Hogyan néztek ki a nagy egyetemek régen? Mi történt az épületekkel az elmúlt évtizedekben? Új cikksorozatunkban utánajárunk, hogyan jöttek létre és változtak azok az épületek, amelyekben ma is egyetemi órák zajlanak. A 20. század elejétől, közepétől mutatunk Fortepan-fotókat a magyarországi egyetemekről: ez a Szegedi Tudományegyetem története.
Ahogyan sok más egyetem története, úgy a szegedié is messzire nyúlik vissza: már a 19. század közepén működtek olyan intézmények, amelyek a mai egyetemi szervezet elődeinek tekinthetők (például a tanárképzés,vagy a Jogakadémia). A következő fotó 1900 körül készült, amely az egykori Főreáltanodát ábrázolja, ami ma a Szegedi Tudományegyetem központi épülete, Szkalnitzky Antal építész tervei alapján készült 1872-ben.
1921-ben nyitották meg az akkori Ferencz József Tudományegyetem első szegedi tanévét, a mai gyermekklinika helyén készültek az első épületek. Majd 1930-ban a Dóm téren lettek az egyetemnek újabb épületei. A 40-es évektől Horthy Miklós Tudományegyetemként szerepelt az intézmény - éppen ebből az évből látszik egy fotón szintén az egyetem központi, rektori épülete.
A változás nem csupán egy névváltoztatás volt, mivel az akkori Ferencz József Tudományegyetemet áthelyezték Kolozsvárra (a második bécsi döntés után), ezért létrehoztak egy új intézményt, amit 1945-ben végül Szegedi Tudományegyetemre változtattak. De nem azóta hívják így az egyetemet, ugyanis ezután következett a JATE-s időszak majd 40 évig. A következő fotó az egyetem Természettudományi és Informatikai Karáról 1955-ből való:
A névadó költő, József Attila nevét - aki maga is tanult az intézményben - viselte az egyetem egészen 2000-ig, amíg újra nem Szegedi Tudományegyetem lett. A JATE mozaikszó azonban azóta sem merült teljesen feledésbe, a város mindmáig őrzi, fennmaradt például a népszerű JATE Klub nevén.
Az épület, amelyben Eötvös Loránd is kísérletezett: fotókon az ELTE története
Hogyan néztek ki a nagy egyetemek régen? Mi történt az épületekkel az elmúlt évtizedekben? Új cikksorozatunkban utánajárunk, hogyan jöttek létre és változtak azok az épületek, amelyekben ma is egyetemi órák zajlanak. A 20. század elejétől, közepétől mutatunk Fortepan-fotókat a magyarországi egyetemekről: ez az Eötvös Loránd Tudományegyetem története.
Ha még több egyetem történetéről szeretnétek olvasni, itt megtehetitek.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Hallgatók jönnek, hallgatók mennek, egy valaki azonban hosszú ideje biztos pont az ELTE BTK-n: Sutyi. A 20 éves cirmos otthonosan jár-kel a Trefort-kertben, jól ismeri az egyetem minden zugát, és az sem billenti ki a nyugalmából, ha falatozás közben veszik videóra.
A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.
Először ült egy asztalhoz lényegében minden érintett fél, hogy a Pázmány Campus és a Magyar Rádió lebontott épületeinek helyén maradt terület jövőjéről egyeztessenek. A campus eredeti formájában már biztosan nem épül meg, abban azonban egyetértés alakult ki, hogy a jelenlegi poros, sittes területet mielőbb rendezni kell.
Az iskolák és óvodák nagyobb szerepet kaphatnának saját pedagógusaik továbbképzésében és megszűnnének a központilag szervezett tartalmi megújító képzések. A 120 kredites, ötéves továbbképzési kötelezettség továbbra is megmaradna, de változna, hogyan lehet teljesíteni. A kormány terve szerint az intézmények saját belső képzéseket is szervezhetnének.
@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu
Az 50 ezer forintos összeget húsz utalvány formájában kézbesítik az arra jogosultaknak.
Nem terhelnék tovább újabb órákkal a diákokat, az új fejlesztési területek inkább projektmunkákon vagy összevont tantárgyakon keresztül jelenhetnének meg a Nemzeti alaptantervben. Az ezzel kapcsolatos egyeztetések már meg is kezdődtek.
Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.
