Fontos: kik kaphatnak elsőéves egyetemistaként több tízezer forintos támogatást?

Az elsőévesek az őszi szemeszterben tanulmányi ösztöndíjat még nem kaphatnak, alaptámogatásra viszont pályázhatnak. Utánajártunk, kik kaphatnak ilyen juttatást.

  • Eduline

Alaptámogatást azok kaphatnak, akik első alkalommal létesítenek hallgatói jogviszonyt államilag támogatott, teljes idejű felsőoktatási szakképzésen, alap- vagy osztatlan szakot, mesterszakot.

A támogatás összege felsőoktatási szakképzésen, BA- és BSc-szakokon, osztatlan képzéseken a hallgatói normatíva fele, mesterszakokon 75 százalék (a hallgatói normatíva jelenleg 128 520 forint).

Alaptámogatásra pályázni kell az egyetemek, főiskolák által megadott határidőig és a megfelelő dokumentumokkal.

Ezt a juttatást többek között a fogyatékossággal élő vagy egészségi állapota miatt rászorult, vagy halmozottan hátrányos helyzetű, vagy hátrányos helyzetű, vagy gyámsága nagykorúsága miatt szűnt meg, vagy családfenntartó, vagy nagycsaládos, vagy árva, vagy félárva. Természetesen figyelembe veszik a családban egy főre jutó jövedelmet, ezért érdemes pályázni. Bővebb információt a saját felsőoktatási intézményetek oldalán találhattok.

Milyen egyetemi támogatásokat igényelhettek ősztől? Itt a lista

Idén ősszel kezditek az egyetemet? Milyen támogatásokra, ösztöndíjakra pályázhattok már az első év első félévében államilag támogatott formában tanulóként? Összeszedtük a legfontosabbakat.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Emelt bioszérettségi 2026: minden pontja számíthat az orvosi szakokon

Kedden 8 órakor kezdődik az emelt szintű biológiaérettségi. A tavalyi pontszámok tükrében legalább 60-70 százalékos emelt szintű bioszérettségire van szüksége azoknak a diákoknak, akik valamelyik orvosi szakra készülnek. És ez is csak akkor lehet elég, ha a középiskolai bizonyítványuk színötös volt, a főtárgyakból a középszintű érettségijük 90 százalék körüli és kimaxolják az összes intézményi pontot.

„Fontos, hogy az óvoda–iskola átmenetet a gyerek szükségleteihez igazítsuk” – Lannert Judit szerint a 45 perces kötelező felkészítés helyett alternatív megoldásokra van szükség

Lannert Judit a meghallgatásán arról beszélt, hogy a koragyermekkori nevelés területe az elmúlt években elhanyagolódott, miközben számos későbbi hátrány már ebben az időszakban kialakul. Ezért az első hónapok egyik fontos feladata lesz az óvodai nevelés országos alapprogramjának és személyi feltételeinek felülvizsgálata.