Palkoviccsal egyeztettek a felsőoktatási dolgozók: javaslatot dolgoznak ki a bérek rendezésére

Szerdán többek között a felsőoktatás fenntartóváltásáról és finanszírozásáról, illetve az egyetemi bérekről egyeztetett az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) minisztere és a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete (FDSZ). A szakszervezet elnöke az Eduline-nak elmondta: jelentősen megemelt, differenciált bérekre van szükség, és a nem oktató alkalmazottak fizetését is rendezni kell. Az FDSZ javaslatot dolgoz ki.

  • Eduline

2019. szeptember 18-án Palkovics László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium minisztere, Bódis József államtitkár és Horváth Zita helyettes államtitkár a minisztériumban fogadta Dráviczki Sándort, a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetének (FDSZ) újonnan megválasztott elnökét és Szauter Ferenc elnökségi tagot, a győri Széchenyi István Egyetem szakszervezetének elnökét - írja közleményében az FDSZ.

A mintegy egyórás megbeszélés során a következő témák kerültek napirendre: az egyetemek várható fenntartóváltása és finanszírozási rendszerének átalakítása, az egyetemek egymással és a kutatóintézetekkel való együttműködésének erősítése, új alapokra helyezése, a nemzetköziesítés problémája és feladatai. Két héttel korábbi közleményében az FDSZ a fenntartóváltásról való előzetes egyeztetés hiányát kifogásolta, illetve a bérek jelentős növelésének fontosságát hangsúlyozta.

A szerdai egyeztetésen az FDSZ elnöke elsősorban a versenyképes bérek fontosságát és a közalkalmazotti státusz kérdéseit, amelyekre az elnökség konkrét javaslatokat fog kidolgozni, valamint a PPP konstrukciók kiváltásának folytatását hangsúlyozta. A tárgyalás során több fontos kérdésben egyetértés mutatkozott, más lényeges kérdésekben azonban további egyeztetésekre van szükség. A miniszter reményét fejezte ki az FDSZ-szel való eredményes együttműködésre, szorgalmazta a szakszervezetek intézményi jelenlétének és szerepvállalásának kiszélesítését - írják a közleményben.

Az FDSZ elnöksége üdvözölte a kapcsolatfelvételt és a problémák nyílt felvetését. Dráviczki Sándor az Eduline-nak azt mondta: a bérek rendezése során az általános és jelentős alapbéremelés mellett fontos, hogy a fizetéseket differenciálni tudják, a pályakezdők - alacsonyabb - bérét pedig százalékosan nagyobb mértékben növeljék. A nem oktató kollégák bérét is rendezni akarják. Az egyeztetésen szóba került a 2020-as felvételin kötelező B2-s nyelvvizsga, amely az FDSZ szerint a hallgatói létszám csökkenését is okozhatja, mivel hiába lehetett már évek óta számítani a változásra, a középiskoláknak nem volt elég idejük felkészülni. A következő egyeztetésnek még nincs konkrét időpontja - mondta az FDSZ elnöke az Eduline-nak.

Pontosan milyen feltételeket kell teljesíteni a 2020-as felvételin? Itt a válasz

Milyen változások lesznek 2020-tól a felvételi követelményekben? Mi az, amit mindenképpen teljesítenetek kell, ha felsőoktatásban szeretnétek tovább tanulni? Olvasói kérdésre válaszolunk.

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium az MTI-hez szerdán eljuttatott közleményében azt írta: a felek egyetértettek abban, hogy közös cél a felsőoktatás teljesítményének erősítése a magyar gazdaság versenyképességének növelése érdekében. A közlemény szerint a magyar egyetemeknek szorosabb együttműködésre érdemes törekedniük a hazai gazdasági szereplőkkel, különösen a kis- és középvállalkozásokkal, ugyanis az ipari-vállalkozói kapcsolatok bővülése hatékonyabb működést és versenyképesebb béreket eredményez a felsőoktatásban is.

A hazai egyetemek bekapcsolódását az európai kutatási és innovációs térbe a nemzetközi társintézményekkel való közös munka elmélyítése, kiterjesztése segíthető elő - írták. Palkovics László miniszter azt mondta, kiemelten számít az FDSZ támogató hozzáállására a felsőoktatás megerősítésében. A találkozón a szakszervezet delegáltjai nyitottságukat fejezték ki a folyamatos párbeszédre a magyar felsőoktatás jövőjéről - olvasható a közleményben.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Több mint kétezer egyetemi képzés nem indul el szeptemberben – a legtöbb a tanárképzésből esett ki

Bár idén is több tízezer jelentkezőt vettek fel egyetemre vagy főiskolára, a meghirdetett képzések közül több mint kétezer végül nem indul el. Összesen 2173 olyan képzés van, ahol nem hirdettek ponthatárt, vagyis az adott szakra idén nem vesznek fel hallgatókat. Az adatok alapján a nem induló képzések döntő többsége osztatlan vagy mesterképzés, a lista legnagyobb részét pedig a pedagógusképzések adják.

Lannert Judit a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek felderítésére, teljes körű kivizsgálást ígér

A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.

A fejlődési nehézségek korai felismeréséről és a gyógypedagógiai jelenlét erősítéséről egyeztetett Kereki Judit a szakmai szervezetekkel

Egyetértés volt abban, hogy erősíteni kell a gyógypedagógusok bölcsődei jelenlétét, javítani kell a fejlesztő szolgáltatásokhoz való hozzáférést, illetve minél korábban fel kell ismerni a kisgyermekkori fejlődési nehézségeket, hogy az érintett gyerekek időben megkaphassák a szükséges fejlesztést.

A nap kérdése: van állami férőhely a pótfelvételin?

Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?