Szerdán többek között a felsőoktatás fenntartóváltásáról és finanszírozásáról, illetve az egyetemi bérekről egyeztetett az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) minisztere és a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete (FDSZ). A szakszervezet elnöke az Eduline-nak elmondta: jelentősen megemelt, differenciált bérekre van szükség, és a nem oktató alkalmazottak fizetését is rendezni kell. Az FDSZ javaslatot dolgoz ki.
2019. szeptember 18-án Palkovics László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium minisztere, Bódis József államtitkár és Horváth Zita helyettes államtitkár a minisztériumban fogadta Dráviczki Sándort, a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetének (FDSZ) újonnan megválasztott elnökét és Szauter Ferenc elnökségi tagot, a győri Széchenyi István Egyetem szakszervezetének elnökét - írja közleményében az FDSZ.
A mintegy egyórás megbeszélés során a következő témák kerültek napirendre: az egyetemek várható fenntartóváltása és finanszírozási rendszerének átalakítása, az egyetemek egymással és a kutatóintézetekkel való együttműködésének erősítése, új alapokra helyezése, a nemzetköziesítés problémája és feladatai. Két héttel korábbi közleményében az FDSZ a fenntartóváltásról való előzetes egyeztetés hiányát kifogásolta, illetve a bérek jelentős növelésének fontosságát hangsúlyozta.
A szerdai egyeztetésen az FDSZ elnöke elsősorban a versenyképes bérek fontosságát és a közalkalmazotti státusz kérdéseit, amelyekre az elnökség konkrét javaslatokat fog kidolgozni, valamint a PPP konstrukciók kiváltásának folytatását hangsúlyozta. A tárgyalás során több fontos kérdésben egyetértés mutatkozott, más lényeges kérdésekben azonban további egyeztetésekre van szükség. A miniszter reményét fejezte ki az FDSZ-szel való eredményes együttműködésre, szorgalmazta a szakszervezetek intézményi jelenlétének és szerepvállalásának kiszélesítését - írják a közleményben.
Az FDSZ elnöksége üdvözölte a kapcsolatfelvételt és a problémák nyílt felvetését. Dráviczki Sándor az Eduline-nak azt mondta: a bérek rendezése során az általános és jelentős alapbéremelés mellett fontos, hogy a fizetéseket differenciálni tudják, a pályakezdők - alacsonyabb - bérét pedig százalékosan nagyobb mértékben növeljék. A nem oktató kollégák bérét is rendezni akarják. Az egyeztetésen szóba került a 2020-as felvételin kötelező B2-s nyelvvizsga, amely az FDSZ szerint a hallgatói létszám csökkenését is okozhatja, mivel hiába lehetett már évek óta számítani a változásra, a középiskoláknak nem volt elég idejük felkészülni. A következő egyeztetésnek még nincs konkrét időpontja - mondta az FDSZ elnöke az Eduline-nak.
Pontosan milyen feltételeket kell teljesíteni a 2020-as felvételin? Itt a válasz
Milyen változások lesznek 2020-tól a felvételi követelményekben? Mi az, amit mindenképpen teljesítenetek kell, ha felsőoktatásban szeretnétek tovább tanulni? Olvasói kérdésre válaszolunk.
Az Innovációs és Technológiai Minisztérium az MTI-hez szerdán eljuttatott közleményében azt írta: a felek egyetértettek abban, hogy közös cél a felsőoktatás teljesítményének erősítése a magyar gazdaság versenyképességének növelése érdekében. A közlemény szerint a magyar egyetemeknek szorosabb együttműködésre érdemes törekedniük a hazai gazdasági szereplőkkel, különösen a kis- és középvállalkozásokkal, ugyanis az ipari-vállalkozói kapcsolatok bővülése hatékonyabb működést és versenyképesebb béreket eredményez a felsőoktatásban is.
A hazai egyetemek bekapcsolódását az európai kutatási és innovációs térbe a nemzetközi társintézményekkel való közös munka elmélyítése, kiterjesztése segíthető elő - írták. Palkovics László miniszter azt mondta, kiemelten számít az FDSZ támogató hozzáállására a felsőoktatás megerősítésében. A találkozón a szakszervezet delegáltjai nyitottságukat fejezték ki a folyamatos párbeszédre a magyar felsőoktatás jövőjéről - olvasható a közleményben.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
Amikor az oktatás megújításáról, modernizációjáról vagy az önálló, tanulóközpontú tanulásról beszélünk, hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy a változás útjában csupán a begyepesedett tantervek, a bürokrácia vagy a vaskalapos pedagógusok állnak. Azt gondoljuk: ha végre megadnánk a diákoknak a teljes szabadságot, a választási lehetőséget és a bizalmat, ők boldogan élvén vele azonnal virágzásnak indulnának. Vélemény.
Összesen 195, daganatos betegséggel küzdő vagy a gyógyulás útján járó gyerek alkotásait lehet megnézni a Magyar Nemzeti Múzeum új időszaki kiállításán. A rajzok között a kórházi élmények és a félelem is megjelennek, de elsősorban arról mesélnek, ami a gyerekeket a betegségen túl foglalkoztatja: családról, barátságról, szerelemről, sportról, zenéről és álmokról.
Bár a szakképzési ösztöndíj már szeptemberre is jár, az első utalásra várhatóan októberig kell várni. Ekkor viszont egyszerre két havi összeget kaphatnak a diákok.
A III. PedagógusFesztiválon a szervezők ígérete szerint a 2026/2027-es tanév legfontosabb oktatási kérdései kerülnek napirendre, többek között Naderi Zsuzsanna, Szűcs Dóra és Bódis Kriszta is a meghívottak között vannak.
@eduline.hu „A pedagógusok féltek meghívni, bármennyire is szükségesnek, jónak tartották a civil szervezetek jelenlétét” @amnesty_magyarorszag #eduline #iskola #magyar #civilszervezetek
♬ eredeti hang - eduline.hu
Péntek délután érkezett a gyors válasz a szakma felháborodására.
Szeptember 8-ig várják a jelöléseket a Karikó Katalin Nobel-díjának pénzjutalmából alapított JATE-díjra. Három kategóriában – alumni, oktatói-kutatói és hallgatói – lehet jelölni a Szegedi Tudományegyetem közösségéhez kötődő személyeket. A Nobel-díjas kutató közben a pályakezdő fiataloknak is üzent: szerinte nem a hibátlan pályaív, hanem a kudarcok utáni újrakezdés képessége vezet sikerhez.
A jelentés arra figyelmeztet, hogy az esetek nagy része rejtve marad, főleg azért, mert a gyerekek nem tudják, kihez fordulhatnak segítségért.
