Trükkös tolvajok: így csalnak ki milliókat az elitegyetemektől

Több mint kétezer cégnek, egyetemnek és közszereplőnek gyűlt meg a baja az elmúlt években a cybersquatterekkel, vagyis domaintolvajokkal. Bár oktatási intézményeket viszonylag ritkán ér ilyen támadás, több elitegyetem – például a Harvard, a Yale és az Oxford – volt kénytelen bírósághoz fordulni.

  • Eduline

„Az Oxford név hallatán leginkább két dologra gondol az emberek többsége: a városra és az oktatási intézményre. A brit emberek azonban legtöbbször az utóbbihoz kapcsolják Oxfordot, amely az idők során márkanévvé vált” – többek között ezzel érveltek a több mint nyolcszáz éves brit elitegyetem vezetői, amikor kénytelenek voltak bírósághoz fordulni, hogy az oxfordonline.com domain nevet megszerezzék.

A világrangsorokon rendre az élen végző egyetem tíz éve döntött úgy, hogy az oxfordonline.com nevet beregisztráltatja, méghozzá azzal a céllal, hogy a későbbiekben az összes online szolgáltatásuk ezen az oldalon keresztül legyen elérhető. Ellenőrizték, hogy szabad-e még a név – akkor még úgy tűnt, nincs akadálya a regisztrációnak, néhány nappal később azonban kiderült, hogy valaki már elhalászta előlük a domaint. Kihasználják-e a magyar egyetemek a közösségi oldalak nyújtotta lehetőségeket? Tesztünket itt nézheted meg.

Az oxfordonline.com: ma már az egyetemé a domain

Bár az intézmény vezetői megdöbbentek a szerencsétlen véletlenen, úgy gondolták, hogy a bevett módszert alkalmazzák, felveszik a kapcsolatot a név tulajdonosával, majd megpróbálnak egyezségre jutni. Damian Macafee, a hivatalos dokumentumokon szereplő tulajdonos azonban eltűnt: a lakcímen, amelyet megadott, még soha nem hallottak róla, a telefonszám egy utcai fülkéhez tartozott, a férfinak pedig nyoma veszett, olyannyira, hogy az ügyet a jelenléte nélkül zárták le. Az eltűnése meglepő fordulat volt, hiszen a hozzá hasonló „üzletemberek” éppen abból gazdagodnak meg, hogy eladják a domaint – a sértettek ugyanis gyakran nem akarnak jogi ügybe bonyolódni.

Palira vett egyetemek

„Az oxfordonline-t legtöbben az oktatási intézményhez, annak kiadói tevékenységéhez és szolgáltatásaihoz kapcsolják, így aki erre az oldalra kattint, jogosan számít arra, hogy ehhez kapcsolódó tartalmat talál. Ezzel az alperes is tisztában volt” – áll az ügyiratban. Az Oxford győztesen került ki a perből, azóta szabadon használhatja a domaint.

Számos egyetem került hasonló helyzetbe, többek között a Yale és a Harvard. Ez utóbbit hasonló módszerrel hozták kínos helyzetbe: valaki regisztrálta az onlineharvard.com-ot, az oldal azonban néhány fals linken kívül semmit nem tartalmazott. Külsejében oktatási oldalnak tűnt, a fejlécen „Távoktatás” felirattal, illetve a Harvardra utaló szövegekkel („számos diák álma, hogy a Harvardra járjon”) és linkekkel, ám azokra kattintva teljesen más oktatási oldalakat nyitott meg a böngésző.

A Harvard igazi honlapja...
És a harwarduniversity.com. Csak egy w a különbség

A Yale domaintolvaja ennél is gyorsabb volt. Nem pazarolta az idejét honlapokra, csupán egy e-mailt írt, amelyben felajánlotta az egyetem vezetőinek, hogy 900 dollárért cserébe megkaphatják a yale.mobi domaint.

Cybersquatting-módszerek

Ezek klasszikus esetei a cybersquattingnak, vagyis a másvalaki védjegyét képező domain név „üzleti célú” használatának. Több típusa is van, amelyek közül a legelterjedtebb az ún. name jacking, vagyis névrablás. Ez esetben a „tolvajok” egy ismert ember vagy cég nevét regisztrálják domainként.

Nem véletlenül népszerű és eredményes módszer ez, a hírességeknek és cégeknek ugyanis több weboldala is van. Az ismert amerikai showman, Jay Leno is rendelkezett saját honlappal, ám 2004-ben új műsorának indulása előtt – The Jay Leno Show – menedzsmentje be akarta jegyeztetni a thejaylenoshow.com domaint, ám a név már egy Guadalupe Zambrano nevű személyé volt, aki ingatlanügynökségét reklámozta a site-on.

A cybersquatting történetének egyik leghíresebb esete egy kanadai gimnazista, Mike Row és a Microsoft csatájához kapcsolódik. A szabadidejében webdesignnal foglalatoskodó tini úgy gondolta, ha már létrehoz egy honlapot az üzletének, akkor a domainben még hozzáteszi a „Soft” szócskát a nevéhez, így lett belőle MikeRoweSoft.com. (Az ilyen típusú elírások egyébként ugyancsak kedvelt cybersquatter-módszerek). Néhány nap múlva már érkezett is a vállalat levele, amelyben felszólították a fiút, hogy adja át a domaint.  Mike élelmes fiatal lévén kárpótlást követelt, mire a Microsoft felajánlotta neki azt a 10 dollárt, amennyibe a domain regisztrációja került. Erre a kanadai fiú úgy gondolta, hogy hozzácsap még néhány nullát, és a következő levélváltás alkalmával már 10 000 dollárt követelt. Végül a domainért cserébe Mike a családjával ingyen elutazhatott a cég főhadiszállására, ingyenesen részt vehetett a Microsoft egyik oktatási kurzusán, feliratkozhatott a Microsoft Developer Network weboldalára, és még egy Xbox-ot is kapott.

Egy másik közkedvelt cybersquatter-módszer nagy éberséget igényel, ugyanis napok vagy órák is dönthetnek arról, hogy megszerzik-e az adott domaint. Azt a holtidőt használják ki, ami a domain elévülése és ismételt regisztrációja között telik el. Bár a tulajdonosokat általában időben értesítik, hogy regisztrációjuk hamarosan lejár, és fel is ajánlják a megújítás lehetőségét, ha nem fizetnek időben, könnyen elveszthetik a domaint.

Ilyenkor már csak két megoldás közül választhatnak: vagy jogi útra terelik az ügyet, vagy visszavásárolják a nevet. „Fizessen, ha van értelme, gyakran ez a legjobb megoldás. Olcsóbb és gyorsabb lehet, mint a per” – tanácsolják a nolo.com-on.

Kőrösi Ivett

eduline

Hozzászólások