Nehéz évekre számíthatnak az állami egyetemek és főiskolák rektorai: a felsőoktatási tervezet egyik eleme kapásból öt intézmény működését sodorná veszélybe, többek között a nemzetközileg is elismert Semmelweis Egyetemét.
Legalább nyolc karon kell képzéseket indítani – ez az egyik feltétele a tudományegyetemmé alakulásnak a felsőoktatási törvény legfrissebb, szerkesztőségünk birtokába jutott változata alapján. Az új szabálynak az öt jelenlegi „kutató-elitegyetem” (a címet 2010 áprilisában még a Hiller-tárca osztotta ki) közül is csupán négy felel meg, az orvosi-egészségügyi szakok rangsorának élén álló Semmelweis Egyetemet ugyanis „mindössze” hat kar alkotja. Kerestük a Semmelweis Egyetemet is, egyelőre azonban nem kommentálták az államtitkárság tervét.
Nehéz helyzetben van a Budapesti Corvinus Egyetem is: bár ebben a szemeszterben még hét karon folyik oktatás, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem létrehozásával a Közigazgatás-tudományi Kart elveszíti az intézmény, így 2012-től kettővel kevesebb működik majd az előírtnál.
Bajba kerülhet a kaposvári, a győri, a veszprémi és a jelenlegi formájában mindössze egy éve működő Óbudai Egyetem is – Kaposváron négy, a többi említett intézményben öt karon tanulnak a hallgatók. Ezek – a kormány által jóváhagyott felsőoktatási koncepció alapján – átmenetileg egyetemek maradhatnak, később főiskolává vagy tudományegyetemmé alakulhatnak, a rosszabb verzió szerint integrálódhatnak, magánkézbe kerülhetnek vagy megszűnhetnek.Vége az állami támogatásnak, ha túl kevés a hallgatóAz oktatási államtitkárság nemcsak a támogatott férőhelyek számának csökkentésével befolyásolná az intézmények működését, de akár működési formájukat is átalakítaná. A tervezet szerint ugyanis csak azokat az intézményeket ismeri el a nemzeti felsőoktatási rendszer (NFR) részeként, amelyben a hallgatók legalább 51 százaléka államilag finanszírozott képzésben vesz részt.
Az Origo úgy tudja, a modellszámítás táblázata alapján azonban például a Budapesti Gazdasági Főiskolán és a Corvinuson is ötven százalék alá zuhanna az ilyen hallgatók aránya, vagyis ha továbbra is az állami intézmények körében akarnak maradni, nem maradna előttük más út, mint hogy összeolvadjanak más, a feltételeknek megfelelő egyetemmel vagy főiskolával, hogy átalakítsák képzési rendszerüket vagy magánintézménnyé alakuljanak. Hány szakon szűnne meg az államilag finanszírozott képzés? Összefoglalónkat itt olvashatod el.
eduline
Több olyan egyetem is van, ahol 200-300 állami ösztöndíjas helyet meghirdettek a pótfelvételin, melyre augusztus 7-ig jelentkezhetnek azok, akiket az általános eljárásban sehova sem vettek fel vagy nem is adták be a jelentkezésüket. Mutatjuk a képzésterületi listákat.
A legtöbb intézményben nem megoldott a hűtés.
„Kevesebb felesleges adminisztráció. Több bizalom. Több beleszólási lehetőség a diákoknak. Erősebb iskolai közösségek„ – mondta el az oktatási és gyermekügyi miniszter az új tanév kapcsán.
Több mint 200-zal nőtt a betöltetlen tanítói pozíciók száma a júniusi számokhoz képest.
A petíciót kezdeményező szerint a levelező képzésben tanulók jelentős része teljes munkaidő mellett, családot nevelve vagy más kötelezettségek mellett végzi tanulmányait, miközben rendszeresen kell utazniuk konzultációkra, vizsgákra, kötelező jelenléti órákra, laborfoglalkozásokra és szakmai gyakorlatokra is. Ezért kéri arra a kormányzatot, hogy gondolja újra a szabályozást.
Összegyűjtöttük, hogy milyen zenei és nemzenei programok miatt lehet érdemes kilátogatni a 2026-os Sziget Fesztiválra!
Az uniós finanszírozású projektben zenei és terápiás foglalkozásokat szerveznek, fejlesztőhelyiségeket alakítanak ki, valamint egy akadálymentesített elektromos kisbuszt is beszereznek a gyerekek szállítására.
Ha valaki állami finanszírozási formájú képzésre nyer felvételt, nem jelenti azt, hogy tanulmányai végéig automatikusan ebben a finanszírozási formában is marad.
