Pukli István: Ne a gyereket igazítsuk az iskolarendszerhez
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
2020-ban is 1,99 százalékos kamattal igényelhető a szabad felhasználású Diákhitel1, a képzési költségre fordítható Diákhitel2 kamatmentes, míg az ősszel bevezetett Nyelvtanulási Diákhitel kamata szintén 1,99 százalék marad - írja honlapján a Diákhitel Központ.
A közlemény szerint a 2019/20-as tanév második félévében a szabad felhasználású Diákhitel1 esetében havi 15 és 70 ezer forint közötti összeg igényelhető, míg a kizárólag képzési díjra fordítható Diákhitel2 felvehető összegének maximuma az adott képzésre meghirdetett önköltségi díj.
Mindkét típusú kölcsönt azok igényelhetik, akiknek aktív a hallgatói jogviszonyuk, vagyis az adott szemeszterre beiratkoztak. A Diákhitel1-et állami ösztöndíjas és önköltséges hallgatók is felvehetik. Itt találjátok a részletes tudnivalókat.
A Nyelvtanulási Diákhitel legkisebb felvehető összege 100 ezer forint, ezen felül 50 ezer forintonként emelkedve maximum 500 ezer forint igényelhető, sikeres nyelvvizsga esetén a hitel kamatmentessé válik.
A nyelvi diákhitelt aktív vagy passzív hallgatói jogviszonnyal rendelkező hallgatók, illetve olyanok vehetik fel, akik a tanulmányaikat már befejezték, de nyelvvizsga hiányában még nem kapták meg a diplomájukat. Itt találjátok a részleteket.
Ha az Erasmus alatt szeretnétek diákhitelt igényelni, ide kattintsatok.
Ma kezdődik a vizsgaidőszak: minden infó és tipp egy helyen
Mikor tartják a vizsgákat az egyes egyetemeken, főiskolákon, és mit kell tudni a szabályokról? Honnan szerezhetitek be a szakirodalmat és hogyan dolgozzátok fel? Milyen tanácsokat érdemes megfogadnotok és milyen appokat használhattok a hatékony tanuláshoz? Tippek és tudnivalók a következő hetekre.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.
A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
A miniszter bejelentette: megnyíltak a pályázatok a felsőoktatási intézményeket fenntartó alapítványok kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagságaira.
A parti beépítések, a pusztuló nádasok, a klímaváltozás, a vegyi anyagok és még a horgászok etetőanyagai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton ökológiai egyensúlya egyre sérülékenyebb legyen.
A szociális és családügyi miniszter ezt Facebook-posztjában erősítette meg.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.