Mennyibe kerülnek a költségtérítéses szakok az államnak?

Minden évben több mint százezren iratkoznak be valamelyik egyetemre vagy főiskolára - a Nemzeti Erőforrás Minisztérium statisztikái szerint minden második hallgató költségtérítéses képzésre. Az idei tanévben a gazdálkodási és menedzsment, a jogász, a kereskedelem és marketing, a kommunikáció és médiatudomány, a nemzetközi tanulmányok, a pénzügy és számvitel valamint a turizmus-vendéglátás szakon a diákok több mint fele-háromnegyede fizet a tanulmányaiért.

A tandíj összege szakonként és intézményenként különböző, a legdrágábbak az orvosi képzések: a Semmelweis Egyetem Fogorvostudományi Karán 1 millió 300 ezer forint a féléves tandíj, az általános orvosi szakért az ország összes egyetemén 850 ezer és egymillió forint közötti összeget kérnek el. Ami a legnépszerűbb költségtérítéses szakokat illeti: a jogász, a gazdálkodási és az idegenforgalmi képzésekre járó diákoknak 200-350 ezer forintot kell fizetniük félévente, míg a legolcsóbbak a bölcsészettudományi karok, a féléves tandíj csak a legnépszerűbb szakokon haladja meg a 100-120 ezer forintot, a mesterképzések ára félévente 150-200 ezer forint között mozog. Melyek a legdrágább egyetemek és főiskolák Magyarországon? Összefoglalónkat itt olvashatod el.

Az államilag támogatott hallgatókkal jobban járnak az iskolák

A felsőoktatási törvény alapján a költségtérítés összegét a felsőoktatási intézmény határozza meg azzal a megkötéssel, hogy nem lehet kevesebb, mint a szakmai feladatra számított kiadások egy hallgatóra jutó hányadának ötven százaléka. A törvény tehát annyi iránymutatást ad, hogy a tandíjnak minimum az oktatási költségek felét fedeznie kell, azt viszont már az intézményekre bízza, hogy a képzéssel kapcsolatos egyéb költségeket kifizettetik-e a hallgatókkal.

Fokozatosan kivezetik a felsőoktatásból a költségtérítéses képzést, amelyről bebizonyosodott, hogy jelentős részben a felesleges kapacitások fenntartását szolgálja - áll a múlt kedden bemutatott Széll Kálmán Tervben. Kósa Lajos, a Fidesz alelnöke úgy nyilatkozott, szerinte ma az egyetemek és a főiskolák az állami infrastruktúrára támaszkodva hirdetnek nem piacképes szakokat, ezért meg kell vizsgálni, hogyan oszlanak meg egy költségtérítéses képzésnél az állami források és a hallgatók által befizetett magánforrások. Hozzátette: ezek a szakok ma az állam által fenntartott infrastruktúrát, adminisztrációt használják, ezért ezt a jövőben a költségtérítés összegének meghatározásakor figyelembe kell venni. "A cél az, hogy a jövőben a hallgató által fizetett díj a költségek 100 százalékát fedezze, és ezekhez a képzésekhez ne használjanak ingyenesen állami forrást az egyetemek, ráadásul olyan képzésekért, amelyekre a munkaerőpiacon nincsen semmi szükség" - tette hozzá.

„A tényleges költség kiszámítása nagyon nehéz, az viszont biztos, hogy nálunk az államilag támogatott képzésre kapott támogatások egy főre jutó összege magasabb, mint a költségtérítéses képzés díja” – válaszolja Homonnay Zoltán, az ELTE TTK oktatási dékánhelyettese arra a kérdésre, hogy pontosan mennyivel kellene emelni a tandíjat ahhoz, hogy az valóban fedezze az egy hallgatóra jutó költségeket. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán is hasonló a helyzet. Bár alapképzésen a költségtérítéses hallgatóktól beszedett tandíj valamivel magasabb, mint a fejkvóta, a mesterképzéseken ennek a fordítottja igaz: az éves tandíj 400 ezer forint, míg az államilag támogatott képzésben részt vevők után 450 ezer forintot kap az intézmény.

A Budapesti Corvinus Egyetemen az agrármérnök képzés féléves tandíja 225 ezer forint. Tóth Magdolna, az egyetem oktatási rektorhelyettese szerint igaz, hogy ez az oktatási költségeknek csupán az 50 százalékát fedezi, mégsem kérnek többet, mert a tandíjak megállapításánál az egyes szakok népszerűségét és a jelentkezők anyagi hátterét is figyelembe veszik. A magánegyetemeken már más a helyzet. „Nálunk a költségek száz százalékát a diákok fizetik, hiszen nnincs fejkvóta. Mivel nem kapunk állami támogatást, a költségtérítéses képzésekkel kapcsolatos változások minket nem érintenek” – mondja Borbély Attila, a Wekerle Sándor Üzleti Főiskola rektora.

A tandíjak kiesése drasztikus következményekkel járhat

Solti László, a Magyar Rektori Konferencia elnökségi tagja az m1 Ma reggel című műsorának keddi adásában azt mondta: a költségtérítéses képzések tandíjának emelése súlyos következményekkel járhat. Ha túl sokat kell fizetni egy-egy félévért, a költségtérítéses képzések nagy valószínűség szerint ki fognak ürülni, az intézményi infrastruktúra azonban ott marad, a tandíjak kiesése miatt azonban – amelyek az egyetemek és főiskolák saját bevételének jelenleg körülbelül a felét teszi ki – az egyetemek nem tudják majd fenntartani az épületeket.

Más negatív hatása is lehet a tandíjemelésnek. A jelenlegi rendszerben lehetőség van a finanszírozási formák közti átsorolásra, tehát azoknak a hallgatóknak, akik fizetős képzésen kitűnő tanulmányi eredménnyel zárják az évet, lehetőségük van átjelentkezni államilag támogatott képzésre. „Rengetegen ennek reményében kezdtek el költségtérítéses képzésen tanulni, és nagyon igyekeztek, hogy átkerüljenek. Viszont ha nagyon magas lesz a tandíj, valószínűleg kevesen választják majd ezt az utat” – mondja a Corvinus oktatási rektorhelyettese. Az egyetemi és főiskolai átsorolás rendszeréről bővebben itt olvashatsz.

B.B.

eduline