Újra elővették a nyolcéves tervet: összevonhatják a művészeti egyetemeket?

A kormány ismét felmelegíteni készül azt az időről időre előkerülő elgondolást, amely egy vagy két nagyobb konglomerátumba tömörítené az öt művészeti egyetemet – írja a hvg.hu.

  • Eduline

A hamarosan kezdődő parlamenti ülésszakban be is nyújtanák a javaslatot. A tervek azonban nem a felsőoktatási államtitkárságon készülnek, sőt az oktatásért felelős államtitkár és a felsőoktatásért felelős helyettes államtitkár is csak pletykákból és a magyarázatot kérő rektorok telefonjaiból értesült a létezésükről – írja a hvg.hu.

A Magyar Képzőművészeti Egyetem (MKE), a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem (MOME), a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem (Zeneakadémia), a Színház és Filmművészeti Egyetem (SZFE), és a Magyar Táncművészeti Egyetem (MTE) vezetőjét szintén semmilyen formában nem vonták be az előkészítésbe.

A Zeneakadémián a hvg.hu szerint a hétre külön „válságértekezletet” hívtak össze az ügyben, miközben a miniszterelnökkel jó kapcsolatot ápoló művészeket, köztük a Magyar Művészeti Akadémia számos megbecsült tagját próbálják mozgósítani, hogy vezető kormánypárti politikusoknál - elsőként is Orbán Viktornál - lobbizzanak a Liszt Ferenc alapította, 150 éves, nemzetközi hírű intézmény önállósága mellett.

A legkönnyebb helyzetben az Emmitől várhatóan az innovációs tárcához kerülő Moholy-Nagy Művészeti Egyetem van, amelyre hasonló modellváltás várhat, mint az alapítványi fenntartásba kerülő Budapesti Corvinus Egyetemre, így feltehetően megússza az összeolvasztást.

Az öt művészeti egyetem rektora azt tervezi, hogy szóba hozzák a témát a felsőoktatási helyettes államtitkárral tartandó e heti, más témában már hetekkel korábban leszervezett találkozójukon is.

A művészeti egyetemek rektorai már 2011-ben is tiltakoztak az összevonás ellen, erről itt olvashattok:

A művészeti egyetemek rektorainak sem tetszik az összevonás terve

A felsőoktatási törvény új koncepciójával kapcsolatban szerdán került szóba több sajtóorgánumban a művészeti felsőoktatási intézmények integrációja. Pénzügyi előnye bizonytalan kimenetelű, szakmailag, mivel rendkívül különböző hagyományokról, képzési struktúrákról és formákról van szó, nem indokolt - áll Batta Andrásnak, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem rektorának Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszterhez írt levelében.

 

Hozzászólások

„Nem a betűkkel kellene kezdeni az olvasást” – Fóti Péter szerint a gyerekek nem úgy tanulnak, ahogy az iskola tanítja őket

Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg. Szerinte az olvasás, az írás és a matematika tanításában az összefüggések megértésének kellene megelőznie a részek elemzését, ami az alsós pedagógia gyökeres átalakítását is szükségessé teszi. Vélemény.

Nyolcszáznál is több kiadvány érkezett a kormány tankönyvpályázatára, a minisztérium a 45 milliárdos szerződést is felülvizsgálta

A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.

Bérrendezést és rendszeres érdekegyeztetést kérnek a bölcsődei dolgozók – megkezdődtek a tárgyalások a minisztériummal

Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.