősökön kívül - 2020-ban. De magas számban vannak a műszaki, társadalom- és bölcsészettudományi képzésen papír nélkül végzettek is.

TudományterületHiányzó oklevelek száma (2018-2019)
gazdaságtudományok19130
műszaki7703
társadalomtudomány5810
bölcsészettudomány3525
agrár3361
természettudomány1904
egészségtudomány1596
orvostudományn.a.
államtudományi és jogin.a.
informatikan.a.
művészet és művészetközvetítésn.a.
pedagógusképzésn.a.
sporttudományn.a.

Mihez képest

Budai Marcell, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) sajtófőnöke elmondta, hogy ezek a számok azért is lehetnek ilyen kiugróak, amiért eleve ezeken a területeken tanulnak a legtöbben. Azt sem szabad elfelejteni, a 75 ezer főből 43 029 főt fednek le a táblázatban szereplő számok, a hiányzó okleveles, vagyis mára már friss oklevesek 40 százalékáról nem tudni, milyen szakos eloszlásban szerepelnek.

A HÖOK a hiányzó – többek között pedagógusképzés, informatika és művészet – tudományterületekkel kiegészítve - készített egy relatív értéket annak érdekében, hogy mégis legyen némi viszonyításunk a többiekre vonatkozóan is.

A becslésből az derül ki, kimagasló számban – az adott tudományterületen tanulók számához képest - a társadalomtudományi területen ragadhattak bent diplomák – mondta Budai Marcell az Eduline-nak, hozzátéve: "bár sajnos a pedagógus területet sem vizsgálta az OH, de a hozzánk eljutott megkeresések száma alapján arra következtetünk, hogy ezen a területen szintén a társadalomtudományihoz hasonló (vagy akár magasabb) arányban ragadtak bent korábban diplomák".

Korábbi kísérletek

A kormány 2014-ben diplomamentő programot, vagyis ingyenes nyelvtanfolyamokat indított. 2015-ben arról számoltunk be, hogy bár közel 8300-an csatlakoztak a programba, addig mindössze 400 embernek sikerült nyelvvizsgát szereznie. Az ingyenes nyelvtanfolyamok 2018-ban újraindultak, körülbelül ezer volt hallgató kapott újra lehetőséget a nyelvvizsgaszerzésre, hogy aztán végre átvehesse a diplomáját.

Tavaly nyáron azonban még mindig közel százezerre rúgott a nyelvvizsga nélküli „diplomások” száma. A 2020-ra végül 75 ezerre csökkent nyelvvizsga nélküli okleveleket már áprilisban elkezdték kiadni.

Nemcsak ők jártak jól

A nyelvvizsgamentesség minden olyan hallgatóra vonatkozik, aki 2020. augusztus 31-ig sikeres záróvizsgát tett vagy tesz. Az erről szóló kormányrendeletet április 10-én tették közzé. A rájuk vonatkozó részletes szabályokról pedig itt írtunk korábban.

A minisztérium szerint a nyelvvizsgamentesség ellenére nagyon fontos a nyelvtudás

A minisztérium szerint a nyelvvizsgamentesség ellenére fontos a nyelvtudás, a részletekről a felsőoktatási intézmények értesítik majd az érintetteket.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

„Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre” – Kőszegi Krisztián az iskolakezdési támogatásról

Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.

Ilyen feltételek mellett kapnák vissza a pedagógusok a sztrájkjogukat a benyújtott törvényjavaslat alapján

Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.

„Több mint száz óra pluszmunkáért bruttó 17 ezer forint járt” – így érzékeltette a pedagógusok túlzott adminisztrációs terheit Müller Anna

A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.

Megszavazta az Országgyűlés a TÉR felfüggesztését

A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.