Palkoviccsal egyeztettek a felsőoktatási dolgozók: javaslatot dolgoznak ki a bérek rendezésére

Szerdán többek között a felsőoktatás fenntartóváltásáról és finanszírozásáról, illetve az egyetemi bérekről egyeztetett az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) minisztere és a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete (FDSZ). A szakszervezet elnöke az Eduline-nak elmondta: jelentősen megemelt, differenciált bérekre van szükség, és a nem oktató alkalmazottak fizetését is rendezni kell. Az FDSZ javaslatot dolgoz ki.

  • Eduline

2019. szeptember 18-án Palkovics László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium minisztere, Bódis József államtitkár és Horváth Zita helyettes államtitkár a minisztériumban fogadta Dráviczki Sándort, a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetének (FDSZ) újonnan megválasztott elnökét és Szauter Ferenc elnökségi tagot, a győri Széchenyi István Egyetem szakszervezetének elnökét - írja közleményében az FDSZ.

A mintegy egyórás megbeszélés során a következő témák kerültek napirendre: az egyetemek várható fenntartóváltása és finanszírozási rendszerének átalakítása, az egyetemek egymással és a kutatóintézetekkel való együttműködésének erősítése, új alapokra helyezése, a nemzetköziesítés problémája és feladatai. Két héttel korábbi közleményében az FDSZ a fenntartóváltásról való előzetes egyeztetés hiányát kifogásolta, illetve a bérek jelentős növelésének fontosságát hangsúlyozta.

A szerdai egyeztetésen az FDSZ elnöke elsősorban a versenyképes bérek fontosságát és a közalkalmazotti státusz kérdéseit, amelyekre az elnökség konkrét javaslatokat fog kidolgozni, valamint a PPP konstrukciók kiváltásának folytatását hangsúlyozta. A tárgyalás során több fontos kérdésben egyetértés mutatkozott, más lényeges kérdésekben azonban további egyeztetésekre van szükség. A miniszter reményét fejezte ki az FDSZ-szel való eredményes együttműködésre, szorgalmazta a szakszervezetek intézményi jelenlétének és szerepvállalásának kiszélesítését - írják a közleményben.

Az FDSZ elnöksége üdvözölte a kapcsolatfelvételt és a problémák nyílt felvetését. Dráviczki Sándor az Eduline-nak azt mondta: a bérek rendezése során az általános és jelentős alapbéremelés mellett fontos, hogy a fizetéseket differenciálni tudják, a pályakezdők - alacsonyabb - bérét pedig százalékosan nagyobb mértékben növeljék. A nem oktató kollégák bérét is rendezni akarják. Az egyeztetésen szóba került a 2020-as felvételin kötelező B2-s nyelvvizsga, amely az FDSZ szerint a hallgatói létszám csökkenését is okozhatja, mivel hiába lehetett már évek óta számítani a változásra, a középiskoláknak nem volt elég idejük felkészülni. A következő egyeztetésnek még nincs konkrét időpontja - mondta az FDSZ elnöke az Eduline-nak.

Pontosan milyen feltételeket kell teljesíteni a 2020-as felvételin? Itt a válasz

Milyen változások lesznek 2020-tól a felvételi követelményekben? Mi az, amit mindenképpen teljesítenetek kell, ha felsőoktatásban szeretnétek tovább tanulni? Olvasói kérdésre válaszolunk.

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium az MTI-hez szerdán eljuttatott közleményében azt írta: a felek egyetértettek abban, hogy közös cél a felsőoktatás teljesítményének erősítése a magyar gazdaság versenyképességének növelése érdekében. A közlemény szerint a magyar egyetemeknek szorosabb együttműködésre érdemes törekedniük a hazai gazdasági szereplőkkel, különösen a kis- és középvállalkozásokkal, ugyanis az ipari-vállalkozói kapcsolatok bővülése hatékonyabb működést és versenyképesebb béreket eredményez a felsőoktatásban is.

A hazai egyetemek bekapcsolódását az európai kutatási és innovációs térbe a nemzetközi társintézményekkel való közös munka elmélyítése, kiterjesztése segíthető elő - írták. Palkovics László miniszter azt mondta, kiemelten számít az FDSZ támogató hozzáállására a felsőoktatás megerősítésében. A találkozón a szakszervezet delegáltjai nyitottságukat fejezték ki a folyamatos párbeszédre a magyar felsőoktatás jövőjéről - olvasható a közleményben.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.