Megvan, ki lesz a Tisza oktatási minisztere
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Szerdán többek között a felsőoktatás fenntartóváltásáról és finanszírozásáról, illetve az egyetemi bérekről egyeztetett az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) minisztere és a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete (FDSZ). A szakszervezet elnöke az Eduline-nak elmondta: jelentősen megemelt, differenciált bérekre van szükség, és a nem oktató alkalmazottak fizetését is rendezni kell. Az FDSZ javaslatot dolgoz ki.
2019. szeptember 18-án Palkovics László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium minisztere, Bódis József államtitkár és Horváth Zita helyettes államtitkár a minisztériumban fogadta Dráviczki Sándort, a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetének (FDSZ) újonnan megválasztott elnökét és Szauter Ferenc elnökségi tagot, a győri Széchenyi István Egyetem szakszervezetének elnökét - írja közleményében az FDSZ.
A mintegy egyórás megbeszélés során a következő témák kerültek napirendre: az egyetemek várható fenntartóváltása és finanszírozási rendszerének átalakítása, az egyetemek egymással és a kutatóintézetekkel való együttműködésének erősítése, új alapokra helyezése, a nemzetköziesítés problémája és feladatai. Két héttel korábbi közleményében az FDSZ a fenntartóváltásról való előzetes egyeztetés hiányát kifogásolta, illetve a bérek jelentős növelésének fontosságát hangsúlyozta.
A szerdai egyeztetésen az FDSZ elnöke elsősorban a versenyképes bérek fontosságát és a közalkalmazotti státusz kérdéseit, amelyekre az elnökség konkrét javaslatokat fog kidolgozni, valamint a PPP konstrukciók kiváltásának folytatását hangsúlyozta. A tárgyalás során több fontos kérdésben egyetértés mutatkozott, más lényeges kérdésekben azonban további egyeztetésekre van szükség. A miniszter reményét fejezte ki az FDSZ-szel való eredményes együttműködésre, szorgalmazta a szakszervezetek intézményi jelenlétének és szerepvállalásának kiszélesítését - írják a közleményben.
Az FDSZ elnöksége üdvözölte a kapcsolatfelvételt és a problémák nyílt felvetését. Dráviczki Sándor az Eduline-nak azt mondta: a bérek rendezése során az általános és jelentős alapbéremelés mellett fontos, hogy a fizetéseket differenciálni tudják, a pályakezdők - alacsonyabb - bérét pedig százalékosan nagyobb mértékben növeljék. A nem oktató kollégák bérét is rendezni akarják. Az egyeztetésen szóba került a 2020-as felvételin kötelező B2-s nyelvvizsga, amely az FDSZ szerint a hallgatói létszám csökkenését is okozhatja, mivel hiába lehetett már évek óta számítani a változásra, a középiskoláknak nem volt elég idejük felkészülni. A következő egyeztetésnek még nincs konkrét időpontja - mondta az FDSZ elnöke az Eduline-nak.
Pontosan milyen feltételeket kell teljesíteni a 2020-as felvételin? Itt a válasz
Milyen változások lesznek 2020-tól a felvételi követelményekben? Mi az, amit mindenképpen teljesítenetek kell, ha felsőoktatásban szeretnétek tovább tanulni? Olvasói kérdésre válaszolunk.
Az Innovációs és Technológiai Minisztérium az MTI-hez szerdán eljuttatott közleményében azt írta: a felek egyetértettek abban, hogy közös cél a felsőoktatás teljesítményének erősítése a magyar gazdaság versenyképességének növelése érdekében. A közlemény szerint a magyar egyetemeknek szorosabb együttműködésre érdemes törekedniük a hazai gazdasági szereplőkkel, különösen a kis- és középvállalkozásokkal, ugyanis az ipari-vállalkozói kapcsolatok bővülése hatékonyabb működést és versenyképesebb béreket eredményez a felsőoktatásban is.
A hazai egyetemek bekapcsolódását az európai kutatási és innovációs térbe a nemzetközi társintézményekkel való közös munka elmélyítése, kiterjesztése segíthető elő - írták. Palkovics László miniszter azt mondta, kiemelten számít az FDSZ támogató hozzáállására a felsőoktatás megerősítésében. A találkozón a szakszervezet delegáltjai nyitottságukat fejezték ki a folyamatos párbeszédre a magyar felsőoktatás jövőjéről - olvasható a közleményben.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Történelem az irodalomban, költői hitvallás Babits költészetében – többek között ilyen témák is szerepeltek az érettségin magyarból az esszék között az elmúlt években. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a magyarérettségi pontozásáról, a műértelmezésről és az esszéfeladatról.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Szalai Zoltán ma állománygyűlést hívott össze, mert sok dolgozó érdeklődött, hogy mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.
Az alsó tagozat végén a diákok mintegy 45 százaléka nem éri el a második képességszintet, vagyis lényegében funkcionális analfabéta a 2025-ös kompetenciamérés eredményei szerint.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.