Mennyi pénzből élnek az egyetemisták és főiskolások?

Minden második egyetemi hallgató a szülőktől és rokonoktól kapott zsebpénzből él, hetven százalékuknak havonta kevesebb mint ötszáz lejjel, vagyis 30-35 ezer forintnak megfelelő összeggel kell gazdálkodnia – derült ki a Romániai Egyetemisták Országos Szövetségének (ANOSR) felméréséből.

  • Eduline
Minden ötödik egyetemista a tanulás mellett dolgozik, a hallgatók több mint hét százaléka azonban kizárólag az ösztöndíjból fedezi kiadásait. Az ANOSR felmérése szerint huszonnégy egyetem közül huszonegy intézmény diákjai tartják magasnak a költségeket. A tandíj mellett a különböző igazolásokért, beiratkozásért, oklevelek kibocsátásáért fizetett összegeket is sokallják.

A hallgatók több mint nyolcvan százaléka szerint túl alacsony az ösztöndíj, nem elegendő a lakás fenntartására és az étkezésre. A megkérdezettek több mint fele válaszolta azt, hogy éppen ezért nem motiválja őket jobb teljesítményre. „Úgy gondoljuk, hogy ez egy olyan oktatási rendszer, amely nem éri el a célját, távol tartja a diákokat az egyetemektől, ezért komoly reformokra van szükség” – áll a diákképviseleti szervezet közleményében.

Tandíj, étkezés, könyvek, kollégium vagy albérlet: túl sok a kiadás, túl kevés a bevétel
Shutterstock

Magyarországon sem sokkal könnyebb az egyetemisták dolga, félévente akár egymillió forintba is kerülhet a tanulás. Minden harmadik hallgató dolgozik azért, hogy legyen miből tandíjat vagy költségtérítést fizetni, 53 százalékuk pedig a tankönyvekre és a vizsgadíjakra teremti elő saját erejéből a pénzt a Modern Üzleti Tudományok Főiskolájának felmérése szerint.

A felmérés eredményei szerint a költségtérítéses hallgatók mindössze 16 százalékának nem kell foglalkoznia anyagi ügyekkel: ők azok, akiknek a szülei teljes egészében tudják állni a képzés költségeit. A többiek dolgoznak vagy diákhitelt vesznek fel, hogy a szemeszter elején be tudják fizetni a száz-kétszázezer forintos tandíjat, 12 százalékuk diákhitelből fizet, 29 százalékuk pedig teljesen egyedül teremti elő a szükséges összeget. A felmérés részleteiről itt olvashatsz.

eduline
Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

Szándék van a kulturális dolgozók béremelésére, de konkrét időpont vagy vállalás továbbra sincs

Néhány hónappal a kulturális dolgozók bérrendezéséért szervezett demonstrációja után a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete újabb minisztériumi egyeztetésről számolt be. Találkoztak a kulturális ágazatért felelős államtitkárral, aki a bérrendezés szándékáról beszélt, konkrét időpontot vagy vállalást azonban továbbra sem tett.

Hogyan tudsz átkerülni fizetős képzésről államira?

Ha valaki állami finanszírozási formájú képzésre nyer felvételt, nem jelenti azt, hogy tanulmányai végéig automatikusan ebben a finanszírozási formában is marad. Természetesen az ellenkező irányú átsorolásra is van példa, a megüresedett ösztöndíjas helyekre bekerülhetnek a legjobb teljesítményt elérő, azonos szakon tanuló önköltséges hallgatók.