Akár egymillió forintba is kerülhet egy egyetemi-főiskolai félév, ám a diploma reményében a szülők és a hallgatók is hajlandóak mélyen a zsebükbe nyúlni. Mikor kell elkezdeni a spórolást az alap- és a mesterképzés éveire, és mennyit kell félretenni a tanulás finanszírozásához?
Vidéki, budapesti egyetemen vagy főiskolán, költségtérítéses szakon tanuló, albérletben élő hallgatók - ők fizetik a legtöbbet alap- vagy mesterszakos diplomájukért. A legmélyebben az államilag finanszírozott helyekről lemaradt felvételizőknek kell a zsebükbe nyúlniuk, egy félév átlagosan 2-300 ezer forintba kerül. A vidéki egyetemek és főiskolák képzései valamivel olcsóbbak: a kevésbé népszerű szakokon a költségtérítés összege 100-180 ezer forint körül mozog, a mesterképzésekre viszont ennél akár harminc-negyven százalékkal is többet kell szánni, a legdrágább pedig változatlanul az orvosképzés – a költségtérítéses hallgatók itt félévente akár egymillió forintot is fizethetnek a tanulásért.
A legdrágább egyetemekről és főiskolákról szóló összefoglalónkat itt olvashatod el.
A tandíjjal nem érnek véget az egyetemi képzés költségei, az „élet” tulajdonképpen csak ezután kezdődik. Aki egyetemi évei alatt nem a szülei otthonában él, annak jelentős összeget kell szánnia a lakhatás költségeinek fedezésére is. „A kollégiumi díj 10-15 ezer forint körül mozog, ám a nemrég felújított, modern diákszállásokon ennél akár magasabb összegre is lehet számítani. A költségtérítéses hallgatóknak a legtöbb kollégiumban az állami normatívát is meg kell fizetniük, ez havi 11 ezer forint” – mondja Domján Zsolt, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának hallgatói juttatásokért felelős elnökségi tagja.
Míg a vidéki és a fővárosi kollégiumi díjak között nincs nagy különbség, addig az albérletekért már lényegesen többet kell fizetniük a budapesti hallgatóknak. Egy vidéki nagyvárosban - ha ketten-hárman osztoznak a költségeken - rezsivel együtt akár 20-30 ezer forintból megoldható a lakhatás, Budapesten viszont ennél legalább 10-15 ezer forinttal többel kell számolni.
Mennyibe kerülnek az albérletek? Az árakról itt olvashatsz.
Mélyen a zsebükbe kell nyúlniuk a Budapesten tanulóknak
A fővárosi egyetemisták az étkezésért és az utazásért is többet fizetnek. Míg a vidéki nagyvárosokban a napi egyszeri melegétkezést – 5-600 forintos menüárakkal számolva – havi 15 ezer forintból bőségesen fedezni lehet, addig Budapesten ugyanehhez legalább húszezer forintra van szükség. A BKV-bérletek ára körülbelül másfélszerese a vidéki buszbérletekének: egy budapesti tanulóbérlet ára 3850 Ft (egy szemeszterre pedig 18 000 forint), a pécsi buszbérlet azonban 2640 Ft, Debrecenben 3300, Szegeden pedig 2850 forintot kell fizetni a helyi közlekedésért.
"Elsőéves hallgatóként a szeptemberi iskolakezdéshez körülbelül havi hetvenezer forintra van szükség, egy „átlagos” hónapban azonban ötvenezerből is fedezni lehet a legfontosabb költségeket. Budapesten erre havi 10-15 ezer forintot rá kell számolni" – mondja Domján Zsolt.
Diákmunka, zsebpénz és ösztöndíj - miből él a magyar egyetemista?
A hallgatók nagy része munkát vállal, hogy a költségek egy részét fedezni tudja, többségük azonban még így is szülei segítségére szorul – ez derül ki a Modern Üzleti Tudományok Főiskolája által nemrég készített felmérésből is. A kutatási összefoglaló szerint a diákok mintegy fele kap szülői támogatást, csak 33 százalékuk képes az albérlet vagy kollégium díját teljesen önerőből kifizetni.
| A szociális rászorultság és a jó tanulmányi eredmény némileg kiegyenlítheti a hallgatók bevétel-kiadás mérlegét. „A legmagasabb tanulmányi ösztöndíjak 30-40 ezer forint körül mozognak, extrém esetekben akár 50 ezer forintot is kaphat egy hallgató. A szociális támogatás 25-30 ezer forint szokott lenni, így a különféle ösztöndíjak jogcímén körülbelül 50 ezer forintot vihet haza az egyetemről a hallgató. Ez az összeg azonban még mindig kevés más európai egyetemek ösztöndíjaihoz képest" – mondja Domján Zsolt. "Nagy szerencsémre sikerült államilag finanszírozott képzésre bejutnom" – meséli Nóra, aki az ELTE Bölcsészettudományi Karán végzett tavaly. "Az egyetemi évek alatt otthon laktam, kaptam tanulmányi ösztöndíjat, és mivel édesanyám egyedülálló, szociális támogatást is igényelhettem. Havonta 40-50 ezer forintot vihettem haza az egyetemről, amit a saját mellékkeresetemmel egészítettem ki – és ez az összeg bőven elég volt ahhoz, hogy a saját kiadásaimat fedezni tudjam". |
A megélhetés – étkezés és utazás – költségeit a MÜTF által megkérdezett hallgatóknak csaknem fele fizeti saját maga, 31 százalékuk kap a szülőktől támogatást, közel húsz százalékuk pedig „vegyes forrásból” fizeti azt. A hallgatók a legnagyobb anyagi önállóságot a szórakozás terén mutatják: a bulizással, moziba járással járó költségeket a diákok 72 százaléka saját zsebből fizeti.
Mikor kell elkezdeni a spórolást?
Mindezek után felvetődik a kérdés: vajon mekkora összegre van szükség a főiskolai, egyetemi évek finanszírozásához? Rajki Zoltán pénzügyi tanácsadó szerint minél hamarabb kezdenek takarékoskodni a szülők, annál jobb. "Akinek kisgyereke van, annak néhány ezer forintos tételekkel már most érdemes megteremtenie a későbbi továbbtanulás lehetőségét. Nyolc egyetemi félévvel számolva (ha például nem sikerül befejezni időben az alapképzést) körülbelül négymillió forintra van szükség a felsőoktatás költségeinek fedezéséhez" - mondja. Tíz év alatt tehát évi 400 ezret, húsz év alatt évi 200 ezer forintot kellene félrerakniuk a szülőknek.
Horváth Dóra
eduline
A teljesítményértékelési rendszer kivezetéséről és egy új, az óvodapedagógusok szakmai fejlődésére épülő értékelés tervéről is beszélt Kereki Judit kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkár a XXVIII. Országos Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.
Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.
Az oktatási miniszter közösségi oldalán kifejtette, hogy az óvodáknak kiküldött kérdőívet Rétvári államtitkársága idején is használták.
Hogyan kell helyesen írni, hogy faszszopó? Milyen nyelvtani szabályt alkalmazunk, ha azt írjuk le, hogy „kapd be”? Szabó Dániel, vagy ahogyan sokan ismerik a közösségi médiában, Híresember elmagyarázza.
Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.
Már az adventi időszak kezdete előtt elindul az ünnepi szezon a fővárosban.
