Hogyan néztek ki a nagy egyetemek régen? Mi történt az épületekkel az elmúlt évtizedekben? Új cikksorozatunkban utánajárunk, hogyan jöttek létre és változtak meg azok az épületek, amelyekben ma is egyetemi órák zajlanak. A 20. század elejétől, közepétől mutatunk Fortepan-fotókat a magyarországi egyetemekről: ez a BME története.
Bár a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem története egészen a 18. századig nyúlik vissza, a mai lágymányosi campus területén csak az 1909/10-es tanévtől működik. Ekkorra készült el Hauszmann Alajos, Czigler Győző és Pecz Samu tervei alapján a központi, "K" épület. Ekkor még az egyetem nem a mai nevét viselte (Királyi József Műegyetem, majd Magyar királyi József nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemként is szerepelt), de már akkor is Műegyetemként emlegették.
Ez a fotó 1919-ben készült a Műegyetemről. A főbejáratról 1940-ből származik a legkorábbi kép a Fortepanon.
Az első világháború közvetlenül nem érintette a Műegyetem működését, a második már annál inkább: az egyetem területén is harcok dúltak, az épületekben, berendezési tárgyakban, felszerelésekben hatalmas kár keletkezett - ez a következő fotón is jól látszik 1945-ből.
A harcok végeztével 1945 áprilisában megindult a tanítás - ezzel egyidőben folyt az újjáépítés is, amely 1949-re fejeződött be. Az egyetem sokszoros bővülése miatt többször küzdöttek helyhiánnyal, de a szerencsés telekválasztás miatt nem kellett elköltözniük, bővülhettek további épületekkel. 1949-től az 1980-as évek elejéig 11 tanulmányi épület készült el az egyetemváros területén - írják az egyetem történetét feldolgozó dokumentumban.
Étterem a barakkban: a Fortepan fotógyűjteményéből előkerült fotókból kiderült: önkiszolgáló étterem is működött az egyetem központi épületének udvarán felállított barakkban. Az 1963-as fotókon jól látszik az egyetem épületéhez hozzátoldott rész, amelyben az akkori egyetemisták ebédeltek két előadás vagy gyakorlat között.
Zseniális fotók a Corvinusról: így festett az egyetem épülete 140 éve
Zseniális képeket találtunk a Budapesti Corvinus Egyetem épületéről a Fortepanon - a fotók az akkor még más funkciót betöltő Fővámpalotáról 1874 körül készültek.
Mintegy 150-180 ponttal csökkentek a ponthatárok több nappali tagozatos, állami ösztöndíjas alap-és osztatlan képzésen a 2026-os felvételin. Mutatjuk a tíz szakot, ahol legjobban estek vissza idén a pontok.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
