A Financial Times idén is rangsorolta a legjobb üzleti képzést (MBA) nyújtó egyetemeket. Itt vannak a legjobbak.
A rangsor készítői minden évben három fő szempontot vesznek figyelembe a lista felállításakor: a végzettek karrierlehetőségeit, hogy a nemzetközi programokat, valamint az intézmény kutatási eredményeit.
Az első helyen a francia HEC Paris végzett, a 2018-as eredményéhez képest ötöt javítva. A tavalyi első hely után most második lett a Kellogg School of Management és a HKUST Business School, a harmadik pedig a tavalyi második hely után a Trium lett, ami három vezető műszaki egyetemel - HEC Paris, London School of Economics és a New York-i Egyetem - közösen indít képzéseket.
A Washingtoni Egyetem, a London Bussines School, az Oxfordi Egyetem, a Shanghai Jiao Tong Egyetem és a Yale képzései is ott vannak a toplistán. Ha kíváncsiak vagytok, hol tanul a világ üzleti elitje, akkor a teljes listát itt nézhetitek meg.
Ha kíváncsiak vagytok, Magyarországon kik a legjobbak, akkor itt megnézhetitek a HVG Diploma különszámának 2020-as toplistáját. A legjobb egyetemek összesített rangsorát itt nézhetitek meg, a gazdaságtudományi listát pedig itt találjátok. A legjobb műszaki egyetemek rangsoráról itt olvashattok, a legjobb bölcsészettudományi képzések listáját pedig itt nézhetitek meg. Az informatikai karok toplistáját pedig itt nézhetitek meg. Ha az orvosi karokra vagytok kíváncsiak, kattintsatok ide.
A Corvinusé Kelet-Európa legjobb üzleti iskolája egy friss rangsor szerint
A Corvinus Business School lett Kelet-Európa legjobb üzleti iskolája az intézményeket rangsoroló francia Eduniversal 2019-es felmérése szerint - írja közleményében az egyetem.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
Kitört a vakáció, elkezdődött a több mint két hónapos nyári szünet, ami a pihenés mellett arra is jó lehet, hogy elővegyétek a következő tanév kötelező olvasmányait. Mutatjuk, mely műveket kérik az általános iskolák évfolyamain.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
Újabb diákok fejezték be általános iskolai tanulmányaikat a miskolci Dr. Ámbédkar Iskolában, amely olyan fiataloknak kínál második esélyt, akik korábban lemorzsolódtak az oktatásból vagy végzettség nélkül hagyták el az iskolarendszert.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Ugyanannyi érettségi szünetet kapjanak a technikumban érettségiző diákok, mint a gimnazisták, hogy az írásbeli és a szóbeli között ne kelljen szakmai órákra járniuk, és akár szakmai vizsga nélkül is kaphassanak érettségi bizonyítványt.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
