Az ország legjobb orvosi egyetemét is elkaszálhatja a Hoffmann-terv?

Nehéz évekre számíthatnak az állami egyetemek és főiskolák rektorai: a felsőoktatási tervezet egyik eleme kapásból öt intézmény működését sodorná veszélybe, többek között a nemzetközileg is elismert Semmelweis Egyetemét.

  • Eduline

Legalább nyolc karon kell képzéseket indítani – ez az egyik feltétele a tudományegyetemmé alakulásnak a felsőoktatási törvény legfrissebb, szerkesztőségünk birtokába jutott változata alapján. Az új szabálynak az öt jelenlegi „kutató-elitegyetem” (a címet 2010 áprilisában még a Hiller-tárca osztotta ki) közül is csupán négy felel meg, az orvosi-egészségügyi szakok rangsorának élén álló Semmelweis Egyetemet ugyanis „mindössze” hat kar alkotja. Kerestük a Semmelweis Egyetemet is, egyelőre azonban nem kommentálták az államtitkárság tervét.

A Semmelweis Egyetem. Bajba kerülhetnek, mert csak hat karból áll az intézmény
Túry Gergely

Nehéz helyzetben van a Budapesti Corvinus Egyetem is: bár ebben a szemeszterben még hét karon folyik oktatás, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem létrehozásával a Közigazgatás-tudományi Kart elveszíti az intézmény, így 2012-től kettővel kevesebb működik majd az előírtnál.

Bajba kerülhet a kaposvári, a győri, a veszprémi és a jelenlegi formájában mindössze egy éve működő Óbudai Egyetem is – Kaposváron négy, a többi említett intézményben öt karon tanulnak a hallgatók. Ezek – a kormány által jóváhagyott felsőoktatási koncepció alapján – átmenetileg egyetemek maradhatnak, később főiskolává vagy tudományegyetemmé alakulhatnak, a rosszabb verzió szerint integrálódhatnak, magánkézbe kerülhetnek vagy megszűnhetnek.

Vége az állami támogatásnak, ha túl kevés a hallgató

Az oktatási államtitkárság nemcsak a támogatott férőhelyek számának csökkentésével befolyásolná az intézmények működését, de akár működési formájukat is átalakítaná. A tervezet szerint ugyanis csak azokat az intézményeket ismeri el a nemzeti felsőoktatási rendszer (NFR) részeként, amelyben a hallgatók legalább 51 százaléka államilag finanszírozott képzésben vesz részt.

Fazekas István

Az Origo úgy tudja, a modellszámítás táblázata alapján azonban például a Budapesti Gazdasági Főiskolán és a Corvinuson is ötven százalék alá zuhanna az ilyen hallgatók aránya, vagyis ha továbbra is az állami intézmények körében akarnak maradni, nem maradna előttük más út, mint hogy összeolvadjanak más, a feltételeknek megfelelő egyetemmel vagy főiskolával, hogy átalakítsák képzési rendszerüket vagy magánintézménnyé alakuljanak. Hány szakon szűnne meg az államilag finanszírozott képzés? Összefoglalónkat itt olvashatod el.

eduline

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.