Trükkös tolvajok: így csalnak ki milliókat az elitegyetemektől

Több mint kétezer cégnek, egyetemnek és közszereplőnek gyűlt meg a baja az elmúlt években a cybersquatterekkel, vagyis domaintolvajokkal. Bár oktatási intézményeket viszonylag ritkán ér ilyen támadás, több elitegyetem – például a Harvard, a Yale és az Oxford – volt kénytelen bírósághoz fordulni.

  • Eduline

„Az Oxford név hallatán leginkább két dologra gondol az emberek többsége: a városra és az oktatási intézményre. A brit emberek azonban legtöbbször az utóbbihoz kapcsolják Oxfordot, amely az idők során márkanévvé vált” – többek között ezzel érveltek a több mint nyolcszáz éves brit elitegyetem vezetői, amikor kénytelenek voltak bírósághoz fordulni, hogy az oxfordonline.com domain nevet megszerezzék.

A világrangsorokon rendre az élen végző egyetem tíz éve döntött úgy, hogy az oxfordonline.com nevet beregisztráltatja, méghozzá azzal a céllal, hogy a későbbiekben az összes online szolgáltatásuk ezen az oldalon keresztül legyen elérhető. Ellenőrizték, hogy szabad-e még a név – akkor még úgy tűnt, nincs akadálya a regisztrációnak, néhány nappal később azonban kiderült, hogy valaki már elhalászta előlük a domaint. Kihasználják-e a magyar egyetemek a közösségi oldalak nyújtotta lehetőségeket? Tesztünket itt nézheted meg.

Az oxfordonline.com: ma már az egyetemé a domain

Bár az intézmény vezetői megdöbbentek a szerencsétlen véletlenen, úgy gondolták, hogy a bevett módszert alkalmazzák, felveszik a kapcsolatot a név tulajdonosával, majd megpróbálnak egyezségre jutni. Damian Macafee, a hivatalos dokumentumokon szereplő tulajdonos azonban eltűnt: a lakcímen, amelyet megadott, még soha nem hallottak róla, a telefonszám egy utcai fülkéhez tartozott, a férfinak pedig nyoma veszett, olyannyira, hogy az ügyet a jelenléte nélkül zárták le. Az eltűnése meglepő fordulat volt, hiszen a hozzá hasonló „üzletemberek” éppen abból gazdagodnak meg, hogy eladják a domaint – a sértettek ugyanis gyakran nem akarnak jogi ügybe bonyolódni.

Palira vett egyetemek

„Az oxfordonline-t legtöbben az oktatási intézményhez, annak kiadói tevékenységéhez és szolgáltatásaihoz kapcsolják, így aki erre az oldalra kattint, jogosan számít arra, hogy ehhez kapcsolódó tartalmat talál. Ezzel az alperes is tisztában volt” – áll az ügyiratban. Az Oxford győztesen került ki a perből, azóta szabadon használhatja a domaint.

Számos egyetem került hasonló helyzetbe, többek között a Yale és a Harvard. Ez utóbbit hasonló módszerrel hozták kínos helyzetbe: valaki regisztrálta az onlineharvard.com-ot, az oldal azonban néhány fals linken kívül semmit nem tartalmazott. Külsejében oktatási oldalnak tűnt, a fejlécen „Távoktatás” felirattal, illetve a Harvardra utaló szövegekkel („számos diák álma, hogy a Harvardra járjon”) és linkekkel, ám azokra kattintva teljesen más oktatási oldalakat nyitott meg a böngésző.

A Harvard igazi honlapja...
És a harwarduniversity.com. Csak egy w a különbség

A Yale domaintolvaja ennél is gyorsabb volt. Nem pazarolta az idejét honlapokra, csupán egy e-mailt írt, amelyben felajánlotta az egyetem vezetőinek, hogy 900 dollárért cserébe megkaphatják a yale.mobi domaint.

Cybersquatting-módszerek

Ezek klasszikus esetei a cybersquattingnak, vagyis a másvalaki védjegyét képező domain név „üzleti célú” használatának. Több típusa is van, amelyek közül a legelterjedtebb az ún. name jacking, vagyis névrablás. Ez esetben a „tolvajok” egy ismert ember vagy cég nevét regisztrálják domainként.

Nem véletlenül népszerű és eredményes módszer ez, a hírességeknek és cégeknek ugyanis több weboldala is van. Az ismert amerikai showman, Jay Leno is rendelkezett saját honlappal, ám 2004-ben új műsorának indulása előtt – The Jay Leno Show – menedzsmentje be akarta jegyeztetni a thejaylenoshow.com domaint, ám a név már egy Guadalupe Zambrano nevű személyé volt, aki ingatlanügynökségét reklámozta a site-on.

A cybersquatting történetének egyik leghíresebb esete egy kanadai gimnazista, Mike Row és a Microsoft csatájához kapcsolódik. A szabadidejében webdesignnal foglalatoskodó tini úgy gondolta, ha már létrehoz egy honlapot az üzletének, akkor a domainben még hozzáteszi a „Soft” szócskát a nevéhez, így lett belőle MikeRoweSoft.com. (Az ilyen típusú elírások egyébként ugyancsak kedvelt cybersquatter-módszerek). Néhány nap múlva már érkezett is a vállalat levele, amelyben felszólították a fiút, hogy adja át a domaint.  Mike élelmes fiatal lévén kárpótlást követelt, mire a Microsoft felajánlotta neki azt a 10 dollárt, amennyibe a domain regisztrációja került. Erre a kanadai fiú úgy gondolta, hogy hozzácsap még néhány nullát, és a következő levélváltás alkalmával már 10 000 dollárt követelt. Végül a domainért cserébe Mike a családjával ingyen elutazhatott a cég főhadiszállására, ingyenesen részt vehetett a Microsoft egyik oktatási kurzusán, feliratkozhatott a Microsoft Developer Network weboldalára, és még egy Xbox-ot is kapott.

Egy másik közkedvelt cybersquatter-módszer nagy éberséget igényel, ugyanis napok vagy órák is dönthetnek arról, hogy megszerzik-e az adott domaint. Azt a holtidőt használják ki, ami a domain elévülése és ismételt regisztrációja között telik el. Bár a tulajdonosokat általában időben értesítik, hogy regisztrációjuk hamarosan lejár, és fel is ajánlják a megújítás lehetőségét, ha nem fizetnek időben, könnyen elveszthetik a domaint.

Ilyenkor már csak két megoldás közül választhatnak: vagy jogi útra terelik az ügyet, vagy visszavásárolják a nevet. „Fizessen, ha van értelme, gyakran ez a legjobb megoldás. Olcsóbb és gyorsabb lehet, mint a per” – tanácsolják a nolo.com-on.

Kőrösi Ivett

eduline
Hozzászólások

„Fontos, hogy az óvoda–iskola átmenetet a gyerek szükségleteihez igazítsuk” – Lannert Judit szerint a 45 perces kötelező felkészítés helyett alternatív megoldásokra van szükség

Lannert Judit a meghallgatásán arról beszélt, hogy a koragyermekkori nevelés területe az elmúlt években elhanyagolódott, miközben számos későbbi hátrány már ebben az időszakban kialakul. Ezért az első hónapok egyik fontos feladata lesz az óvodai nevelés országos alapprogramjának és személyi feltételeinek felülvizsgálata.