Nyilvánosságra hozta a világ legjobb egyetemvárosainak rangsorát a Quacquarelli Symonds (QS), a listán Budapest a 43. helyet szerezte meg. A többek között hallgatói vélemények, árak és a helyi felsőoktatási intézmények elismertsége alapján összeállított rangsor élén London, Tokió és Melbourne áll.
A friss QS-rangsor első tíz helyezettje London, Tokió, Melbourne, München, Berlin, Montreal, Párizs, Zürich, Sydney és Szöul. A listát több szempont alapján állították össze: figyelembe vették például az adott város felsőoktatási intézményeinek rangsorhelyezését, az árakat, a munkaerőpiaci helyzetet. A rangsor összeállítói azonban felhasználtak egy 87 ezer hallgató és friss diplomás megkérdezésével készített kutatást is, amelyben az egyetemistákat és a nemrég végzetteket többek között az adott város kulturális és éjszakai életéről, a munkaerőpiaci lehetőségekről, az árakról, a helyiek nyitottságáról.
Budapest: ebben az alrangsorban az első
Budapest az egyetemvárosok összesített 2019-es rangsorában a 43. helyet szerezte meg, a „megfizethetőség” alapján összeállított alrangsorban azonban idén is az első helyen áll, megelőzve több ázsiai és európai egyetemvárost, például Varsót, Berlint, Brnót, Vilniust, Kijevet.
Az összesített rangsorban a környező országok egyetemvárosai közül a magyar hallgatók körében is népszerű Bécs szerezte a legjobb helyezést, a 13. helyen végzett. A cseh egyetemvárosok közül kettő jutott fel a listára, Prága a 35., Brno pedig a 60. helyen zárt, míg Lengyelországból Varsó az 51., Krakkó pedig a 104. Kijev a 118. helyet kapta meg a QS rangsorkészítőitől.
Kilenc magyar egyetem került a világ legjobb felsőoktatási intézményei közé: friss rangsor
Kilenc magyar egyetem került a kétezer legjobb felsőoktatási intézmény közé a Center for World University Rankings (CWUR) 2019/2020-as listáján - közölte a Szegedi Tudományegyetem.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
