Nyolc magyar egyetem került fel a Times Higher Education (THE) legfrissebb listájára, amely a feltörekvő gazdaságok legjobb felsőoktatási intézményeit rangsorolja. A legjobb eredményt idén is a Semmelweis Egyetem érte el: 70. helyen végzett.
A THE rangsorának összeállítása során a tanulási környezetet, a nemzetközi oktatók és hallgatók számát, a kutatás minőségét, az intézményhez köthető publikációk idézésének számát, valamint a piaci bevételt veszik figyelembe. Emellett a rangsor készítői értékelik a feltörekvő országok egyetemeinek jellemzőit és fejlesztési prioritásait, így például az iparági kapcsolatokat és nemzetközi perspektívákat.
A Times Higher Education idei első listáján 47 ország vagy régió 533 felsőoktatási intézménye szerepel. A magyar egyetemek közül a legjobb eredményt a Semmelweis Egyetem érte el - bár három helyet rontottak a tavalyihoz képest, így is a 70. helyen végeztek. Idén az Eötvös Loránd Tudományegyetem eredményei is romlottak: míg 2019-ben a 119. helyre sorolták őket, addig idén már csak a 149. helyre tudták feltornázni magukat. A Pécsi Tudományegyetem a 176. (tavaly 141.), a Szegedi Tudományegyetem a 201-250. (tavaly 162.), a Debreceni Egyetem pedig a 251-300. (tavaly 201-250.) helyre került.
A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem és a Budapesti Corvinus Egyetem ugyanolyan eredményeket ért el, mint egy évvel korábban. Az előbbit a 251-300., az utóbbit a 301-350. helyre sorolták. A friss rangsorba már a Szent István Egyetem is bekerült: 351-400. hellyel indítottak a listán.
A rangsort az elmúlt évekhez hasonlóan a kínai egyetemek vezetik, az első helyen a Tsinghua University áll, míg az európai egyetemek közül a moszkvai Lomonoszov vezet.
Ezek a legjobb magyarországi egyetemek és képzések: az összes rangsor egy helyen
A Diploma 2020 kiadványban a HVG az idén is nyilvánosságra hozta a legjobb egyetemek összesített rangsorát és a képzési területek szerinti listákat. Melyik egyetem végzett az élen, és melyik intézmény kínálja a legjobb műszaki, bölcsész- vagy éppen agrárképzéseket? Itt az összes rangsort megtaláljátok.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
