Hol került százezer forintba az egyetemi utóvizsga?

Az Egyesült Királyságban nyomós indok kell a sikertelen vizsga megismétléséhez, Finnországban azonban a diákokra bízzák, hányszor ülnek be a vizsgáztató tanár elé azért, hogy számot adjanak tudásukról. Itthon néhány héttel ezelőtt még arról számolt be a sajtó, hogy az új felsőoktatási törvény legfeljebb négy ismétlővizsgát engedélyezne, akik pedig nem tudnak eleget tenni a követelményeknek, nem folytathatják tanulmányaikat. A novemberben nyilvánosságra hozott vitaanyag azonban már nem tartalmaz számszerű adatot, Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár pedig csak annyit árult el a koncepció bemutatásakor, hogy gátat kívánnak szabni a diákok parttalan vizsgázási lehetőségeinek - írja az Aktív Szemeszter.

Számos magyar intézmény gyakorlatával ellentétben korlátozta a vizsgázási lehetőségeket a Bécsi Egyetem, ahol egy sikertelen vizsgát három alkalommal ismételhetnek meg a hallgatók. A tanulmányi idő során, illetve még azt követően két félévig ilyen esetben vizsgadíjat sem kell fizetniük a diákoknak, a további csúszásokért azonban már igen: 370 eurós díjat. Kétszer ismételhetik meg sikertelen vizsgáikat például az észt diákok és a berlini Humboldt Egyetem hallgatói is. Utóbbiak kezét azonban a procedúra közben sem engedik el: a második vizsga előtt tanácsadáson kell részt venniük.

A lap által megvizsgált országok közül az Egyesült Királyságban állítják a hallgatók elé a legszigorúbb vizsgázási feltételeket, ott ugyanis csak kivételes és igazolt esetben, például betegség miatt engedik az ismétlést.

Felemás bolognai rendszer: ami osztott, és ami osztatlan

Az új felsőoktatási törvény tervezete alapján Magyarországon is fellazulna az osztatlan képzések, illetve az alap- és mesterszintre tagolt kurzusok közötti átjárhatóság, a dokumentum ugyanis lehetőséget adna az egységes képzésekre való visszatérésre, melyhez csupán a szenátus engedélyére lenne szükség. Itthon jelenleg az orvostudományok, a jogtudományok, az állatorvosi, az erdész-, az építész-, a művészképzésben és bizonyos vallási kurzusokon indul osztatlan képzés. Ausztriában például csak a jogi, a gyógyszerész- és a katolikus teológus képzésben hagyták meg a korábbi képzési rendet, de rövid az osztatlan képzések listája Norvégiában és Észtországban is.

Nem foglalkoznak azonban hasonló kérdésekkel Finnországban, ahol az alap- és mesterképzések bevezetése Európa számos országával szemben nem hozott jelentős változást, a hallgatók nagy része ugyanis az alapképzésen túl mesterdiplomát is szerez.

Huszonöt hallgató jutna egy oktatóra

Új fogalomként jelenne meg a vitaanyag szerint az egyetemi kar, ahol az egy minősített oktatóra jutó nappali tagozatos hallgatók száma nem haladhatná meg a huszonötöt. Nincs ehhez hasonló szabály az Egyesült Királyságban, Norvégiában, Észtországban, Ausztriában a Bécsi Egyetemen, valamint a berlini Humboldton - igaz, utóbbi intézményben mindössze tizenkét hallgató jut egy oktatóra.

Változtatna a törvény koncepciója a hallgatói képviselet súlyán is: a jelenlegi 25-33 százalékról tizenötre csökkenne a hallgatói érdekképviselet a szenátusokban. Finnországban nincs ilyen korlátozás, 2010 januárja óta egyetemenként és karonként eltérő rendszerek működhetnek. Vétójogot élveznek viszont a hallgatók például a berlini Humboldt Egyetemen a tanulmányi ügyekkel kapcsolatban: a Tanács hatodát jelentő hallgatói képviseletből legalább egy főnek ugyanis igent kell mondania a határozathozatalhoz.

Edupress