Fontos: kik kaphatnak elsőéves egyetemistaként több tízezer forintos támogatást?

Az elsőévesek az őszi szemeszterben tanulmányi ösztöndíjat még nem kaphatnak, alaptámogatásra viszont pályázhatnak. Utánajártunk, kik kaphatnak ilyen juttatást.

  • Eduline

Alaptámogatást azok kaphatnak, akik első alkalommal létesítenek hallgatói jogviszonyt államilag támogatott, teljes idejű felsőoktatási szakképzésen, alap- vagy osztatlan szakot, mesterszakot.

A támogatás összege felsőoktatási szakképzésen, BA- és BSc-szakokon, osztatlan képzéseken a hallgatói normatíva fele, mesterszakokon 75 százalék (a hallgatói normatíva jelenleg 128 520 forint).

Alaptámogatásra pályázni kell az egyetemek, főiskolák által megadott határidőig és a megfelelő dokumentumokkal.

Ezt a juttatást többek között a fogyatékossággal élő vagy egészségi állapota miatt rászorult, vagy halmozottan hátrányos helyzetű, vagy hátrányos helyzetű, vagy gyámsága nagykorúsága miatt szűnt meg, vagy családfenntartó, vagy nagycsaládos, vagy árva, vagy félárva. Természetesen figyelembe veszik a családban egy főre jutó jövedelmet, ezért érdemes pályázni. Bővebb információt a saját felsőoktatási intézményetek oldalán találhattok.

Milyen egyetemi támogatásokat igényelhettek ősztől? Itt a lista

Idén ősszel kezditek az egyetemet? Milyen támogatásokra, ösztöndíjakra pályázhattok már az első év első félévében államilag támogatott formában tanulóként? Összeszedtük a legfontosabbakat.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.

„210 ezer forint volt a fizetésem osztályfőnökként” – a négy éve kirúgott tanárok szerint nem a bérük volt a legnagyobb probléma

Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt

„A fiatalok ne csupán elszenvedői vagy véleményezői legyenek a döntéseknek” – Lannert Judit ifjúsági részvételi csoportot hoz létre

A diákok véleményét is becsatornázná az oktatáspolitikai döntésekbe az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. Lannert Judit gyereknapon jelentette be, hogy Gyermek- és Ifjúsági Részvételi Csoportot hoznak létre, amelynek feladata az lesz, hogy a fiatalok érdemben is részt vehessenek az őket érintő ügyek alakításában.

Alig van olyan hallgató, aki nem dolgozik az egyetem mellett

10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.