Akár egymillió forintba is kerülhet egy egyetemi-főiskolai félév, ám a diploma reményében a szülők és a hallgatók is hajlandóak mélyen a zsebükbe nyúlni. Mikor kell elkezdeni a spórolást az alap- és a mesterképzés éveire, és mennyit kell félretenni a tanulás finanszírozásához?
Vidéki, budapesti egyetemen vagy főiskolán, költségtérítéses szakon tanuló, albérletben élő hallgatók - ők fizetik a legtöbbet alap- vagy mesterszakos diplomájukért. A legmélyebben az államilag finanszírozott helyekről lemaradt felvételizőknek kell a zsebükbe nyúlniuk, egy félév átlagosan 2-300 ezer forintba kerül. A vidéki egyetemek és főiskolák képzései valamivel olcsóbbak: a kevésbé népszerű szakokon a költségtérítés összege 100-180 ezer forint körül mozog, a mesterképzésekre viszont ennél akár harminc-negyven százalékkal is többet kell szánni, a legdrágább pedig változatlanul az orvosképzés – a költségtérítéses hallgatók itt félévente akár egymillió forintot is fizethetnek a tanulásért.
A legdrágább egyetemekről és főiskolákról szóló összefoglalónkat itt olvashatod el.
A tandíjjal nem érnek véget az egyetemi képzés költségei, az „élet” tulajdonképpen csak ezután kezdődik. Aki egyetemi évei alatt nem a szülei otthonában él, annak jelentős összeget kell szánnia a lakhatás költségeinek fedezésére is. „A kollégiumi díj 10-15 ezer forint körül mozog, ám a nemrég felújított, modern diákszállásokon ennél akár magasabb összegre is lehet számítani. A költségtérítéses hallgatóknak a legtöbb kollégiumban az állami normatívát is meg kell fizetniük, ez havi 11 ezer forint” – mondja Domján Zsolt, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának hallgatói juttatásokért felelős elnökségi tagja.
Míg a vidéki és a fővárosi kollégiumi díjak között nincs nagy különbség, addig az albérletekért már lényegesen többet kell fizetniük a budapesti hallgatóknak. Egy vidéki nagyvárosban - ha ketten-hárman osztoznak a költségeken - rezsivel együtt akár 20-30 ezer forintból megoldható a lakhatás, Budapesten viszont ennél legalább 10-15 ezer forinttal többel kell számolni.
Mennyibe kerülnek az albérletek? Az árakról itt olvashatsz.
Mélyen a zsebükbe kell nyúlniuk a Budapesten tanulóknak
A fővárosi egyetemisták az étkezésért és az utazásért is többet fizetnek. Míg a vidéki nagyvárosokban a napi egyszeri melegétkezést – 5-600 forintos menüárakkal számolva – havi 15 ezer forintból bőségesen fedezni lehet, addig Budapesten ugyanehhez legalább húszezer forintra van szükség. A BKV-bérletek ára körülbelül másfélszerese a vidéki buszbérletekének: egy budapesti tanulóbérlet ára 3850 Ft (egy szemeszterre pedig 18 000 forint), a pécsi buszbérlet azonban 2640 Ft, Debrecenben 3300, Szegeden pedig 2850 forintot kell fizetni a helyi közlekedésért.
"Elsőéves hallgatóként a szeptemberi iskolakezdéshez körülbelül havi hetvenezer forintra van szükség, egy „átlagos” hónapban azonban ötvenezerből is fedezni lehet a legfontosabb költségeket. Budapesten erre havi 10-15 ezer forintot rá kell számolni" – mondja Domján Zsolt.
Diákmunka, zsebpénz és ösztöndíj - miből él a magyar egyetemista?
