A világ legjobb egyetemvárosai közé választották Budapestet, egy rangsorban pedig az első helyen végzett

Nyilvánosságra hozta a világ legjobb egyetemvárosainak rangsorát a Quacquarelli Symonds (QS), a listán Budapest a 43. helyet szerezte meg. A többek között hallgatói vélemények, árak és a helyi felsőoktatási intézmények elismertsége alapján összeállított rangsor élén London, Tokió és Melbourne áll.

  • Eduline

A friss QS-rangsor első tíz helyezettje London, Tokió, Melbourne, München, Berlin, Montreal, Párizs, Zürich, Sydney és Szöul. A listát több szempont alapján állították össze: figyelembe vették például az adott város felsőoktatási intézményeinek rangsorhelyezését, az árakat, a munkaerőpiaci helyzetet. A rangsor összeállítói azonban felhasználtak egy 87 ezer hallgató és friss diplomás megkérdezésével készített kutatást is, amelyben az egyetemistákat és a nemrég végzetteket többek között az adott város kulturális és éjszakai életéről, a munkaerőpiaci lehetőségekről, az árakról, a helyiek nyitottságáról.

Budapest: ebben az alrangsorban az első

Budapest az egyetemvárosok összesített 2019-es rangsorában a 43. helyet szerezte meg, a „megfizethetőség” alapján összeállított alrangsorban azonban idén is az első helyen áll, megelőzve több ázsiai és európai egyetemvárost, például Varsót, Berlint, Brnót, Vilniust, Kijevet.

Az összesített rangsorban a környező országok egyetemvárosai közül a magyar hallgatók körében is népszerű Bécs szerezte a legjobb helyezést, a 13. helyen végzett. A cseh egyetemvárosok közül kettő jutott fel a listára, Prága a 35., Brno pedig a 60. helyen zárt, míg Lengyelországból Varsó az 51., Krakkó pedig a 104. Kijev a 118. helyet kapta meg a QS rangsorkészítőitől.

Kilenc magyar egyetem került a világ legjobb felsőoktatási intézményei közé: friss rangsor

Kilenc magyar egyetem került a kétezer legjobb felsőoktatási intézmény közé a Center for World University Rankings (CWUR) 2019/2020-as listáján - közölte a Szegedi Tudományegyetem.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.