Megvan, ki lesz a Tisza oktatási minisztere
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Magyarországon is egyre népszerűbb a vállalati és a life coaching - aki munkaidejében tanácsadással szeretne foglalkozni, akkreditált posztgraduális képzések és angol nyelvű, online tréningek közül választhat. Mit tanulnak a leendő coachok, és kiből lesz jó tanácsadó?
A life coaching kritikusai szerint a módszer nagyon hasonlít a pszichoterápiához, viszont nincs megfelelően szabályozva. Nagy különbség a két terület között, hogy míg a pszichológia főként a múltbéli történésekre fókuszál, a coaching a jelenre és a jövőre. Coachokat már itthon is képeznek – működnek akkreditált tréneriskolák, ahol másfél év tanulással life coach végzettséget lehet szerezni. A türelmetlenebbek akár online kurzust is választhatnak, egy amerikai központ például 250 dollárért, vagyis ötvenezer forintért kínálja a coaching képzést, amely letölthető írásos anyagokból és audiotréningből áll - igaz, kérdés, hogy ezen a területen mennyire kifizetődő a távtanulás.

„A tanácsadóknak elsősorban az emberekhez kell érteniük, a magatartás-tudományokban kell jártasnak lenniük. A két fő tárgyban – szervezeti magatartás és szervezetfejlesztés – kevesebb a pszichológiai vonatkozás, viszont sok vezetéselméleti, gazdaságszociológiai alapvetést és összefüggést tanítunk. A játékelmélet is a matematika és a pszichológia határmezsgyéjén mozog, és nagy segítséget jelent a szervezeti viszonyok megértésében és a változási koncepció megtervezésében” – mondja Gotthardt Zsóka klinikai szakpszichológus, a Big Five Akadémia szakmai vezetője.
„Szociálpszichológiát is tanulnak a hallgatóink, amely elsősorban nem az egyénről, hanem a csoportban dolgozó egyénről, a közösségről, a tömegről szól, így a társas viszonyok jobb megértéséhez ad ismereteket. Tanácsadói önismeret nélkül nincs sikeres tanácsadó, ezt alapnak tekintjük” – teszi hozzá.
Az intézmény korábban tanácsadó cégként működött, ma azonban már egy posztgraduális képzésük is van, a szervezetfejlesztési tanácsadó- és trénerképzés, amelyen eddig egy évfolyam végzett. A jelentkezők negyven százalékának – HR-esek, belső tanácsadók és trénerek – tanulmányait a munkahelyük támogatta, a hatvan százalékuk azonban saját maga finanszírozta a képzést. Gotthardt Zsóka szerint ők leginkább valami újat keresnek az eddigi munkájukhoz képest, egy-két éven belül váltani szeretnének.
„Az igazán sikeres szervezetek vezetői pontosan tudják, hogy szervezetük emberi tőke állományának minősége és aktivitása milyen fontos tényező, főleg akkor, amikor az anyagilag korlátozottak a lehetőségek. Ezeket az ismereteket nemcsak a szakértőknek, hanem a vezetőknek is célszerű megismerni, ha nem akarnak szorgalmukkal arányos károkat okozni a szervezetüknek” – mondja Szeicz János szociológus, az intézmény egyik oktatója.
Kőrösi IvettedulineAz új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Történelem az irodalomban, költői hitvallás Babits költészetében – többek között ilyen témák is szerepeltek az érettségin magyarból az esszék között az elmúlt években. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a magyarérettségi pontozásáról, a műértelmezésről és az esszéfeladatról.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Szalai Zoltán ma állománygyűlést hívott össze, mert sok dolgozó érdeklődött, hogy mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.
Az alsó tagozat végén a diákok mintegy 45 százaléka nem éri el a második képességszintet, vagyis lényegében funkcionális analfabéta a 2025-ös kompetenciamérés eredményei szerint.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.