Nektek menne mind az 5? Műveltségi kérdésekkel teszteltük a Sziget fesztiválozóit
Félretettük egy pillanatra a fesztiválhangulatot, és megnéztük, mennyire vannak képben a szigetezők irodalomból, történelemből és általános műveltségből.
Hogyan néztek ki a nagy egyetemek régen? Mi történt az épületekkel az elmúlt évtizedekben? Új cikksorozatunkban utánajárunk, hogyan jöttek létre és változtak azok az épületek, amelyekben ma is egyetemi órák zajlanak. A 20. század elejétől, közepétől mutatunk Fortepan-fotókat a magyarországi egyetemekről: ez az Eötvös Loránd Tudományegyetem története.
Az egykori ELTE valójában nem a fővárosban jött létre, Nagyszombaton (ma Szlovákia) alapította meg Pázmány Péter a Nagyszombati Jezsuita Egyetemet - mindezt a 17. században, 1635-ben. Innen indult az intézmény története, amely aztán elköltözött, de még mindig nem Pestre, hanem Budára, méghozzá a királyi palotába került. A vár trónterme lett az egyetem aulája, végül pedig - II. József által - Pesten folytatódott az egyetemi oktatás 1784-ben.
A legkorábbi fotó az egyetem Élettani Intézetéről való az 1800-as évek végéről a Fortepanon:

Ez az épület ma az ELTE Bölcsészettudományi Karán található elhanyagolt E épület, amelyet Szkalnitzky Antal tervezett, és amelyben kíséleteit végezte többek között az intézmény mai névadója, Eötvös Loránd fizikus is - derült ki az egyetemi kar történetéből. Az egyetem 1950 óta szerepel Eötvös Loránd Tudományegyetem néven, azelőtt viselte alapítója nevét is, Magyar Királyi Pázmány Péter Tudományegyetemként, de volt Budapesti Tudományegyetem, Pesti Királyi Tudományegyetem és legelső neve után Királyi Magyar Tudományegyetem is - az első fotó készültekor ez utóbbinak volt az egyetem keresztelve.
A következő képen szintén a mai BTK Astorián lévő (A) épülete látszik bal oldalon már jóval később, 1951-ből:

Az A épület a kezdetekből Ásványtani Épületként funkcionált, tervezője Weber Antal volt - addig a bölcsészkar egészen máshol, az egykori és mai Piarista Gimnázium és Rendházban működött (1953-as fotón):

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Hogyan nézett ki a Műegyetem száz éve? Fotóválogatás
Hogyan néztek ki a nagy egyetemek régen? Mi történt az épületekkel az elmúlt évtizedekben? Új cikksorozatunkban utánajárunk, hogyan jöttek létre és változtak meg azok az épületek, amelyekben ma is egyetemi órák zajlanak. A 20. század elejétől, közepétől mutatunk Fortepan-fotókat a magyarországi egyetemekről: ez a BME története.
Félretettük egy pillanatra a fesztiválhangulatot, és megnéztük, mennyire vannak képben a szigetezők irodalomból, történelemből és általános műveltségből.
A pedagógusok sztrájkjoga, az érettségizők felkészítése és a gyermekfelügyelet is előkerült a köznevelési törvény módosításának parlamenti vitájában. A Fidesz és a KDNP szerint a változtatásoknál nagyobb garanciák kellenének a diákok és a családok védelmére, miközben a pedagógus szakszervezetek korábban éppen azért kritizálták a tervezetet, mert szerintük az továbbra is túlságosan korlátozza a pedagógusok sztrájkjogát.
Kizárólag diplomások lehetnek óvónők, az óvodai nevelőket pedagógiai vagy gyógypedagógiai asszisztensként lehet alkalmazni a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) javaslata alapján, melyet a szervezet az oktatási minisztériumhoz nyújtott be.
Barcsi Tamás filozófus, jogi kari tanszékvezető egyetemi docens szerint a politikusokat „egyértelműen nem a filozófia iránti érdeklődésük vitt a doktori iskolába” és „kapcsolataik révén szereztek tudományos fokozatot”.
@eduline.hu Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.😉 #diákigazolvány #egyetem #neptun #eduline #foryou ♬ eredeti hang - eduline.hu
Mélyebben a pénztárcájukba kell nyúlniuk azoknak a családoknak, ahol szeptemberben kezdi az első osztályt a gyerek: egy friss kutatás szerint az elsősök szülei mediánértéken 100 ezer forintos iskolakezdési kiadással számolnak.
Fontos szülői szempontok maradtak ki a most elfogadott köznevelési törvénymódosításból a Szülői Hang Közösség szerint. Bár a szervezet több, az iskolák autonómiáját erősítő változást is üdvözöl, azt kifogásolják, hogy az igazgatói kinevezéseknél a pedagógusok véleményezési jogát visszaállították, a szülőkét azonban nem.
Megtartotta első ülését az Óvodai Szakmai Egyeztető Fórum, ahol többek között szóba került a rugalmas tankötelezettség bevezetése is.