Elfogadta a kormány az új felsőoktatási törvény koncepcióját, kodifikált változata a tervek szerint a hónap végéig elkészül - mondta el a felsőoktatási helyettes államtitkár szerdán.
Dux László a várható menetrendről közölte: a törvény szövegezése zajlik, a szükséges egyeztetések után ismét a kormány elé kerül a javaslat, és ezután nyújtják be az Országgyűlésnek.
Hozzátette: az a távlati cél, hogy a többkarú, nemzetközi színvonalú és méretű egyetemek tudományegyetemként működjenek, ahol pedig a helyi, regionális igényeket kielégítő képzés folyik, ott inkább főiskolai, illetve az átmeneti időszakban egyetemi besorolásban működnének az intézmények. Az elfogadott koncepciónak nem célja közvetlenül az intézmények összevonása, megszüntetése - mondta.Ott, ahol a helyi, regionális igényeket kielégítő képzés folyik, inkább főiskolai, illetve az átmeneti időszakban egyetemi besorolásban működnének az intézmények. Ezután vagy tudományegyetemmé minősülnének, vagy integrálódnának, vagy főiskolává válnának. A Budapesti Corvinus Egyetem jövőjével kapcsolatban azt mondta: az elfogadott koncepciónak nem célja közvetlenül az intézmények összevonása, megszüntetése. Az átalakulásba beleférhet - akár a Corvinus, akár más intézmény esetében - az integráció is, ahogy ez már 2000-ben is lezajlott - jelezte.
Eldöntötték: szerződést kötnek a hallgatókkal
Az elfogadott koncepció rögzíti, hogy az államilag finanszírozott képzésben részt vevő hallgatókkal egyfajta szerződést köt a magyar állam, hogy végzésük után meghatározott ideig Magyarországon dolgoznak, ellenkező esetben vissza kellene fizetniük a képzés költségét. Ennek időtartamát nem határozták meg, Dux László azt mondta, hogy ez szakmánként vagy a nem Magyarországon végzett munka jellegétől függően is változhatna. A nemzetközi tapasztalatszerzést, tanulmányokat semmiképpen nem kívánják akadályozni - hangsúlyozta, kiemelve: az a cél, hogy a tudás ésszerű időn belül Magyarország gazdaságát, társadalmát szolgálja. Az utólagos tandíjról szóló összefoglaló cikkünket itt olvashatod el. A korábban napvilágot látott koncepcióban sem szerepelt konkrét időtartam. Azt írták, hogy az állami támogatás fejében a végzés után meghatározott időtartamon belül, meghatározott ideig Magyarországon kell dolgozni. Példaként 10 éven belül 7 évet, 20 éven belül 15 évet említettek, s ennek nem teljesülése esetén a szerződés alapján az állami ösztöndíj formájában felvett, és a képzés ellenértékeként a felsőoktatási intézménynek a képzésért befizetett összeget visszatéríteni lenne köteles a diák. A finanszírozás mikéntjét még nem fixálták - jelezte a helyettes államtitkár arra a felvetésre, miszerint korábban az szerepelt a koncepcióban, hogy a jelenlegi 50 százalékos képzési támogatás, 25 százalékos tudományos és 25 százalékos fenntartói normatíva elosztást tartalmazó finanszírozási szerkezetet a 70 százalékos fenntartói, 15 százalékos képzési és 15 százalékos tudományos célú támogatás elosztást tartalmazó finanszírozási modell váltaná fel. A finanszírozás jelenlegi elvei jelentősen megváltoznak - hangsúlyozta, hozzátéve: "nem annyira a hallgatók által preferált szakokra, nem fejkvóta alapú finanszírozás történne", hanem az állami felelősségvállalás fokozott megjelenése várható. A felsőoktatási keretszámokról azt mondta, hogy várhatóan a műszaki, természettudományos és informatikai képzésben emelkedő keretszámokat határoznak meg. A konkrét elosztást azonban kormányrendelet rögzíti majd, ennek jogi kereteit adja meg a törvény.MTI
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.
Ha kíváncsiak vagytok, hány pontos lett az idei kompetenciamérésetek matekból vagy szövegértésből, akkor mutatjuk, hol érhetitek el a pontszámaitokat.
Urna, szavazólap, strigulák - még a szülési szabadságon lévő kollégák is anonim véleményezhették az iskolaigazgató-választáson induló jelöltetek a szentesi Koszta József Általános Iskolában. A tantestület korábban több lehetséges fórumon és írásban jelezte az igazgatónővel kapcsolatos panaszait.
A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
