Az ország legjobb orvosi egyetemét is elkaszálhatja a Hoffmann-terv?

Nehéz évekre számíthatnak az állami egyetemek és főiskolák rektorai: a felsőoktatási tervezet egyik eleme kapásból öt intézmény működését sodorná veszélybe, többek között a nemzetközileg is elismert Semmelweis Egyetemét.

  • Eduline

Legalább nyolc karon kell képzéseket indítani – ez az egyik feltétele a tudományegyetemmé alakulásnak a felsőoktatási törvény legfrissebb, szerkesztőségünk birtokába jutott változata alapján. Az új szabálynak az öt jelenlegi „kutató-elitegyetem” (a címet 2010 áprilisában még a Hiller-tárca osztotta ki) közül is csupán négy felel meg, az orvosi-egészségügyi szakok rangsorának élén álló Semmelweis Egyetemet ugyanis „mindössze” hat kar alkotja. Kerestük a Semmelweis Egyetemet is, egyelőre azonban nem kommentálták az államtitkárság tervét.

A Semmelweis Egyetem. Bajba kerülhetnek, mert csak hat karból áll az intézmény
Túry Gergely

Nehéz helyzetben van a Budapesti Corvinus Egyetem is: bár ebben a szemeszterben még hét karon folyik oktatás, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem létrehozásával a Közigazgatás-tudományi Kart elveszíti az intézmény, így 2012-től kettővel kevesebb működik majd az előírtnál.

Bajba kerülhet a kaposvári, a győri, a veszprémi és a jelenlegi formájában mindössze egy éve működő Óbudai Egyetem is – Kaposváron négy, a többi említett intézményben öt karon tanulnak a hallgatók. Ezek – a kormány által jóváhagyott felsőoktatási koncepció alapján – átmenetileg egyetemek maradhatnak, később főiskolává vagy tudományegyetemmé alakulhatnak, a rosszabb verzió szerint integrálódhatnak, magánkézbe kerülhetnek vagy megszűnhetnek.

Vége az állami támogatásnak, ha túl kevés a hallgató

Az oktatási államtitkárság nemcsak a támogatott férőhelyek számának csökkentésével befolyásolná az intézmények működését, de akár működési formájukat is átalakítaná. A tervezet szerint ugyanis csak azokat az intézményeket ismeri el a nemzeti felsőoktatási rendszer (NFR) részeként, amelyben a hallgatók legalább 51 százaléka államilag finanszírozott képzésben vesz részt.

Fazekas István

Az Origo úgy tudja, a modellszámítás táblázata alapján azonban például a Budapesti Gazdasági Főiskolán és a Corvinuson is ötven százalék alá zuhanna az ilyen hallgatók aránya, vagyis ha továbbra is az állami intézmények körében akarnak maradni, nem maradna előttük más út, mint hogy összeolvadjanak más, a feltételeknek megfelelő egyetemmel vagy főiskolával, hogy átalakítsák képzési rendszerüket vagy magánintézménnyé alakuljanak. Hány szakon szűnne meg az államilag finanszírozott képzés? Összefoglalónkat itt olvashatod el.

eduline

Hozzászólások

Egy hónap alatt több mint ötszázzal nőtt a betöltetlen tanári állások száma, matektanárból a legnagyobb a hiány

Az iskolák már a szeptemberi tanévkezdésre készülnek, ezért jelentősen megnőtt a betöltetlen tanári állások száma: a Közszolgállás portálon már több mint 1200 hirdetés szerepel. A legtöbb intézmény matematikatanárt keres, de angol-, magyar-, testnevelés- és digitális kultúra szakos pedagógusokból is jelentős a hiány. A hirdetések alapján az is látszik, hogy sok iskola már nem ragaszkodik egy konkrét szakpárhoz, hanem a második szak tekintetében is rugalmasabb feltételeket szab a jelentkezőknek.

Nyolcszáznál is több kiadvány érkezett a kormány tankönyvpályázatára, a minisztérium a 45 milliárdos szerződést is felülvizsgálta

A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.

Bérrendezést és rendszeres érdekegyeztetést kérnek a bölcsődei dolgozók – megkezdődtek a tárgyalások a minisztériummal

Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.