Mennyi pénzből élnek az egyetemisták és főiskolások?

Minden második egyetemi hallgató a szülőktől és rokonoktól kapott zsebpénzből él, hetven százalékuknak havonta kevesebb mint ötszáz lejjel, vagyis 30-35 ezer forintnak megfelelő összeggel kell gazdálkodnia – derült ki a Romániai Egyetemisták Országos Szövetségének (ANOSR) felméréséből.

  • Eduline
Minden ötödik egyetemista a tanulás mellett dolgozik, a hallgatók több mint hét százaléka azonban kizárólag az ösztöndíjból fedezi kiadásait. Az ANOSR felmérése szerint huszonnégy egyetem közül huszonegy intézmény diákjai tartják magasnak a költségeket. A tandíj mellett a különböző igazolásokért, beiratkozásért, oklevelek kibocsátásáért fizetett összegeket is sokallják.

A hallgatók több mint nyolcvan százaléka szerint túl alacsony az ösztöndíj, nem elegendő a lakás fenntartására és az étkezésre. A megkérdezettek több mint fele válaszolta azt, hogy éppen ezért nem motiválja őket jobb teljesítményre. „Úgy gondoljuk, hogy ez egy olyan oktatási rendszer, amely nem éri el a célját, távol tartja a diákokat az egyetemektől, ezért komoly reformokra van szükség” – áll a diákképviseleti szervezet közleményében.

Tandíj, étkezés, könyvek, kollégium vagy albérlet: túl sok a kiadás, túl kevés a bevétel
Shutterstock

Magyarországon sem sokkal könnyebb az egyetemisták dolga, félévente akár egymillió forintba is kerülhet a tanulás. Minden harmadik hallgató dolgozik azért, hogy legyen miből tandíjat vagy költségtérítést fizetni, 53 százalékuk pedig a tankönyvekre és a vizsgadíjakra teremti elő saját erejéből a pénzt a Modern Üzleti Tudományok Főiskolájának felmérése szerint.

A felmérés eredményei szerint a költségtérítéses hallgatók mindössze 16 százalékának nem kell foglalkoznia anyagi ügyekkel: ők azok, akiknek a szülei teljes egészében tudják állni a képzés költségeit. A többiek dolgoznak vagy diákhitelt vesznek fel, hogy a szemeszter elején be tudják fizetni a száz-kétszázezer forintos tandíjat, 12 százalékuk diákhitelből fizet, 29 százalékuk pedig teljesen egyedül teremti elő a szükséges összeget. A felmérés részleteiről itt olvashatsz.

eduline
Hozzászólások

„Fontos, hogy az óvoda–iskola átmenetet a gyerek szükségleteihez igazítsuk” – Lannert Judit szerint a 45 perces kötelező felkészítés helyett alternatív megoldásokra van szükség

Lannert Judit a meghallgatásán arról beszélt, hogy a koragyermekkori nevelés területe az elmúlt években elhanyagolódott, miközben számos későbbi hátrány már ebben az időszakban kialakul. Ezért az első hónapok egyik fontos feladata lesz az óvodai nevelés országos alapprogramjának és személyi feltételeinek felülvizsgálata.