Szúrópróbaszerűen teszteltük, mennyire használják a közösségi oldalakat a magyar felsőoktatási intézmények, azaz mennyire aktívak a Facebookon, a Twitteren és a Youtube-on. Első körben nagy zűrzavar fogadott, de találtunk néhány pozitív példát is, sőt az egyik intézmény webkettes jelenléte egyenesen kifogástalannak tűnik.
2010 szeptemberében egy amerikai egyetem, a Harrisburg University of Science and Technology egyhetes tilalmat rendelt el campusa területén a közösségi oldalak használatára. Az akció nem szankció volt, hanem figyelemfelkeltés: arra akarták ráébreszteni a diákokat, hogy elengedhetetlen részévé vált az életüknek a Facebook és a Twitter – a hallgatók pedig nem győztek csodálkozni azon, hogy sokkal hatékonyabban tudnak részt venni az előadásokon és szemináriumokon, ha közben nem webkettőznek a laptopjukon. Mondani sem kell, a Harrisburg Egyetemnek ettől még - vagy éppen ezért - van saját Facebook-oldala, és az üzenőfala napjában többször is frissül. Milliókat költenek használhatatlan honlapokra az egyetemek - a legrosszabb intézményi oldalakról szóló összefoglalónkat itt olvashatod el.
Magyarországon ott még nem tartunk, hogy mindenki laptopot nyisson egy-egy előadás kezdetén, de fölösleges lenne nagyítani a távolságot, ami elválasztja a hazai egyetemeket a külföldiektől. A magyar Facebook-felhasználók száma már egy éve átlépte az egymilliót, és a kimutatások szerint körülbelül egynegyed részük a 18-25 éves korosztályhoz tartozik – vagyis a közösségi oldal a magyar felsőoktatásban ugyanolyan fontos szerepet tölthetne be, mint az Egyesült Államokban. Innentől pedig már az az érdekes, hogy mennyire és hogyan webkettesek a hazai egyetemek – úgyhogy végeztünk egy szúrópróbaszerű felmérést.
Facecontrol
A „mennyire” többé-kevésbé felesleges kérdés, mert a hazai felsőoktatási intézmények jellemzően ott vannak a Facebookon. A „hogyan” már sokkal izgalmasabb, kommunikációjuk stílusa ugyanis meglehetősen eltérő, sőt már a fellépésük sem egyforma: kis túlzással bábeli állapotok uralkodnak. Akad egyetem, amely oldallal, akad, amely emberként (talán nem is hivatalosan) regisztrált a közösségi oldalon (ilyen például a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem); az egyik egységesen vonul fel, a másik többször is megjelenik. A Pannon Egyetem például „központilag” és karonként is kommunikál, a SOTE-t furcsa módon többször is meg lehet találni, az ELTE központi oldal helyett az elteonline.hu hírportálon keresztül reprezentál, míg a Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola egyetlen, sokoldalú profillal van jelen.
Ezek a különbségek nyilván az intézmények más és más jellegéből, illetve szervezeti különbségeiből is adódnak. Ugyanakkor valószínűleg arról is elárulnak valamit, hogyan viszonyul az egyetem a közösségi oldalakhoz – és ezt megerősíti az egyes iskolák kommunikációjának stílusa is. A SOTE lapjai közül az egyik például teljesen néma, a másikon pedig csak a „nép” beszél (eladó tankönyvektől az albérlethirdetésekig sok minden felbukkan), míg a harmadikon hivatalos közlemények futnak. Az ELTE Online Facebook-oldala ezzel szemben inkább az eredeti weboldal meghosszabbításaként funkcionál, odamutató linkekkel.
Mindezzel együtt azért elmondható, hogy sok hazai egyetem használja úgy a közösségi oldalt, ahogyan azt az ember magától elképzelné, azaz egységes módon, minden eseményről tudósítva. Kisebb hangsúlyeltolódások persze itt is vannak: a Pannon Egyetem a központi és a kari profilok párhuzamos működése miatt akár többször is közöl egy-egy információt, a Miskolci Egyetem lapján nagy hangsúlyt kapnak a fényképes megjelenések, a ZsKF szmájlizós-videóposztolós, a BKF lazán hivatalos: ez utóbbi a legmarkánsabb és a legsokoldalúbb, az aktualitások mellett elérhető rajta az egyetem házirendjétől a felvételi tájékoztatóig minden közérdekű információ, kialakításában pedig semmivel nem marad el még a Harvard hasonló lapjától sem.
Ki csicsereg?
