Elfogadta a kormány az új felsőoktatási törvény koncepcióját, kodifikált változata a tervek szerint a hónap végéig elkészül - mondta el a felsőoktatási helyettes államtitkár szerdán.
Dux László a várható menetrendről közölte: a törvény szövegezése zajlik, a szükséges egyeztetések után ismét a kormány elé kerül a javaslat, és ezután nyújtják be az Országgyűlésnek.
Hozzátette: az a távlati cél, hogy a többkarú, nemzetközi színvonalú és méretű egyetemek tudományegyetemként működjenek, ahol pedig a helyi, regionális igényeket kielégítő képzés folyik, ott inkább főiskolai, illetve az átmeneti időszakban egyetemi besorolásban működnének az intézmények. Az elfogadott koncepciónak nem célja közvetlenül az intézmények összevonása, megszüntetése - mondta.Ott, ahol a helyi, regionális igényeket kielégítő képzés folyik, inkább főiskolai, illetve az átmeneti időszakban egyetemi besorolásban működnének az intézmények. Ezután vagy tudományegyetemmé minősülnének, vagy integrálódnának, vagy főiskolává válnának. A Budapesti Corvinus Egyetem jövőjével kapcsolatban azt mondta: az elfogadott koncepciónak nem célja közvetlenül az intézmények összevonása, megszüntetése. Az átalakulásba beleférhet - akár a Corvinus, akár más intézmény esetében - az integráció is, ahogy ez már 2000-ben is lezajlott - jelezte.
Eldöntötték: szerződést kötnek a hallgatókkal
Az elfogadott koncepció rögzíti, hogy az államilag finanszírozott képzésben részt vevő hallgatókkal egyfajta szerződést köt a magyar állam, hogy végzésük után meghatározott ideig Magyarországon dolgoznak, ellenkező esetben vissza kellene fizetniük a képzés költségét. Ennek időtartamát nem határozták meg, Dux László azt mondta, hogy ez szakmánként vagy a nem Magyarországon végzett munka jellegétől függően is változhatna. A nemzetközi tapasztalatszerzést, tanulmányokat semmiképpen nem kívánják akadályozni - hangsúlyozta, kiemelve: az a cél, hogy a tudás ésszerű időn belül Magyarország gazdaságát, társadalmát szolgálja. Az utólagos tandíjról szóló összefoglaló cikkünket itt olvashatod el. A korábban napvilágot látott koncepcióban sem szerepelt konkrét időtartam. Azt írták, hogy az állami támogatás fejében a végzés után meghatározott időtartamon belül, meghatározott ideig Magyarországon kell dolgozni. Példaként 10 éven belül 7 évet, 20 éven belül 15 évet említettek, s ennek nem teljesülése esetén a szerződés alapján az állami ösztöndíj formájában felvett, és a képzés ellenértékeként a felsőoktatási intézménynek a képzésért befizetett összeget visszatéríteni lenne köteles a diák. A finanszírozás mikéntjét még nem fixálták - jelezte a helyettes államtitkár arra a felvetésre, miszerint korábban az szerepelt a koncepcióban, hogy a jelenlegi 50 százalékos képzési támogatás, 25 százalékos tudományos és 25 százalékos fenntartói normatíva elosztást tartalmazó finanszírozási szerkezetet a 70 százalékos fenntartói, 15 százalékos képzési és 15 százalékos tudományos célú támogatás elosztást tartalmazó finanszírozási modell váltaná fel. A finanszírozás jelenlegi elvei jelentősen megváltoznak - hangsúlyozta, hozzátéve: "nem annyira a hallgatók által preferált szakokra, nem fejkvóta alapú finanszírozás történne", hanem az állami felelősségvállalás fokozott megjelenése várható. A felsőoktatási keretszámokról azt mondta, hogy várhatóan a műszaki, természettudományos és informatikai képzésben emelkedő keretszámokat határoznak meg. A konkrét elosztást azonban kormányrendelet rögzíti majd, ennek jogi kereteit adja meg a törvény.MTI
A magyar felsőoktatásban részt vevő hallgatók több mint 40 százaléka küzd depresszióra utaló tünetekkel, a tinédzserek közel fele pedig folyamatosan online éli az életét.
Az Európai Unióban továbbra is erősen elnőiesedett terület az óvodapedagógia, az Eurostat legfrissebb adatai szerint az iskola előtti nevelésben dolgozó pedagógusok 95,1 százaléka nő. Magyarország pedig a lista élén szerepel, itthon az óvodapedagógusok 99,5 százaléka nő, vagyis gyakorlatilag teljesen hiányoznak a férfiak a szektorból.
Koncertek, vásárok, kézműves programok és kiállítások is várják azokat, akik a pünkösdi hosszú hétvégén mozdulnának ki.
Lannert Judit bejelentette, hogy Katz Sándor lesz az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium felsőoktatásért felelős államtitkára. A nemzetközileg ismert elméleti részecskefizikus az Magyar Tudományos Akadémia egyik legfiatalabban megválasztott tagja, kutatásai során pedig a sötét anyaghoz kapcsolódó elméleti kérdésekkel és a kvark-gluon plazma vizsgálatával is foglalkozott.
Különdíjakat és rangos helyezést is szereztek a magyar középiskolások az egyik legrangosabb nemzetközi tudományos versenyen, az amerikai ISEF innovációs világbajnokságon.
Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.
A jogi, közgazdasági, műszaki-informatikai és társadalomtudományi végzettségű szakemberek dominálnak a TISZA-kormány frissen kinevezett államtitkárai között – derül ki Magyar Péter bejegyzéséből, amelyben a ma kinevezett 55 államtitkár szakmai hátterét ismertette.
Teljes a csapat. Lannert Judit bejelentette az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium eddig hiányzó közoktatási államtitkárát is. A területet Kókayné Lányi Marietta vezeti majd, a közoktatási tartalomfejlesztésért felelős miniszteri biztos pedig Csapodi Csaba lesz.
