A felsőoktatási törvény új koncepciójával kapcsolatban szerdán került szóba több sajtóorgánumban a művészeti felsőoktatási intézmények integrációja. Pénzügyi előnye bizonytalan kimenetelű, szakmailag, mivel rendkívül különböző hagyományokról, képzési struktúrákról és formákról van szó, nem indokolt - áll Batta Andrásnak, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem rektorának Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszterhez írt levelében.
Batta András, aki egyben a Művészeti Egyetemek Rektori Székének (MERSZ) soros elnöke is, meggyőződése, hogy a magyar felsőoktatás és kultúra jobban jár a művészeti műhelyek autonómiájának megtartásával. A jövő héten egyébként találkoznak az öt érintett intézmény rektorai, a MERSZ tagjai.
Kőnig Frigyes, a Magyar Képzőművészeti Egyetem (MKE) rektora az MTI kérdése elmondta, csak a sajtóból értesült arról, hogy összevonnák a művészeti egyetemeket. "A szaktárca eddig nem közölt részleteket, fél éve ugyan elhangzott, hogy ami jól működik, abba nem kell belepiszkálni, de takarékosságra hivatkozva dönthetnek másképp is az illetékesek" - jegyezte meg. Hozzátéve: 2002-ben már volt hasonló gondolat, de kiderült, hogy ez a lépés nem hozna semmiféle megtakarítást.
Az MKE azon kevés egyetemek közé tartozik, amelyik gazdaságilag is rendben van, pedig 157 millió forintot vontak el tőlük. Az MKE nem fizetős intézmény, kilencszeres a túljelentkezés, de négy fázisos a felvételi, és a fölvettek már valamilyen előképzettséggel rendelkeznek. Remélik, a 140 éves intézmény önálló marad, mert a képzőművészet autonóm műfaj, az egyetem a képzés egyetlen helye - hangsúlyozta a rektor.
Ascher Tamás, a Színház- és Filmművészeti Egyetem rektora az MTI-nek úgy fogalmazott: az összevonásról konkrétumokat nem tud, a részletekről még senki nem tájékoztatta. Megjegyezte: az elgondolás nem új, például Finnországban is történt a közelmúltban hasonló átalakítás. Hozzátette: minden azon múlik, hogy az összevonás valójában mit jelent.
Szakály György, a Magyar Táncművészeti Főiskola rektor-helyettese nem találja reális elképzelésnek az integrációt. Nincs hitelt érdemlő értesülése, abban bízik, ha valamiféle racionalizálásra sor kerül, azt alaposan átgondolják. "Nem vetélkedhetünk egymással, abban, hogy spicc-cipőre, márványra vagy kottára legyen pénz. Nem lehet a 10 éves balett növendéket a 30 éves szobrász hallgatóval egy kollégiumba zárni."
Az egyetemmé válás előtt álló főiskolától 112 millió forintot zároltak, nehezen élnek, 6 éve nem emeltek fizetést. "Nincs adósságunk, további megszorítást nem lennénk képesek elviselni, jó hírű képzésünk fejlesztése megrekedne" - emelte ki Szakály György, akit nemrég a főiskola szenátusa rektori posztra jelölt.
„A Moholy-Nagy Művészeti Egyetem vezetősége jelenleg várakozó állásponton van a hivatalos, részletes információkig" – közölte az intézmény kommunikációs igazgatója pénteken az MTI-vel, hozzátéve: nem akarnak találgatásokba bocsátkozni.
Batta András, a Nemzeti Erőforrás Minisztériumba küldött levelében külön felhívja a figyelmet: "...a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem (Zeneakadémia) sajátos helyzetét hangsúlyozom, s az ebből következő alternatív megoldás megfontolását vetem fel."
Az intézmény hungaricum, egyben nemzetközi érték is. Alapítója, egykori és mai világhírű növendékei révén a nemzetközi zenei élet utánpótlásának egyik legjelentősebb európai fellegváraként tartják számon.
"Ezt erősíti meg az Európai Unió által 90 százalékban finanszírozott, jelenleg futó, és a következő két évben óriási sikerrel kecsegtető, mintegy 11 milliárd forintos fejlesztési-építkezési projekt, mellyel a magyar állam erkölcsi és jogi kötelezettséget vállalt. A projekt sokatmondó címe: "Liszt Ferenc Zeneakadémiája, az európai zenei felsőoktatás megújuló központja Budapesten" - emeli ki a rektor.
Batta András rámutatott: országos érdek, hogy a Liszt Akadémia kapjon egy sajátos, a nemzeti intézmények rangjának megfelelő státuszt, amely tekintettel van a képzés és a kulturális szolgáltatás kettősségére, az intézmény kivételes hagyományaira, művészeti műhely-jellegére, az egyetemekétől eltérő, de nem kevésbé minőségi értékeire.
MTI
Hallgatók jönnek, hallgatók mennek, egy valaki azonban hosszú ideje biztos pont az ELTE BTK-n: Sutyi. A 20 éves cirmos otthonosan jár-kel a Trefort-kertben, jól ismeri az egyetem minden zugát, és az sem billenti ki a nyugalmából, ha falatozás közben veszik videóra.
A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.
Először ült egy asztalhoz lényegében minden érintett fél, hogy a Pázmány Campus és a Magyar Rádió lebontott épületeinek helyén maradt terület jövőjéről egyeztessenek. A campus eredeti formájában már biztosan nem épül meg, abban azonban egyetértés alakult ki, hogy a jelenlegi poros, sittes területet mielőbb rendezni kell.
Az iskolák és óvodák nagyobb szerepet kaphatnának saját pedagógusaik továbbképzésében és megszűnnének a központilag szervezett tartalmi megújító képzések. A 120 kredites, ötéves továbbképzési kötelezettség továbbra is megmaradna, de változna, hogyan lehet teljesíteni. A kormány terve szerint az intézmények saját belső képzéseket is szervezhetnének.
@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu
Az 50 ezer forintos összeget húsz utalvány formájában kézbesítik az arra jogosultaknak.
Nem terhelnék tovább újabb órákkal a diákokat, az új fejlesztési területek inkább projektmunkákon vagy összevont tantárgyakon keresztül jelenhetnének meg a Nemzeti alaptantervben. Az ezzel kapcsolatos egyeztetések már meg is kezdődtek.
Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.
