Megvan, ki lesz a Tisza oktatási minisztere
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Az MSZP elnöke szerint a kormány a felsőoktatásban tervezett intézkedéseivel, "a tandíj bevezetésével" újabb választási ígéretét szegi meg, és ismét a jómódúaknak kedvez a kiskeretűek rovására.
Mesterházy Attila közleményében azt írta: a kormány a nehéz helyzetben lévő családok gyermekei előtt bezárná az egyetemek, főiskolák kapuit, terveinek megvalósulása pedig felsőoktatási intézmények ellehetetlenülését okozná. Felszólította a kabinetet, hogy tisztázza a felsőoktatás átalakításával kapcsolatos álláspontját, illetve hogy - eleget téve az MSZP javaslatának - hívjon össze oktatási kerekasztalt.
A szocialista párt elnök-frakcióvezetője kifejtette: nem volt még olyan magyar kormány, amely a hallgatókkal fizettette volna meg képzésük teljes költségét. "Az ellenzékben még ingyenes első diplomát ígérő Fidesz ma azt tervezi, hogy megfelezi a felsőoktatási intézmények által kiművelt magyar fiatalok számát és a hátrányosabb helyzetű fiatalok elől elzárja a legnépszerűbb szakok jelentős részét" - közölte. Véleménye szerint a Fidesz-frakció döntő hányada, ideértve a miniszterelnököt, nem rendelkezhetne jogi és közgazdasági diplomával, ha annak idején az általuk most javasolt rendszer lett volna érvényben. Mesterházy Attila az ügyben írásbeli választ igénylő kérdéssel fordult Orbán Viktor kormányfőhöz, megjegyezve, hogy hírek szerint a felsőoktatás átalakításának koncepcióján az oktatási államtitkárság és a nemzetgazdasági minisztérium is dolgozik. Az MSZP elnöke rákérdezett, hogy a kormány nyilvánosságra hozza-e a Matolcsy György vezette tárca modellszámításait tartalmazó dokumentumot, illetve arra is, a miniszterelnök milyen feladatot szabott a minisztériumnak abból a szempontból, hogy a felsőoktatás átalakításának mekkora költségvetési megtakarítással kell járnia. Az Origo.hu egy birtokába került dokumentumra hivatkozva hétfőn arról írt: radikálisan csökkentené a felsőoktatásban tanulók számát, jogászok és közgazdászok képzésére pedig egyáltalán nem adna állami forrást az oktatási államtitkárság. A hírportál birtokába került koncepció alapján a kormány 25 ezerre csökkentené 2014-ig az államilag finanszírozott felsőoktatási helyek számát a jelenlegi 53 ezerről. A cikkben megjelentek szerint az oktatási államtitkárság számítása csak három területen - a pedagógus, az orvos és a közszolgálati képzésben - fizetné minden diák képzését, míg a természettudományos, mérnöki és informatikus felsőoktatási helyek 50 százaléka működhetne állami finanszírozással, a jelentkezési népszerűségi listákat évek óta vezető közgazdász, turizmus-vendéglátás, jogász és kommunikációs képzésre viszont egyáltalán nem adna támogatást. A gazdasági tárca három számítást készített, ezek minden képzésben hagynának államilag támogatott helyeket - olvasható az Origo.hu írásában.MTI
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Történelem az irodalomban, költői hitvallás Babits költészetében – többek között ilyen témák is szerepeltek az érettségin magyarból az esszék között az elmúlt években. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a magyarérettségi pontozásáról, a műértelmezésről és az esszéfeladatról.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Szalai Zoltán ma állománygyűlést hívott össze, mert sok dolgozó érdeklődött, hogy mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.
Az alsó tagozat végén a diákok mintegy 45 százaléka nem éri el a második képességszintet, vagyis lényegében funkcionális analfabéta a 2025-ös kompetenciamérés eredményei szerint.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.