Diplomamentés 2020-ban - ezeken a képzéseken ragadt be a legtöbb diploma

A 2020-as nyelvvizsgamentes oklevélkiadások elkezdődtek, de melyik tudományterület diplomásainak száma nőtt meg a legjobban az intézkedés miatt? Itt vannak a bennragadt diplomások statisztikái.

  • Talabér Dominika

75 ezerrel legalább több a frissdiplomás idén amiért a kormány mentesítést adott a „bennragadt diplomásoknak”, vagyis azoknak, akik nyelvvizsga híján nem tudták átvenni az oklevelüket az elmúlt évek alatt. Vajon melyik szakterület diplomásainak száma ugrott meg a legjobban a döntés miatt? Bár konkrét adatok csak hiányosan vannak az egyébként nagy létszámról, az Oktatási Hivatal által közzétett Felsőoktatási Elemzési Jelentések számaiból kiderül néhány infó.

A kiadvány több száma is foglalkozott a hiányzó oklevelekkel, érintve a bölcsészettudományi, a társadalomtudományi, az agrár, a természettudományi, az egészségügyi, a gazdálkodástudományi és a műszaki képzéseket. Mivel a lista nem teljes, így egyértelműen nem lehet megállapítani, melyik szakterület bővülhetett a legtöbb frissdiplomással, de közelítő becslések azért akadnak.

Az említettek közül kiugróan a gazdaságtudományi területen volt a legtöbb bennragadt diploma, közel húszezer új gazdasági diplomás örülhet az oklevelének – az idei végzősökön kívül - 2020-ban. De magas számban vannak a műszaki, társadalom- és bölcsészettudományi képzésen papír nélkül végzettek is.

TudományterületHiányzó oklevelek száma (2018-2019)
gazdaságtudományok19130
műszaki7703
társadalomtudomány5810
bölcsészettudomány3525
agrár3361
természettudomány1904
egészségtudomány1596
orvostudományn.a.
államtudományi és jogin.a.
informatikan.a.
művészet és művészetközvetítésn.a.
pedagógusképzésn.a.
sporttudományn.a.

Mihez képest

Budai Marcell, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) sajtófőnöke elmondta, hogy ezek a számok azért is lehetnek ilyen kiugróak, amiért eleve ezeken a területeken tanulnak a legtöbben. Azt sem szabad elfelejteni, a 75 ezer főből 43 029 főt fednek le a táblázatban szereplő számok, a hiányzó okleveles, vagyis mára már friss oklevesek 40 százalékáról nem tudni, milyen szakos eloszlásban szerepelnek.

A HÖOK a hiányzó – többek között pedagógusképzés, informatika és művészet – tudományterületekkel kiegészítve - készített egy relatív értéket annak érdekében, hogy mégis legyen némi viszonyításunk a többiekre vonatkozóan is.

A becslésből az derül ki, kimagasló számban – az adott tudományterületen tanulók számához képest - a társadalomtudományi területen ragadhattak bent diplomák – mondta Budai Marcell az Eduline-nak, hozzátéve: "bár sajnos a pedagógus területet sem vizsgálta az OH, de a hozzánk eljutott megkeresések száma alapján arra következtetünk, hogy ezen a területen szintén a társadalomtudományihoz hasonló (vagy akár magasabb) arányban ragadtak bent korábban diplomák".

Korábbi kísérletek

A kormány 2014-ben diplomamentő programot, vagyis ingyenes nyelvtanfolyamokat indított. 2015-ben arról számoltunk be, hogy bár közel 8300-an csatlakoztak a programba, addig mindössze 400 embernek sikerült nyelvvizsgát szereznie. Az ingyenes nyelvtanfolyamok 2018-ban újraindultak, körülbelül ezer volt hallgató kapott újra lehetőséget a nyelvvizsgaszerzésre, hogy aztán végre átvehesse a diplomáját.

Tavaly nyáron azonban még mindig közel százezerre rúgott a nyelvvizsga nélküli „diplomások” száma. A 2020-ra végül 75 ezerre csökkent nyelvvizsga nélküli okleveleket már áprilisban elkezdték kiadni.

Nemcsak ők jártak jól

A nyelvvizsgamentesség minden olyan hallgatóra vonatkozik, aki 2020. augusztus 31-ig sikeres záróvizsgát tett vagy tesz. Az erről szóló kormányrendeletet április 10-én tették közzé. A rájuk vonatkozó részletes szabályokról pedig itt írtunk korábban.

A minisztérium szerint a nyelvvizsgamentesség ellenére nagyon fontos a nyelvtudás

A minisztérium szerint a nyelvvizsgamentesség ellenére fontos a nyelvtudás, a részletekről a felsőoktatási intézmények értesítik majd az érintetteket.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Hatévesek kötelező beiskolázása: nem a gyerek volt éretlen, hanem a rendszer

Mintegy ötezer diáknak kellett újra járnia az első osztályt 2020 óta minden tanévben, mert úgy kerültek iskolába, hogy valójában még nem voltak rá érettek. Ennek hátterében az előző kormány egyik döntése állt, amelynek értelmében egy bonyolult, adminisztratív eljárásban kellett a szülőknek elintézniük a plusz egy év óvodát. A 2027/2028-as tanévtől viszont az oktatási miniszter szerint rugalmasabbá teszik az óvoda és az iskola közötti átmenetet. Miklós György, a Szülői Hang egyik alapítója elmondta: hét éve vártak erre a döntésre.

@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu

Hankó Balázs: „politikai célú tisztogatás” kezdődött a szakképzésben

Jövőre átalakul a szakképzési centrumok vezetése, megszűnik a jelenlegi kettős vezetési modell, a mostani főigazgatók és kancellárok megbízatása pedig december végén automatikusan megszűnik. Hankó Balázs ezt „politikai célú tisztogatásnak” nevezte, az egyetemeket érintő változásokat pedig élesen bírálta. A Demokratának adott interjújában az NKA-botrány kapcsán arról is beszélt, hogy próbál lélekben felkészülni arra, hogy akár börtönbe kerülhet.