Diplomamentés 2020-ban - ezeken a képzéseken ragadt be a legtöbb diploma

A 2020-as nyelvvizsgamentes oklevélkiadások elkezdődtek, de melyik tudományterület diplomásainak száma nőtt meg a legjobban az intézkedés miatt? Itt vannak a bennragadt diplomások statisztikái.

  • Talabér Dominika

75 ezerrel legalább több a frissdiplomás idén amiért a kormány mentesítést adott a „bennragadt diplomásoknak”, vagyis azoknak, akik nyelvvizsga híján nem tudták átvenni az oklevelüket az elmúlt évek alatt. Vajon melyik szakterület diplomásainak száma ugrott meg a legjobban a döntés miatt? Bár konkrét adatok csak hiányosan vannak az egyébként nagy létszámról, az Oktatási Hivatal által közzétett Felsőoktatási Elemzési Jelentések számaiból kiderül néhány infó.

A kiadvány több száma is foglalkozott a hiányzó oklevelekkel, érintve a bölcsészettudományi, a társadalomtudományi, az agrár, a természettudományi, az egészségügyi, a gazdálkodástudományi és a műszaki képzéseket. Mivel a lista nem teljes, így egyértelműen nem lehet megállapítani, melyik szakterület bővülhetett a legtöbb frissdiplomással, de közelítő becslések azért akadnak.

Az említettek közül kiugróan a gazdaságtudományi területen volt a legtöbb bennragadt diploma, közel húszezer új gazdasági diplomás örülhet az oklevelének – az idei végzősökön kívül - 2020-ban. De magas számban vannak a műszaki, társadalom- és bölcsészettudományi képzésen papír nélkül végzettek is.

TudományterületHiányzó oklevelek száma (2018-2019)
gazdaságtudományok19130
műszaki7703
társadalomtudomány5810
bölcsészettudomány3525
agrár3361
természettudomány1904
egészségtudomány1596
orvostudományn.a.
államtudományi és jogin.a.
informatikan.a.
művészet és művészetközvetítésn.a.
pedagógusképzésn.a.
sporttudományn.a.

Mihez képest

Budai Marcell, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) sajtófőnöke elmondta, hogy ezek a számok azért is lehetnek ilyen kiugróak, amiért eleve ezeken a területeken tanulnak a legtöbben. Azt sem szabad elfelejteni, a 75 ezer főből 43 029 főt fednek le a táblázatban szereplő számok, a hiányzó okleveles, vagyis mára már friss oklevesek 40 százalékáról nem tudni, milyen szakos eloszlásban szerepelnek.

A HÖOK a hiányzó – többek között pedagógusképzés, informatika és művészet – tudományterületekkel kiegészítve - készített egy relatív értéket annak érdekében, hogy mégis legyen némi viszonyításunk a többiekre vonatkozóan is.

A becslésből az derül ki, kimagasló számban – az adott tudományterületen tanulók számához képest - a társadalomtudományi területen ragadhattak bent diplomák – mondta Budai Marcell az Eduline-nak, hozzátéve: "bár sajnos a pedagógus területet sem vizsgálta az OH, de a hozzánk eljutott megkeresések száma alapján arra következtetünk, hogy ezen a területen szintén a társadalomtudományihoz hasonló (vagy akár magasabb) arányban ragadtak bent korábban diplomák".

Korábbi kísérletek

A kormány 2014-ben diplomamentő programot, vagyis ingyenes nyelvtanfolyamokat indított. 2015-ben arról számoltunk be, hogy bár közel 8300-an csatlakoztak a programba, addig mindössze 400 embernek sikerült nyelvvizsgát szereznie. Az ingyenes nyelvtanfolyamok 2018-ban újraindultak, körülbelül ezer volt hallgató kapott újra lehetőséget a nyelvvizsgaszerzésre, hogy aztán végre átvehesse a diplomáját.

Tavaly nyáron azonban még mindig közel százezerre rúgott a nyelvvizsga nélküli „diplomások” száma. A 2020-ra végül 75 ezerre csökkent nyelvvizsga nélküli okleveleket már áprilisban elkezdték kiadni.

Nemcsak ők jártak jól

A nyelvvizsgamentesség minden olyan hallgatóra vonatkozik, aki 2020. augusztus 31-ig sikeres záróvizsgát tett vagy tesz. Az erről szóló kormányrendeletet április 10-én tették közzé. A rájuk vonatkozó részletes szabályokról pedig itt írtunk korábban.

A minisztérium szerint a nyelvvizsgamentesség ellenére nagyon fontos a nyelvtudás

A minisztérium szerint a nyelvvizsgamentesség ellenére fontos a nyelvtudás, a részletekről a felsőoktatási intézmények értesítik majd az érintetteket.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.