A bolognai rendszer nem tekinthető egyfajta szabványosítási programnak, az európai felsőoktatási rendszernek sokszínűnek kell maradnia - mondta Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter pénteken Budapesten.
Az uniós oktatási, tudományos és kutatási, valamint foglalkoztatási és munkaügyi bizottságok elnökeinek találkozóján a tárcavezető hangsúlyozta: a magyar felsőoktatás is a programok széles körét kínálja.
Mint felidézte, az 1999-ben aláírt bolognai nyilatkozat kormányközi együttműködés alapjait teremtette meg azzal a céllal, hogy létrehozzák a felsőoktatás európai közös terét. Az aláírók különböző minőségi standardokban állapodtak meg, hogy versenyképesebbé tegyék az európai felsőoktatást - tette hozzá.
A miniszter emlékeztetett: a bolognai rendszerben kötelezettséget vállaltak a hallgatók, tanárok és kutatók mobilitási akadályainak lebontására, ez az EU 2020 versenyképességi stratégia céljainak elérése szempontjából is fontos. A mobilitást ösztönző intézkedések népszerűnek bizonyultak Magyarországon, a nemzetközi diákcsereprogram, az Erasmus is nagyon kedvelt a hallgatók körében - jegyezte meg.
A felsőoktatásban az elmúlt években expanziót tapasztalhattak: új intézmények jelentek meg és a hallgatók száma növekedett, utóbbi komoly kihívást jelent a minőség szempontjából - mondta.
Mint rámutatott, a magyar diákhitelrendszer sikerének bizonyítéka, hogy a gazdasági válság idején is állami beavatkozás nélkül maradt működőképes. Réthelyi Miklós szerint növelni kell a kutatási kapacitást a felsőoktatási intézményekben és regionális tudásközpontokat kell létrehozni.
Pokorni Zoltán (Fidesz) , az Országgyűlés oktatási, tudományos és kutatási bizottságának elnöke kiemelte: a tömeges, jó minőségű és igazságos hozzáférést biztosító felsőoktatás nem egymást kizáró fogalmak. Az esetleges minőségi problémákat az okozza, hogy az elmúlt időben rohamosan nőtt a hallgatók száma, és ezzel nem tudott lépést tartani a felsőoktatásra fordított támogatás, így az egy főre jutó ráfordítás drámai mértékben csökkent - mondta.
A szakpolitikus szerint a humán tőke szerepe meghatározó a gazdasági növekedésben: az egyre gyorsabb fejlődés újabb ismeretek mielőbbi elsajátítását teszi szükségessé, a tudás is egyre hamarabb avul el, így folyamatos továbbképzések kellenek, és tartós kereslet mutatkozik a diplomások iránt. A tudás segít Európának felvenni a versenyt azokkal az országokkal, amelyek olcsó munkaerővel vagy nyersanyagokkal rendelkeznek.
Pokorni Zoltán arra is felhívta a figyelmet, hogy az Egyesült Államokban és Japánban jóval többet fordítanak a felsőoktatásra, mint Európában, ami azt a kockázatot hordozza magában, hogy az EU lemarad a versenyképesség tekintetében.
Megfelelően, igazságosan működtetett diákhitelrendszerre van szükség azért, hogy több forrást vonjanak be a felsőoktatásba - hangoztatta a szakpolitikus, kifejtve: ebben a rendszerben fix törlesztőrészletek helyett jövedelemarányos visszafizetést kell előírni, kellően nagy összeget kell biztosítani a hallgatóknak, hogy a megélhetést is segítsék, a szociális alapú helyett az általános hozzáférést kell előnyben részesíteni, és a rendszernek mindenképpen önfenntartónak kell lennie.
Nagyon kedvező és fenntartható diákhitelrendszert hoztak létre tíz évvel ezelőtt Magyarországon - hangsúlyozta Bugár Csaba, a Diákhitel Központ Zrt. vezérigazgatója. Mint mondta, az alapvető cél, hogy esélyt teremtsenek a részvételre a felsőoktatásban.
Magyarországon kedvező feltételekkel nyújtanak hitelt - mondta, hozzátéve: eddig mintegy 72 ezren már visszafizették a felvett hitelt, jelenleg több mint 220 ezer ügyfele van a zrt.-nek.
MTI
A szakképző iskolákban az éves lemorzsolódás ötször akkora, mint a technikumokban, a pályaválasztásukban bizonytalan diákok pedig gyakran más szakmában képzelik el a jövőjüket. Többek között erről beszélt Nagy Zoltán, a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal (NSZFH) megbízott elnöke a XXVIII. Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.
2015 és 2026 között összesen csaknem 1,2 milliárd forint állami támogatást kapott a Nemzeti Pedagógus Kar (NPK) – derült ki az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium válaszából, amelyet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) közérdekű adatigénylésére küldött. A szakszervezet szerint a szervezetnek már meg kellett volna szűnnie.
A jelenlegi nyolcosztályos általános iskola helyett hat év alapfokú és hat év középfokú képzésből álló iskolarendszerre lenne szükség Gloviczki Zoltán, Gyarmathy Éva és Lányi András szerint. A szakemberek úgy vélik, hogy a diákok jelentős része éppen az ötödik és nyolcadik osztály között veszíti el a tanulási kedvét, ezért az oktatás szerkezetét is érdemes lenne újragondolni.
Koholt vádakról és politikai leszámolásról beszél a Fidesz-frakció, miután az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium több mint 1,1 milliárd forintnyi kifogásolható közpénzfelhasználást tárt fel a Tempus Közalapítványnál. A párt szerint sem Hankó Balázs, sem Varga-Bajusz Veronika ellen nincsenek komolyan vehető bizonyítékok, az Erasmus- és a Pannónia Ösztöndíjprogram működésével pedig nem volt probléma.
A Klebelsberg Központ újabb 17 településen oldaná meg ilyen épületekkel az iskolai férőhelyhiányt, összesen 167 konténerelem bérlésére írtak ki közbeszerzést.
A veszprémi és az észak-budapesti eset után újabb tankerületi vezető döntött úgy, hogy mégsem vállalja a megbízatást. Dr. Vinczúr Zsolt személyes okokra hivatkozva lépett vissza a Hatvani Tankerületi Központ igazgatói posztjától.
