Elfogadta a kormány az új felsőoktatási törvény koncepcióját, kodifikált változata a tervek szerint a hónap végéig elkészül - mondta el a felsőoktatási helyettes államtitkár szerdán.
Dux László a várható menetrendről közölte: a törvény szövegezése zajlik, a szükséges egyeztetések után ismét a kormány elé kerül a javaslat, és ezután nyújtják be az Országgyűlésnek.
Hozzátette: az a távlati cél, hogy a többkarú, nemzetközi színvonalú és méretű egyetemek tudományegyetemként működjenek, ahol pedig a helyi, regionális igényeket kielégítő képzés folyik, ott inkább főiskolai, illetve az átmeneti időszakban egyetemi besorolásban működnének az intézmények. Az elfogadott koncepciónak nem célja közvetlenül az intézmények összevonása, megszüntetése - mondta.Ott, ahol a helyi, regionális igényeket kielégítő képzés folyik, inkább főiskolai, illetve az átmeneti időszakban egyetemi besorolásban működnének az intézmények. Ezután vagy tudományegyetemmé minősülnének, vagy integrálódnának, vagy főiskolává válnának. A Budapesti Corvinus Egyetem jövőjével kapcsolatban azt mondta: az elfogadott koncepciónak nem célja közvetlenül az intézmények összevonása, megszüntetése. Az átalakulásba beleférhet - akár a Corvinus, akár más intézmény esetében - az integráció is, ahogy ez már 2000-ben is lezajlott - jelezte.
Eldöntötték: szerződést kötnek a hallgatókkal
Az elfogadott koncepció rögzíti, hogy az államilag finanszírozott képzésben részt vevő hallgatókkal egyfajta szerződést köt a magyar állam, hogy végzésük után meghatározott ideig Magyarországon dolgoznak, ellenkező esetben vissza kellene fizetniük a képzés költségét. Ennek időtartamát nem határozták meg, Dux László azt mondta, hogy ez szakmánként vagy a nem Magyarországon végzett munka jellegétől függően is változhatna. A nemzetközi tapasztalatszerzést, tanulmányokat semmiképpen nem kívánják akadályozni - hangsúlyozta, kiemelve: az a cél, hogy a tudás ésszerű időn belül Magyarország gazdaságát, társadalmát szolgálja. Az utólagos tandíjról szóló összefoglaló cikkünket itt olvashatod el. A korábban napvilágot látott koncepcióban sem szerepelt konkrét időtartam. Azt írták, hogy az állami támogatás fejében a végzés után meghatározott időtartamon belül, meghatározott ideig Magyarországon kell dolgozni. Példaként 10 éven belül 7 évet, 20 éven belül 15 évet említettek, s ennek nem teljesülése esetén a szerződés alapján az állami ösztöndíj formájában felvett, és a képzés ellenértékeként a felsőoktatási intézménynek a képzésért befizetett összeget visszatéríteni lenne köteles a diák. A finanszírozás mikéntjét még nem fixálták - jelezte a helyettes államtitkár arra a felvetésre, miszerint korábban az szerepelt a koncepcióban, hogy a jelenlegi 50 százalékos képzési támogatás, 25 százalékos tudományos és 25 százalékos fenntartói normatíva elosztást tartalmazó finanszírozási szerkezetet a 70 százalékos fenntartói, 15 százalékos képzési és 15 százalékos tudományos célú támogatás elosztást tartalmazó finanszírozási modell váltaná fel. A finanszírozás jelenlegi elvei jelentősen megváltoznak - hangsúlyozta, hozzátéve: "nem annyira a hallgatók által preferált szakokra, nem fejkvóta alapú finanszírozás történne", hanem az állami felelősségvállalás fokozott megjelenése várható. A felsőoktatási keretszámokról azt mondta, hogy várhatóan a műszaki, természettudományos és informatikai képzésben emelkedő keretszámokat határoznak meg. A konkrét elosztást azonban kormányrendelet rögzíti majd, ennek jogi kereteit adja meg a törvény.MTI
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
