Pokorni: a tömegoktatás és a minőség nem zárja ki egymást

A bolognai rendszer nem tekinthető egyfajta szabványosítási programnak, az európai felsőoktatási rendszernek sokszínűnek kell maradnia - mondta Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter pénteken Budapesten.

  • Eduline

Az uniós oktatási, tudományos és kutatási, valamint foglalkoztatási és munkaügyi bizottságok elnökeinek találkozóján a tárcavezető hangsúlyozta: a magyar felsőoktatás is a programok széles körét kínálja.

 

Mint felidézte, az 1999-ben aláírt bolognai nyilatkozat kormányközi együttműködés alapjait teremtette meg azzal a céllal, hogy létrehozzák a felsőoktatás európai közös terét. Az aláírók különböző minőségi standardokban állapodtak meg, hogy versenyképesebbé tegyék az európai felsőoktatást - tette hozzá.

 

A miniszter emlékeztetett: a bolognai rendszerben kötelezettséget vállaltak a hallgatók, tanárok és kutatók mobilitási akadályainak lebontására, ez az EU 2020 versenyképességi stratégia céljainak elérése szempontjából is fontos. A mobilitást ösztönző intézkedések népszerűnek bizonyultak Magyarországon, a nemzetközi diákcsereprogram, az Erasmus is nagyon kedvelt a hallgatók körében - jegyezte meg.
MTI

A felsőoktatásban az elmúlt években expanziót tapasztalhattak: új intézmények jelentek meg és a hallgatók száma növekedett, utóbbi komoly kihívást jelent a minőség szempontjából - mondta.

 

Mint rámutatott, a magyar diákhitelrendszer sikerének bizonyítéka, hogy a gazdasági válság idején is állami beavatkozás nélkül maradt működőképes. Réthelyi Miklós szerint növelni kell a kutatási kapacitást a felsőoktatási intézményekben és regionális tudásközpontokat kell létrehozni.

 

Pokorni Zoltán (Fidesz) , az Országgyűlés oktatási, tudományos és kutatási bizottságának elnöke kiemelte: a tömeges, jó minőségű és igazságos hozzáférést biztosító felsőoktatás nem egymást kizáró fogalmak. Az esetleges minőségi problémákat az okozza, hogy az elmúlt időben rohamosan nőtt a hallgatók száma, és ezzel nem tudott lépést tartani a felsőoktatásra fordított támogatás, így az egy főre jutó ráfordítás drámai mértékben csökkent - mondta.

 

A szakpolitikus szerint a humán tőke szerepe meghatározó a gazdasági növekedésben: az egyre gyorsabb fejlődés újabb ismeretek mielőbbi elsajátítását teszi szükségessé, a tudás is egyre hamarabb avul el, így folyamatos továbbképzések kellenek, és tartós kereslet mutatkozik a diplomások iránt. A tudás segít Európának felvenni a versenyt azokkal az országokkal, amelyek olcsó munkaerővel vagy nyersanyagokkal rendelkeznek.
MTI

Pokorni Zoltán arra is felhívta a figyelmet, hogy az Egyesült Államokban és Japánban jóval többet fordítanak a felsőoktatásra, mint Európában, ami azt a kockázatot hordozza magában, hogy az EU lemarad a versenyképesség tekintetében.

 

Megfelelően, igazságosan működtetett diákhitelrendszerre van szükség azért, hogy több forrást vonjanak be a felsőoktatásba - hangoztatta a szakpolitikus, kifejtve: ebben a rendszerben fix törlesztőrészletek helyett jövedelemarányos visszafizetést kell előírni, kellően nagy összeget kell biztosítani a hallgatóknak, hogy a megélhetést is segítsék, a szociális alapú helyett az általános hozzáférést kell előnyben részesíteni, és a rendszernek mindenképpen önfenntartónak kell lennie.

 

Nagyon kedvező és fenntartható diákhitelrendszert hoztak létre tíz évvel ezelőtt Magyarországon - hangsúlyozta Bugár Csaba, a Diákhitel Központ Zrt. vezérigazgatója. Mint mondta, az alapvető cél, hogy esélyt teremtsenek a részvételre a felsőoktatásban.

 

Magyarországon kedvező feltételekkel nyújtanak hitelt - mondta, hozzátéve: eddig mintegy 72 ezren már visszafizették a felvett hitelt, jelenleg több mint 220 ezer ügyfele van a zrt.-nek.

MTI 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.