A hallgatók nagy része munkát vállal, hogy a költségek egy részét fedezni tudja, többségük azonban még így is szülei segítségére szorul – ez derül ki a Modern Üzleti Tudományok Főiskolája által nemrég készített felmérésből is. A kutatási összefoglaló szerint a diákok mintegy fele kap szülői támogatást, csak 33 százalékuk képes az albérlet vagy kollégium díját teljesen önerőből kifizetni.
| A szociális rászorultság és a jó tanulmányi eredmény némileg kiegyenlítheti a hallgatók bevétel-kiadás mérlegét. „A legmagasabb tanulmányi ösztöndíjak 30-40 ezer forint körül mozognak, extrém esetekben akár 50 ezer forintot is kaphat egy hallgató. A szociális támogatás 25-30 ezer forint szokott lenni, így a különféle ösztöndíjak jogcímén körülbelül 50 ezer forintot vihet haza az egyetemről a hallgató. Ez az összeg azonban még mindig kevés más európai egyetemek ösztöndíjaihoz képest" – mondja Domján Zsolt. "Nagy szerencsémre sikerült államilag finanszírozott képzésre bejutnom" – meséli Nóra, aki az ELTE Bölcsészettudományi Karán végzett tavaly. "Az egyetemi évek alatt otthon laktam, kaptam tanulmányi ösztöndíjat, és mivel édesanyám egyedülálló, szociális támogatást is igényelhettem. Havonta 40-50 ezer forintot vihettem haza az egyetemről, amit a saját mellékkeresetemmel egészítettem ki – és ez az összeg bőven elég volt ahhoz, hogy a saját kiadásaimat fedezni tudjam". |
A megélhetés – étkezés és utazás – költségeit a MÜTF által megkérdezett hallgatóknak csaknem fele fizeti saját maga, 31 százalékuk kap a szülőktől támogatást, közel húsz százalékuk pedig „vegyes forrásból” fizeti azt. A hallgatók a legnagyobb anyagi önállóságot a szórakozás terén mutatják: a bulizással, moziba járással járó költségeket a diákok 72 százaléka saját zsebből fizeti.
Mikor kell elkezdeni a spórolást?
Mindezek után felvetődik a kérdés: vajon mekkora összegre van szükség a főiskolai, egyetemi évek finanszírozásához? Rajki Zoltán pénzügyi tanácsadó szerint minél hamarabb kezdenek takarékoskodni a szülők, annál jobb. "Akinek kisgyereke van, annak néhány ezer forintos tételekkel már most érdemes megteremtenie a későbbi továbbtanulás lehetőségét. Nyolc egyetemi félévvel számolva (ha például nem sikerül befejezni időben az alapképzést) körülbelül négymillió forintra van szükség a felsőoktatás költségeinek fedezéséhez" - mondja. Tíz év alatt tehát évi 400 ezret, húsz év alatt évi 200 ezer forintot kellene félrerakniuk a szülőknek.
Horváth Dóra
eduline
Két évvel meghosszabbította a kormány azt az átmeneti lehetőséget, amely alapján bizonyos sportszakmai végzettséggel rendelkező szakemberek is taníthatnak testnevelést, ha az iskola megfelelő végzettségű és szakképzettségű pedagógussal nem tudja megszervezni a mindennapos testnevelést.
Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.
A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.
Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium szerint Lannert Judit nem változtatta meg a csömöri iskola igazgatójának kinevezéséről szóló korábbi döntését. A tárca lapunknak azt írta, egyetlen miniszteri döntés született Bátovszky János megbízásáról, a félreértést pedig a Dunakeszi Tankerületi Központ hibás kommunikációja okozta. A minisztérium azt is elárulta, miért hosszabbították meg egy évvel az igazgató megbízását.
@eduline.hu Mennyiből tud ma megélni egy egyetemista? #penzugyitudatossag #szponzoralttartalom #raiffeisen #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Augusztus 18-án újabb egyeztetést tartottak a szakképzés helyzetéről, amelyen Naderi Zsuzsanna, szakképzésért és felnőttkori tanulásért felelős államtitkár, valamint a minisztérium jogi és szakképzési területének képviselői is részt vettek.
Elsőként az alsó tagozatos osztályokat indítanák el, és terveik között szerepel a másik két bezárt iskola újranyitása is.
A kormány hivatalosan visszavonta a Pázmány Campus beruházásának kiemelt státuszát. Pikó András, Józsefváros polgármestere szerint ezzel biztossá vált, hogy a beruházás az eredetileg tervezett formájában nem valósul meg.
Szeptember 4-ig várják az adományokat.
