Ilyen volt a Szegedi Tudományegyetem régen: fotók

Hogyan néztek ki a nagy egyetemek régen? Mi történt az épületekkel az elmúlt évtizedekben? Új cikksorozatunkban utánajárunk, hogyan jöttek létre és változtak azok az épületek, amelyekben ma is egyetemi órák zajlanak. A 20. század elejétől, közepétől mutatunk Fortepan-fotókat a magyarországi egyetemekről: ez a Szegedi Tudományegyetem története.

  • Eduline

Ahogyan sok más egyetem története, úgy a szegedié is messzire nyúlik vissza: már a 19. század közepén működtek olyan intézmények, amelyek a mai egyetemi szervezet elődeinek tekinthetők (például a tanárképzés,vagy a Jogakadémia). A következő fotó 1900 körül készült, amely az egykori Főreáltanodát ábrázolja, ami ma a Szegedi Tudományegyetem központi épülete, Szkalnitzky Antal építész tervei alapján készült 1872-ben.

Fortepan/Fődi Gábor

1921-ben nyitották meg az akkori Ferencz József Tudományegyetem első szegedi tanévét, a mai gyermekklinika helyén készültek az első épületek. Majd 1930-ban a Dóm téren lettek az egyetemnek újabb épületei. A 40-es évektől Horthy Miklós Tudományegyetemként szerepelt az intézmény - éppen ebből az évből látszik egy fotón szintén az egyetem központi, rektori épülete.

Fortepan/Somlai Tibor

A változás nem csupán egy névváltoztatás volt, mivel az akkori Ferencz József Tudományegyetemet áthelyezték Kolozsvárra (a második bécsi döntés után), ezért létrehoztak egy új intézményt, amit 1945-ben végül Szegedi Tudományegyetemre változtattak. De nem azóta hívják így az egyetemet, ugyanis ezután következett a JATE-s időszak majd 40 évig. A következő fotó az egyetem Természettudományi és Informatikai Karáról 1955-ből való:

Fortepan

A névadó költő, József Attila nevét - aki maga is tanult az intézményben - viselte az egyetem egészen 2000-ig, amíg újra nem Szegedi Tudományegyetem lett. A JATE mozaikszó azonban azóta sem merült teljesen feledésbe, a város mindmáig őrzi, fennmaradt például a népszerű JATE Klub nevén.

Az épület, amelyben Eötvös Loránd is kísérletezett: fotókon az ELTE története

Hogyan néztek ki a nagy egyetemek régen? Mi történt az épületekkel az elmúlt évtizedekben? Új cikksorozatunkban utánajárunk, hogyan jöttek létre és változtak azok az épületek, amelyekben ma is egyetemi órák zajlanak. A 20. század elejétől, közepétől mutatunk Fortepan-fotókat a magyarországi egyetemekről: ez az Eötvös Loránd Tudományegyetem története.

Ha még több egyetem történetéről szeretnétek olvasni, itt megtehetitek.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

„Szegregált iskolából nem vezet út egyetemre” – a pedagógiai kultúrában látják a fő problémát a szakértők

Nagyon ambiciózus vállalás a Tisza Párt részéről minden gyereket megtanítani értőn írni-olvasni az alsó tagozat végére, az oktatási rendszer átalakításához nemcsak szerkezeti reformokra, hanem „mentális forradalomra” is szükség lenne – többek között erről beszélgetett Lannert Judit, Nahalka István és Váradi Balázs a Qubit podcastjában.

„A pedagógusoknak levegőre van szükségük” – Lannert Judit szerint a rendszer nem engedi hibázni sem a tanárokat, sem a diákokat

A pedagógusértékelési rendszer teljesen elhibázott. Nem elég szeretni a gyerekeket, hinni is kell bennük. A magyar oktatás bebetonozza a különbségeket. Ilyen állításokat fogalmazott meg Lannert Judit abban a majdnem egyórás interjúban, amelyet Magyar Péter készített vele, miután bejelentette, hogy őt jelöli a TISZA-kormány gyermek- és oktatásügyi miniszterének.

@eduline.hu Érdekel, hogyan szerezhetsz egyszerűen két pontot a matekérettségin? A@studium_generale matekosai elárulják neked! #érettségi #érettségi2026 #fyp #szponzorálttartalom #raiffeisenbank ♬ eredeti hang - eduline.hu

Ruff Bálint a lopás történeti megítéléséről írta diplomamunkáját a Pázmányon

A leendő Miniszterelnökséget vezető miniszterről beszél mindenki, sokan nagy reményeket fűznek hozzá – többek között azért, mert rendszeresen az elszámoltatás és a jogi következmények érvényesítésének fontosságáról beszélt. Ruff Bálintot már a Pázmány Péter Katolikus Egyetem jogi karán is a lopás megítélésének kérdése foglalkoztatta.