A bolognai rendszer nem tekinthető egyfajta szabványosítási programnak, az európai felsőoktatási rendszernek sokszínűnek kell maradnia - mondta Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter pénteken Budapesten.
Az uniós oktatási, tudományos és kutatási, valamint foglalkoztatási és munkaügyi bizottságok elnökeinek találkozóján a tárcavezető hangsúlyozta: a magyar felsőoktatás is a programok széles körét kínálja.
Mint felidézte, az 1999-ben aláírt bolognai nyilatkozat kormányközi együttműködés alapjait teremtette meg azzal a céllal, hogy létrehozzák a felsőoktatás európai közös terét. Az aláírók különböző minőségi standardokban állapodtak meg, hogy versenyképesebbé tegyék az európai felsőoktatást - tette hozzá.
A miniszter emlékeztetett: a bolognai rendszerben kötelezettséget vállaltak a hallgatók, tanárok és kutatók mobilitási akadályainak lebontására, ez az EU 2020 versenyképességi stratégia céljainak elérése szempontjából is fontos. A mobilitást ösztönző intézkedések népszerűnek bizonyultak Magyarországon, a nemzetközi diákcsereprogram, az Erasmus is nagyon kedvelt a hallgatók körében - jegyezte meg.
A felsőoktatásban az elmúlt években expanziót tapasztalhattak: új intézmények jelentek meg és a hallgatók száma növekedett, utóbbi komoly kihívást jelent a minőség szempontjából - mondta.
Mint rámutatott, a magyar diákhitelrendszer sikerének bizonyítéka, hogy a gazdasági válság idején is állami beavatkozás nélkül maradt működőképes. Réthelyi Miklós szerint növelni kell a kutatási kapacitást a felsőoktatási intézményekben és regionális tudásközpontokat kell létrehozni.
Pokorni Zoltán (Fidesz) , az Országgyűlés oktatási, tudományos és kutatási bizottságának elnöke kiemelte: a tömeges, jó minőségű és igazságos hozzáférést biztosító felsőoktatás nem egymást kizáró fogalmak. Az esetleges minőségi problémákat az okozza, hogy az elmúlt időben rohamosan nőtt a hallgatók száma, és ezzel nem tudott lépést tartani a felsőoktatásra fordított támogatás, így az egy főre jutó ráfordítás drámai mértékben csökkent - mondta.
A szakpolitikus szerint a humán tőke szerepe meghatározó a gazdasági növekedésben: az egyre gyorsabb fejlődés újabb ismeretek mielőbbi elsajátítását teszi szükségessé, a tudás is egyre hamarabb avul el, így folyamatos továbbképzések kellenek, és tartós kereslet mutatkozik a diplomások iránt. A tudás segít Európának felvenni a versenyt azokkal az országokkal, amelyek olcsó munkaerővel vagy nyersanyagokkal rendelkeznek.
Pokorni Zoltán arra is felhívta a figyelmet, hogy az Egyesült Államokban és Japánban jóval többet fordítanak a felsőoktatásra, mint Európában, ami azt a kockázatot hordozza magában, hogy az EU lemarad a versenyképesség tekintetében.
Megfelelően, igazságosan működtetett diákhitelrendszerre van szükség azért, hogy több forrást vonjanak be a felsőoktatásba - hangoztatta a szakpolitikus, kifejtve: ebben a rendszerben fix törlesztőrészletek helyett jövedelemarányos visszafizetést kell előírni, kellően nagy összeget kell biztosítani a hallgatóknak, hogy a megélhetést is segítsék, a szociális alapú helyett az általános hozzáférést kell előnyben részesíteni, és a rendszernek mindenképpen önfenntartónak kell lennie.
Nagyon kedvező és fenntartható diákhitelrendszert hoztak létre tíz évvel ezelőtt Magyarországon - hangsúlyozta Bugár Csaba, a Diákhitel Központ Zrt. vezérigazgatója. Mint mondta, az alapvető cél, hogy esélyt teremtsenek a részvételre a felsőoktatásban.
Magyarországon kedvező feltételekkel nyújtanak hitelt - mondta, hozzátéve: eddig mintegy 72 ezren már visszafizették a felvett hitelt, jelenleg több mint 220 ezer ügyfele van a zrt.-nek.
MTI
Megjöttek a PISA 2025 eredményei. Megint elkezdhetjük keresni a hibát. A gyerekekben, a tanárokban, a tantervben, a szülőkben, a digitális eszközökben, a közösségi médiában, az iskolákban vagy éppen az oktatásirányításban. Aztán kereshetünk hozzá egy gyors megoldást is. Új szabályt, új tantervet, új mérési rendszert, új tiltást. Valamit, amitől úgy érezhetjük, hogy végre tettünk valamit. Vélemény.
Míg egyes óvodákban a síri csend és a kötelező fekvés az elvárás, máshol agykontrollos mesével, szalvétahajtogatással, vagy akár a dadusnak való segítségnyújtással foglalják le a nem alvókat. Akad azonban olyan óvoda is, ahol kerek perec hazaküldik a délután aludni nem tudó gyerekeket.
Tetemes mennyiségű ételt szálítottak haza, a gyanú szerint nem csak egy alkalommal.
A szegregált iskolákban nem pusztán a gyerekek kerülnek hátrányba, hanem a pedagógusokra is olyan feladatok hárulnak, amelyeket valójában az oktatási rendszernek és a társadalomnak kellene megoldania – hívta fel a figyelmet legfrissebb bejegyzésében Danyi Gyula oktatási szakértő.
@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu
4000 forint helyett csak 1500 jutott egy gyerek napi étkezésére a gyermekvédelemben - többek között ez is kiderült abból a jelentésből, melyet Magyar Péter és Gyurkó Szilvia gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkárral, a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány alapítójával közösen ismertetett.
A tájékoztató az ELTE dolgozóinak tarthatatlan bérhelyzetéről szólt, akik lényegesen kevesebbet kapnak ugyanazért a munkáért, mint mások az alapítványi egyetemeken.
Bukósisak nélkül, másodikként szállt fel barátja mögé egy elektromos rollerre egy 16 éves fiú, ennek pedig súlyos baleset lett a vége. Az eset korántsem egyedi: a Bethesda Gyermekkórházban csak idén közel száz gyereket és fiatalt kezeltek e-rolleres baleset miatt.
