Minden második egyetemi hallgató a szülőktől és rokonoktól kapott zsebpénzből él, hetven százalékuknak havonta kevesebb mint ötszáz lejjel, vagyis 30-35 ezer forintnak megfelelő összeggel kell gazdálkodnia – derült ki a Romániai Egyetemisták Országos Szövetségének (ANOSR) felméréséből.
Minden ötödik egyetemista a tanulás mellett dolgozik, a hallgatók több mint hét százaléka azonban kizárólag az ösztöndíjból fedezi kiadásait. Az ANOSR felmérése szerint huszonnégy egyetem közül huszonegy intézmény diákjai tartják magasnak a költségeket. A tandíj mellett a különböző igazolásokért, beiratkozásért, oklevelek kibocsátásáért fizetett összegeket is sokallják.
A hallgatók több mint nyolcvan százaléka szerint túl alacsony az ösztöndíj, nem elegendő a lakás fenntartására és az étkezésre. A megkérdezettek több mint fele válaszolta azt, hogy éppen ezért nem motiválja őket jobb teljesítményre. „Úgy gondoljuk, hogy ez egy olyan oktatási rendszer, amely nem éri el a célját, távol tartja a diákokat az egyetemektől, ezért komoly reformokra van szükség” – áll a diákképviseleti szervezet közleményében.
Magyarországon sem sokkal könnyebb az egyetemisták dolga, félévente akár egymillió forintba is kerülhet a tanulás. Minden harmadik hallgató dolgozik azért, hogy legyen miből tandíjat vagy költségtérítést fizetni, 53 százalékuk pedig a tankönyvekre és a vizsgadíjakra teremti elő saját erejéből a pénzt a Modern Üzleti Tudományok Főiskolájának felmérése szerint.
A felmérés eredményei szerint a költségtérítéses hallgatók mindössze 16 százalékának nem kell foglalkoznia anyagi ügyekkel: ők azok, akiknek a szülei teljes egészében tudják állni a képzés költségeit. A többiek dolgoznak vagy diákhitelt vesznek fel, hogy a szemeszter elején be tudják fizetni a száz-kétszázezer forintos tandíjat, 12 százalékuk diákhitelből fizet, 29 százalékuk pedig teljesen egyedül teremti elő a szükséges összeget.
A felmérés részleteiről itt olvashatsz.
eduline
Heteken belül elkezdődik az egyetem, vele együtt pedig jön egy rakás új kifejezés is. Elmagyarázunk 5 fontosat, amit gólyaként biztosan sokat fogtok hallani - így nem árt már most képbe kerülni velük.
Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.
A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.
Bár az elmúlt hetekben a tankerületek által meghirdetett állások jelentős részét sikerült betölteni, két héttel a tanévkezdés előtt még mindig több száz pedagógust keresnek.
@eduline.hu Mennyiből tud ma megélni egy egyetemista? #penzugyitudatossag #szponzoralttartalom #raiffeisen #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.
Elsőként az alsó tagozatos osztályokat indítanák el, és terveik között szerepel a másik két bezárt iskola újranyitása is.
A kormány hivatalosan visszavonta a Pázmány Campus beruházásának kiemelt státuszát. Pikó András, Józsefváros polgármestere szerint ezzel biztossá vált, hogy a beruházás az eredetileg tervezett formájában nem valósul meg.