A Twitter-használat már kevésbé jellemző, de az elvárásokhoz képest még így is viszonylag jelentős – igaz, sokat már nem tesz hozzá a Facebook alapján kialakult képhez, mert az intézmények többsége csak az ott (vagy a honlapján) közölt információk továbbítására használja a weboldalt. Az élmezőnybe az ELTE Online és a Miskolci Egyetem Twitterje tartozik, amelyek rendszeresen frissülnek, míg a ZskF-et és a Műszaki Egyetemet nem találtuk, a Facebookon nagyon rendezetten és sokrétűen kommunikáló Pannon Egyetem pedig a twittelést látszólag kevésbé veszi komolyan, mert tőlük csak a HÖK-re bukkantunk rá a madaras site-on.
A SOTE itt egy elhagyott mikroblogot tud felmutatni (ez mondjuk nem olyan nagy szégyen, mert még az emlegetett Harvardnak is van hátramaradt Twittere – bár az is igaz, hogy azon egy poszt az új, működő oldalra mutat), a győztes pedig e téren is a BKF. Igaz, az oldal információk szempontjából nem ígér rá a Miskolci Egyetemére, viszont dizájnjában messze a legmarkánsabb a mezőnyből – és az iskola még azt is elmondhatja magáról, hogy rektora, Vass László külön Twittert is működtet.
Benne vannak a tévében
A számba jöhető közösségi oldalak közül a YouTube az utolsó, amelyet egy egyetem érdemben használhat, azonban idáig már tényleg csak nagyon kevesen jutottak el a szemügyre vett intézmények közül. Ráadásul ha el is jutottak, az egyáltalán nem biztos, hogy kellően markáns a végeredmény: a Pannon Egyetem például rendelkezik saját webes tévével Egyetem Televízió néven, és ennek EgyetemTV néven van egy YouTube-csatornája is, de azon semmi nem jelzi a látogatónak, hogy melyik intézmény felségterületén jár. Ugyanígy nehéz hova tenni a zskfzskf nevű csatornát is, pedig egyértelmű, hogy amúgy a Zsigmond Király Főiskola adójáról van szó.
Ezen kívül még néhány időszaki fellángolásra vagy félig-meddig „civil” kezdeményezésre sikerült csak rábukkanni a szóba került felsőoktatási intézmények YouTube-tevékenysége után nyomozva (ilyen a Miskolci Egyetem MEBTKPOL nevű, két videót megért csatornája és a BME-n belül működő Műterem adója), a pálmát pedig ezúttal is a BKF viszi a megjelenésében is egyedi csatornájával. Maréknyi videójával persze ez sem az a webhely, ahova rendszeresen érdemes lenne ellátogatni, de egy biztos: nyomot hagy az élmény, hogy az iskola ezen a platformon is szilárdan jelen van, és így elmondhatjuk, hogy a kommunikációs iskola webkettes jelenléte közel kifogástalan. Ha pedig azt nézzük, hogy mindezt elérni valószínűleg nem került számottevő erőfeszítésbe, azt is hozzátehetjük: a példa egyértelműen követendő.
Bus András
edulineLannert Judit parlamenti bizottsági meghallgatását hétfőn 14 órától tartják. A miniszterjelölteket kinevezésük előtt az illetékes szakbizottság hallgatja meg: ilyenkor ismertetik terveiket, válaszolnak a képviselők kérdéseire, majd a bizottság véleményt mond a jelölésükről.
Gyermekközpontú szemléletet, gyors intézkedéseket és három hónapos akciótervet ígér Lannert Judit, a leendő oktatási miniszter frissen létrehozott Facebook-oldalán megosztott első bejegyzésében.
Lannert Judit a meghallgatásán arról beszélt, hogy a koragyermekkori nevelés területe az elmúlt években elhanyagolódott, miközben számos későbbi hátrány már ebben az időszakban kialakul. Ezért az első hónapok egyik fontos feladata lesz az óvodai nevelés országos alapprogramjának és személyi feltételeinek felülvizsgálata.
A Nobel-díjas magyar kutató is szerepet kap az új egészségügyi vezetés munkájában. Hegedűs Zsolt leendő egészségügyi miniszter hétfőn jelentette be, hogy felkérte Karikót a minisztérium mellett létrejövő tanácsadó testületben való részvételre. A kutató a felkérést elfogadta.
Dr. Tölgyesi Csaba elnyerte a rangos Frontiers Planet Prize nemzeti bajnoki címét, amellyel bekerült a fenntarthatóságért dolgozó tudósok globális elitjébe.
Több gyakorló tanár, iskolaigazgató és oktatási szakember mellett a frissen végzett orvos, Dr. Kincse Csongor is tagja lesz az Országgyűlés nyolcfős Oktatási Bizottságának.
Tarr Zoltán arra is utalt, végül miért döntöttek másképpen.
