Nehéz évekre számíthatnak az állami egyetemek és főiskolák rektorai: a felsőoktatási tervezet egyik eleme kapásból öt intézmény működését sodorná veszélybe, többek között a nemzetközileg is elismert Semmelweis Egyetemét.
Legalább nyolc karon kell képzéseket indítani – ez az egyik feltétele a tudományegyetemmé alakulásnak a felsőoktatási törvény legfrissebb, szerkesztőségünk birtokába jutott változata alapján. Az új szabálynak az öt jelenlegi „kutató-elitegyetem” (a címet 2010 áprilisában még a Hiller-tárca osztotta ki) közül is csupán négy felel meg, az orvosi-egészségügyi szakok rangsorának élén álló Semmelweis Egyetemet ugyanis „mindössze” hat kar alkotja. Kerestük a Semmelweis Egyetemet is, egyelőre azonban nem kommentálták az államtitkárság tervét.
Nehéz helyzetben van a Budapesti Corvinus Egyetem is: bár ebben a szemeszterben még hét karon folyik oktatás, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem létrehozásával a Közigazgatás-tudományi Kart elveszíti az intézmény, így 2012-től kettővel kevesebb működik majd az előírtnál.
Bajba kerülhet a kaposvári, a győri, a veszprémi és a jelenlegi formájában mindössze egy éve működő Óbudai Egyetem is – Kaposváron négy, a többi említett intézményben öt karon tanulnak a hallgatók. Ezek – a kormány által jóváhagyott felsőoktatási koncepció alapján – átmenetileg egyetemek maradhatnak, később főiskolává vagy tudományegyetemmé alakulhatnak, a rosszabb verzió szerint integrálódhatnak, magánkézbe kerülhetnek vagy megszűnhetnek.Vége az állami támogatásnak, ha túl kevés a hallgatóAz oktatási államtitkárság nemcsak a támogatott férőhelyek számának csökkentésével befolyásolná az intézmények működését, de akár működési formájukat is átalakítaná. A tervezet szerint ugyanis csak azokat az intézményeket ismeri el a nemzeti felsőoktatási rendszer (NFR) részeként, amelyben a hallgatók legalább 51 százaléka államilag finanszírozott képzésben vesz részt.
Az Origo úgy tudja, a modellszámítás táblázata alapján azonban például a Budapesti Gazdasági Főiskolán és a Corvinuson is ötven százalék alá zuhanna az ilyen hallgatók aránya, vagyis ha továbbra is az állami intézmények körében akarnak maradni, nem maradna előttük más út, mint hogy összeolvadjanak más, a feltételeknek megfelelő egyetemmel vagy főiskolával, hogy átalakítsák képzési rendszerüket vagy magánintézménnyé alakuljanak. Hány szakon szűnne meg az államilag finanszírozott képzés? Összefoglalónkat itt olvashatod el.
eduline
Hiába nőtt idén látványosan a gyógypedagógia szak iránti érdeklődés, a felvételizők többsége nem klasszikus egyetemistalétre készül, hiszen háromból ketten levelező képzésre adták le a jelentkezésüket.
A miniszterelnöki biztos szerint soha nem látott stabilitást építettek és újra vonzóvá tették a pedagóguspályát.
Hiába nő évről évre az óvodapedagógus képzésekre jelentkezők száma, a szakemberhiány továbbra is jelentős: a Pedagógusok Szakszervezete szerint több ezer óvodapedagógus hiányzik a rendszerből, amit az emelkedő felvételi számok egyelőre csak részben tudnak ellensúlyozni.
Az idei felsőoktatási felvételin mintegy 35 ezer 30 évnél idősebb jelentkező szeretne bejutni egyetemre, főiskolára.
A lista élén főként művészeti és kreatív alapképzések állnak, ahol a pályakezdők bére sokszor még a bruttó 300 ezer forintot sem éri el – a jelentkezések számán ez azonban nem feltétlenül látszik meg.
A kollégiumi férőhelyhiány és az égbe szökő albérletárak mellett egyre több egyetemista vállal munkát a nappali képzés mellett is. Sokan nemcsak heti pár órát vállalnak, hanem gyakorlatilag egy második állást visznek az egyetem mellett – ennek pedig komoly ára van. Eltűnik a szabadidő, kimaradnak a közösségi élmények és egyre inkább háttérbe szorul az egyetemi élet.
A legokosabb fizikusok, matematikusok, biológusok az alacsony ösztöndíj miatt vagy külföldre mennek vagy pedig munkába állnak - írta Németh Hanna, a Hannamatek oldal készítője.
